Kultúra

2010.11.23. 03:29

A cérna és a verőke násza

Zalaegerszeg - Mint arról már hírt adtunk, a nyáron rendezett Élő népművészet regionális kiállításról számos kézműves munka jutott tovább Budapestre, a Néprajzi Múzeum bemutatójára. l A Berzsenyi utcai lakás egyik szobája műhelyként funkcionál, Edit néni itt készíti a csipkék sokaságát. l Nem asztalra helyezi a verőpárnát, hanem az ölében tartja, azt mondta, így szokta meg. l A falakon a bekeretezett oklevelek különböző kiállításokon elnyert helyezésekről árulkodnak. l A fotelokban lévő párnák pedig a hímzésekből nyújtanak ízelítőt. S mt a férj elárulta, a parkettát díszítő csomózott szőnyegek is Edit néni keze munkáját dicsérik. l Folyamatosan mindig alkot valamit, most éppen a betlehemi pályázatra készül.

zaol.hu

Ám nemcsak továbbjutottak a szebbnél szebb munkák, hanem a zalai alkotók közül is számosan elismerésben részesültek. Köztük a zalaegerszegi Balogh Lajosné csipkekészítő, aki Gránátalma-díjat vehetett át.

Balogh Lajosné és férje nyáron ünnepelte hatvanadik házassági évfordulót. Ez is kiderült, amikor felkerestük Edit nénit, hogy beszélgessünk a kézimunkáiról. Amelyek láttán, sokáig szóhoz sem jutottunk. Egyre csak gyűltek az asztalra kiteregetett, vékony cérnával készült törékeny szépségek. Terítők, kicsik és nagyok, oválisak, hosszúkásak, meg sok-sok zsebkendő, természetesen finom csipkeszéllel díszítve...

Mielőtt készítésük rejtelmeivel megismerkedtünk, életükbe is bepillantást nyertünk. Megtudtuk, mindketten Nagykapornakon születtek, ám házasságuk után Lajos bácsit, aki erdész volt, Vas megyébe helyezték és Bejcgyertyánoson laktak. (Edit néni nevetve mesélte, az újságírók soha nem értették a település nevét, ezért később inkább azt mondta, Sárvár mellett lakik.) Szóval Bejcgyertyánoson éltek több mint negyven éven át. De hat esztendeje visszahúzta a szívük őket Zalába, meg aztán három gyermekük is itt alapított családot.

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Balogh Lajosné és férje nyáron ünnepelte hatvanadik házassági évfordulót. Ez is kiderült, amikor felkerestük Edit nénit, hogy beszélgessünk a kézimunkáiról. Amelyek láttán, sokáig szóhoz sem jutottunk. Egyre csak gyűltek az asztalra kiteregetett, vékony cérnával készült törékeny szépségek. Terítők, kicsik és nagyok, oválisak, hosszúkásak, meg sok-sok zsebkendő, természetesen finom csipkeszéllel díszítve...

Mielőtt készítésük rejtelmeivel megismerkedtünk, életükbe is bepillantást nyertünk. Megtudtuk, mindketten Nagykapornakon születtek, ám házasságuk után Lajos bácsit, aki erdész volt, Vas megyébe helyezték és Bejcgyertyánoson laktak. (Edit néni nevetve mesélte, az újságírók soha nem értették a település nevét, ezért később inkább azt mondta, Sárvár mellett lakik.) Szóval Bejcgyertyánoson éltek több mint negyven éven át. De hat esztendeje visszahúzta a szívük őket Zalába, meg aztán három gyermekük is itt alapított családot.

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Balogh Lajosné és férje nyáron ünnepelte hatvanadik házassági évfordulót. Ez is kiderült, amikor felkerestük Edit nénit, hogy beszélgessünk a kézimunkáiról. Amelyek láttán, sokáig szóhoz sem jutottunk. Egyre csak gyűltek az asztalra kiteregetett, vékony cérnával készült törékeny szépségek. Terítők, kicsik és nagyok, oválisak, hosszúkásak, meg sok-sok zsebkendő, természetesen finom csipkeszéllel díszítve...

Mielőtt készítésük rejtelmeivel megismerkedtünk, életükbe is bepillantást nyertünk. Megtudtuk, mindketten Nagykapornakon születtek, ám házasságuk után Lajos bácsit, aki erdész volt, Vas megyébe helyezték és Bejcgyertyánoson laktak. (Edit néni nevetve mesélte, az újságírók soha nem értették a település nevét, ezért később inkább azt mondta, Sárvár mellett lakik.) Szóval Bejcgyertyánoson éltek több mint negyven éven át. De hat esztendeje visszahúzta a szívük őket Zalába, meg aztán három gyermekük is itt alapított családot.

