Kultúra

2009.11.23. 12:04

Hol tart a magyar űrkutatás?

Van-e létjogosultsága a fellengzősnek tűnő jelzős szerkezetnek, miközben Farkas Bertalan óta nem járt hazánkfia a Földön kívül?

zaol.hu

 

Dr. Both Előd fizikus-csillagász diplomáját 1976-ban szerezte meg az ELTE-n. Hat évvel később egyetemi doktori címet szerzett, 1982 és 1993 között a budapesti Uránia Csillagvizsgáló munkatársa, később ügyvezetője. 1993 óta a Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa, négy évvel később már igazgatója. A hazai űrkutatási tevékenység irányítója, egyben annak nemzetközi képviseletét is ellátja. Többek között az ENSZ Világűrbizottságában tevékenykedik, melynek alelnökévé választották 2006-ban. Az ESA Európai Együttműködő Államok Bizottságának elnöke volt egy évig.


A tudóssal mi is szót váltottunk.

- Baj, ha a laikusoknak az űrkutatásról csak és kizárólag az űrutazás jut eszükbe, holott ez még a nagyhatalmak esetében is csak a teljes kutatótevékenység 10-15 százalékát teszi ki - fejtette ki a szakember. - Való igaz, Magyarország esetében ez a szám nulla, de az Európai Űrügynökségnél a fenti arány stimmel, s a NASA-nál sem sokkal több. Nem, nem túlzás magyar űrkutatásról beszélni, hiszen rengeteg projektben vettünk eddig és veszünk részt a közeljövőben is. Szám szerint hatvanban: például automata űrszondákhoz, illetve a Nemzetközi Órállomásra készítettünk berendezéseket. De hogy hétköznapi példát említsek, a mezőgazdasági területek felmérése, az árvízvédelem kapcsán is nap mint nap élünk az űrtechnológiák adta lehetőségekkel. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy ma már szinte mindennapos használati tárgyaknak minősülnek a különféle navigációs rendszerek, s széles körben alkalmazzuk a meteorológiai műholdakat.

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 


A tudóssal mi is szót váltottunk.

- Baj, ha a laikusoknak az űrkutatásról csak és kizárólag az űrutazás jut eszükbe, holott ez még a nagyhatalmak esetében is csak a teljes kutatótevékenység 10-15 százalékát teszi ki - fejtette ki a szakember. - Való igaz, Magyarország esetében ez a szám nulla, de az Európai Űrügynökségnél a fenti arány stimmel, s a NASA-nál sem sokkal több. Nem, nem túlzás magyar űrkutatásról beszélni, hiszen rengeteg projektben vettünk eddig és veszünk részt a közeljövőben is. Szám szerint hatvanban: például automata űrszondákhoz, illetve a Nemzetközi Órállomásra készítettünk berendezéseket. De hogy hétköznapi példát említsek, a mezőgazdasági területek felmérése, az árvízvédelem kapcsán is nap mint nap élünk az űrtechnológiák adta lehetőségekkel. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy ma már szinte mindennapos használati tárgyaknak minősülnek a különféle navigációs rendszerek, s széles körben alkalmazzuk a meteorológiai műholdakat.

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 


A tudóssal mi is szót váltottunk.

- Baj, ha a laikusoknak az űrkutatásról csak és kizárólag az űrutazás jut eszükbe, holott ez még a nagyhatalmak esetében is csak a teljes kutatótevékenység 10-15 százalékát teszi ki - fejtette ki a szakember. - Való igaz, Magyarország esetében ez a szám nulla, de az Európai Űrügynökségnél a fenti arány stimmel, s a NASA-nál sem sokkal több. Nem, nem túlzás magyar űrkutatásról beszélni, hiszen rengeteg projektben vettünk eddig és veszünk részt a közeljövőben is. Szám szerint hatvanban: például automata űrszondákhoz, illetve a Nemzetközi Órállomásra készítettünk berendezéseket. De hogy hétköznapi példát említsek, a mezőgazdasági területek felmérése, az árvízvédelem kapcsán is nap mint nap élünk az űrtechnológiák adta lehetőségekkel. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy ma már szinte mindennapos használati tárgyaknak minősülnek a különféle navigációs rendszerek, s széles körben alkalmazzuk a meteorológiai műholdakat.

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

- Baj, ha a laikusoknak az űrkutatásról csak és kizárólag az űrutazás jut eszükbe, holott ez még a nagyhatalmak esetében is csak a teljes kutatótevékenység 10-15 százalékát teszi ki - fejtette ki a szakember. - Való igaz, Magyarország esetében ez a szám nulla, de az Európai Űrügynökségnél a fenti arány stimmel, s a NASA-nál sem sokkal több. Nem, nem túlzás magyar űrkutatásról beszélni, hiszen rengeteg projektben vettünk eddig és veszünk részt a közeljövőben is. Szám szerint hatvanban: például automata űrszondákhoz, illetve a Nemzetközi Órállomásra készítettünk berendezéseket. De hogy hétköznapi példát említsek, a mezőgazdasági területek felmérése, az árvízvédelem kapcsán is nap mint nap élünk az űrtechnológiák adta lehetőségekkel. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy ma már szinte mindennapos használati tárgyaknak minősülnek a különféle navigációs rendszerek, s széles körben alkalmazzuk a meteorológiai műholdakat.

