2009.12.29. 06:39
Ha a malom mesélni tudna
A 250 fős Szécsiszigeten mindenki magáénak érzi a Kerka Vízimalom Múzeumot: az idősek azért, mert még láthatták dolgozni, a fiatalok pedig azért, mert látták újjáépülni.
Persze a malom története sokkal korábban kezdődött: már a középkortól állhatott a vízimalom, első említése a XVII. századból való. Jelenlegi barokk stílusú formáját a XVIII. század közepén a birtok tulajdonosai, a Szapáry-család révén nyerte el. A huszadik század elejéig három darab ötméteres alulcsapott vízkerékkel működött. Utána egy hétméteres és egy másfél méteres kereket kapott, a hatvanas évekig forogtak is rendesen a Kerka vizének hála. Ám a folyó szabályozása után már nem tudtak a molnárok dolgozni vízmeghajtó erő híján. Később a Kelemen Zsolték által alapított Kerka Vízimalom Egyesület felújította az elhanyagolt műemlék épületet és azóta múzeumként, illetve szálláshelyként is üzemel.
- Talán nem hiszik el az emberek, amit mondok, de példát szerettünk volna mutatni azzal, hogy felújítottuk a malmot. Sajnos, olyan világot éltünk akkor és most is, amelyben a pénz dominál. Persze, mindenhez kellenek az anyagiak, de mégis az összefogás volt a legszebb az egész folyamatban, hiszen a több tonnás malomkerék beillesztéséhez darut kellett volna hozatni, de mi a faluból összegyűjtöttük az embereket, akik szó nélkül jöttek segíteni és helyére került a kerék.
Persze a kezdetekben ez nem volt így, árulta el, úgy érezték, bizalmatlanul fogadták őket a településen. Csak akkor tudhatták, érezhették biztosan, hogy az itt élők hisznek a malomban és bennük is, amikor végre elkészült a három kerék. A munka nem állt meg: hamarosan megújul a gépészet és talán már a víz sem soká várat magára, tette hozzá.
A háromszintes malom konyhával és hagyományos paraszti berendezésű, illetve modern szobákkal ellátott épület. Gyakran rendeznek kiállítást a környékbeli alkotók munkáiból, hangsúlyozzák, mindenkit szívesen látnak. Sok gyerek jön táborozni, fiatalok szállnak meg, akik a város szürkesége után a falu zöldjére, a hideg szobákra és a hatalmas tolldunyhákra vágynak.
Gyermekeik, Bendegúz, Csenge és Botond volt egyébként a legfőbb ok, ami miatt belefogtak a felújításba.
- A munkánk a fővároshoz köt bennünket, de igyekszünk minél többet itt lenni. Annak is örülünk, ha nem tudunk jönni, mert akkor az azt jelenti, tele van vendéggel a ház - mondta Andrea. - Csodálatos érzés az, hogy mi hazajövünk ide is!