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Mielőtt készítésük rejtelmeivel megismerkedtünk, életükbe is bepillantást nyertünk. Megtudtuk, mindketten Nagykapornakon születtek, ám házasságuk után Lajos bácsit, aki erdész volt, Vas megyébe helyezték és Bejcgyertyánoson laktak. (Edit néni nevetve mesélte, az újságírók soha nem értették a település nevét, ezért később inkább azt mondta, Sárvár mellett lakik.) Szóval Bejcgyertyánoson éltek több mint negyven éven át. De hat esztendeje visszahúzta a szívük őket Zalába, meg aztán három gyermekük is itt alapított családot.

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Mielőtt készítésük rejtelmeivel megismerkedtünk, életükbe is bepillantást nyertünk. Megtudtuk, mindketten Nagykapornakon születtek, ám házasságuk után Lajos bácsit, aki erdész volt, Vas megyébe helyezték és Bejcgyertyánoson laktak. (Edit néni nevetve mesélte, az újságírók soha nem értették a település nevét, ezért később inkább azt mondta, Sárvár mellett lakik.) Szóval Bejcgyertyánoson éltek több mint negyven éven át. De hat esztendeje visszahúzta a szívük őket Zalába, meg aztán három gyermekük is itt alapított családot.

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Edit néni annak idején a nagykapornaki iskolában az apácáktól tanult hímezni, varrni. Vas megyében három településen is tanította a hímzést, majd nyugdíj után elvégezte Szombathelyen a csipkeverő tanfolyamot. A kettőt sokáig párhuzamosan művelte, de végül a hímzésre nem maradt idő. Zalaegerszegre költözve, beiratkozott a helyi csipkestúdióba, velük, és önállóan is volt már kiállítása.

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

- Régebben is gyakran kiegészítettem csipkével mások hímzéssel díszített falvédőit, függönyeit, közösen vettünk részt bemutatókon, pályázatokon, ahol mindig elismerték a munkánkat. A mostani országos kiállításon a sitkei Varga Mária hímzett falvédőjére készítettem csipkeszélt. Mindketten megkaptuk a Gránátalma-díjat - újságolta. A kézimunkát nem szemrevételezhettük, mivel több csipkemunkájával együtt a Néprajzi Múzeum kiállításán látható, azonban a nem kis súllyal bíró gránátalmát kézbe vehettük.

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Tavaly is nagy büszkeség érte, minthogy augusztus 20-án a rangos Király Zsiga-díjban részesült. Ottjártunkkor pedig izgatottan várta a híreket a népi iparművész cím odaítéléséről. Merthogy Egerszegre kerülvén, kiderült, Edit néni nem népművész . Ugyanis soha nem zsűriztette a munkáit. S amikor ezt Prokné Tirner Gyöngyi, a gébárti Kézművesek Háza vezetője biztatására megtette, mindegyik a legmagasabb minősítési (A) kategóriát érdemelte ki. Azóta már tudjuk, a napokban elnyerte a népi iparművész címet, aminek hírét természetesen örömmel fogadta. Az egészben az a csoda, hogy Edit néni 83 éves. Megszállottan készíti a csipkéket, rendezi, járatja a verőpárnákon a verőkéket, amelyek bonyolult együttállásából születnek a minták. Általában több munkán dolgozik egyszerre, ezért verőpárnából több is akad a háznál. Verőkéből meg különösen, hiszen van olyan minta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 párat használ.

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

- A csipkeverés időigényes, nagy figyelmet kíván, nem lehet téveszteni. Minél szélesebb a csipke, annál több verőkével dolgozunk, ez most 24 párral készül - mutatta a párnán lévő mintát. - Megunhatatlan, igen szeretem csinálni... - tette hozzá.

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Mi pedig csendben figyeltük, hogyan bűvészkedik a kecses verőkékkel, hogyan követi figyelemmel a gombostűk szegélyezte mintákat. Balogh Lajosné folyamatosan részt vesz különböző pályázatokon, szakmai tudását országos táborokban gyarapítja. Aktív tagja a zalai népművészeti egyesületnek, s az országos csipkeegyesületnek is.

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Van olyan csipkeminta, amihez 24, s olyan is, amihez 32 pár verőke kell

Ezek is érdekelhetik