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

- Baj, ha a laikusoknak az űrkutatásról csak és kizárólag az űrutazás jut eszükbe, holott ez még a nagyhatalmak esetében is csak a teljes kutatótevékenység 10-15 százalékát teszi ki - fejtette ki a szakember. - Való igaz, Magyarország esetében ez a szám nulla, de az Európai Űrügynökségnél a fenti arány stimmel, s a NASA-nál sem sokkal több. Nem, nem túlzás magyar űrkutatásról beszélni, hiszen rengeteg projektben vettünk eddig és veszünk részt a közeljövőben is. Szám szerint hatvanban: például automata űrszondákhoz, illetve a Nemzetközi Órállomásra készítettünk berendezéseket. De hogy hétköznapi példát említsek, a mezőgazdasági területek felmérése, az árvízvédelem kapcsán is nap mint nap élünk az űrtechnológiák adta lehetőségekkel. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy ma már szinte mindennapos használati tárgyaknak minősülnek a különféle navigációs rendszerek, s széles körben alkalmazzuk a meteorológiai műholdakat.

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

Dr. Both Előd kifejtette: példának okáért az űrállomáson 2003 óta dolgozik a magyar fejlesztésű, Pille nevet viselő dózismérő berendezés, melynek alapváltozata még Farkas Bertalan repülésére készült. A mostani immár a hetedik verzió, elektronikáját folyamatosan korszerűsítették, ám a műszer működési elve lényegében azóta is változatlan, akárcsak a feladata: a fent tartózkodó asztronauták sugárterhelését méri. S folyik egy pszichológiai kísérlet is, amellyel az űrhajósok agyműködését ellenőrzik a súlytalanság körülményei közt.- Újabb anyagok alkalmazási lehetőségét ugyancsak vizsgálják hazai részvétellel - folytatta a magyar kísérletek sorát Dr. Both Előd. - A fémhabok viselkedésével kapcsolatban zajlik egy háttérkísérlet a Miskolci Egyetem szakmai támogatásával, melynek keretében a szakemberek arra kíváncsiak, hogy a fémhab (ami az űrben folyadékhab, hiszen a fémet 1000 fokra kellene felhevíteni ahhoz, hogy habosítani lehessen) hogyan omlik össze a súlytalanságban, szemben a földi viszonyokkal, ahol létezik gravitáció. Fontos kutatás ez, mert a habosított fémek a jövő anyagai, szilárdságukat, vezetőképességüket tekintve a fémekkel azonos jellemzőkkel bírnak, de annál sokkal könnyebbek.

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

A szakemberek szerint óriási perspektíva áll a különleges szerkezetű fém előtt: várhatóan autókban, szerkezeti beépítésként, illetve tűzvédelemre, szigetelésre használják majd, ám ehhez pontosan olyan összetételű habot kell gyártani, amit az adott terület igényel. A modellkísérletek pontosan ahhoz szükségesek, hogy ki lehessen választani a feladathoz legoptimálisabb cellaméretet és falvastagságot. Az is elképzelhető, hogy kiderül: az űrben jobb minőségű fémhabot lehet előállítani, mint itt, a Földön.

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

Dr. Both Előd elmondta: az említett programok közös finanszírozásúak, a kísérleti eszközök elkészítését mi fizetjük, míg a költségek nagyobb hányadát kitevő feljuttatást az Európai Unió.

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük az űrturizmusról is. Jelezte: ha valakinek van pénze egy-egy ilyen nagy kaland megvásárlása, még nem biztosíték arra, hogy részt is vehet egy Föld körüli repülésen. Azt ugyanis komoly orvosi vizsgálatok előzik meg, csakúgy, mint a hivatásos űrhajósok repülését. Ha pedig találnak valami kizáró betegséget, az ügyfél nem repülhet - épp a közelmúltban utasítottak el egy japán űrturistajelöltet.

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

- Ez azonban csak az egyik fele az űrturizmusnak. Szaporodnak a földi űrrepülőterek, ahonnét 15-20 perces súlytalansági repülésekre viszik fel az embereket. Az űrrepülőgépek innét körülbelül 100-120 kilométeres magasságig emelkednek, szemben az űrállomás Földtől mért 350-400 kilométeres távolságával. Ezeken a repülőkön sokkal kisebb az utazók terhelése, kevésbé szigorú a repülést megelőző orvosi vizsgálat, így ily módon többen ismerkedhetnek meg a súlytalanság élményével - mondta a szakember.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!