2009.10.28. 03:29
Idézetek a festészet napjára
Keszthely - A hazai kortárs művészet seregszemléjét jelentő festészet napja országos programjaihoz Nagy B. István Súgott képek című emléktárlatával csatlakozott a Balatoni Múzeum.
A Balaton fővárosa idén 6. alkalommal részese a 8 éve ünnepelt festészet napjának, ami tisztelgés Szent Lukács, a festők és az orvosok védőszentje előtt. A Balatoni Múzeumban monumentális munkákkal találkozik a látogató. Az emeleti díszterem tágas tere már az első pillanatban közel engedi a nézőket a művekhez, érződik a Súgott képek címmel jelzett szándék. E kifejezéssel saját alkotói tevékenységét illette a szilvásváradi születésű, 3 éve elhunyt Munkácsy-díjas művész. Örökségének őrzői életművének egészét jellemzik ma így.
A tárlaton látható az El Greco - tanulmányok sorozat, aminek megszületését Bakonyvári M. Ágnes művészettörténész szerint római ihletésű festmények készítették elő. Az alkotásokban érdemes keresni ezeket az összefüggéseket. Hasonló elmélyülést igényelnek az Arcképcsarnok darabjai. A művészettörténész szakmai elemzése az előző tanulmány sorozattal való tartalmi és formai kapcsolatra irányítja a figyelmet. Az ugyancsak ciklussá kiteljesedett Apostolok már Nagy B. István alkotói pályájának utolsó szakaszát jelzi, épp a befejezetlenségben rejlik a kifejező erő.
A tárlat ajánlásában H. Szilasi Ágota akként jellemzi Nagy B. István küldetését, hogy úgy dolgozik, mint aki a hétköznapi viszonylatok nyers valóságát jól ismeri, festményeiben azt elrejti. Így az alkotások finom lelki rezdüléseket, mély fájdalmakat tapintatosan boncolgató súgott képek. E magyarázathoz a minapi tárlatnyitón Zsolnai Gábor annyit fűzött: A súgással, mint a gyengédség lehetőségével él a művész. Ez bátorságot is kifejez, meri hinni, hogy a feszítő erejű mondanivalót meghallják az értők. Súgni pedig fontos dolgot szokott az ember. A művészszakma Nagy B. Istvánt egyöntetűen a kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyéniségeként tartja számon.
A tárlat ajánlásában H. Szilasi Ágota akként jellemzi Nagy B. István küldetését, hogy úgy dolgozik, mint aki a hétköznapi viszonylatok nyers valóságát jól ismeri, festményeiben azt elrejti. Így az alkotások finom lelki rezdüléseket, mély fájdalmakat tapintatosan boncolgató súgott képek. E magyarázathoz a minapi tárlatnyitón Zsolnai Gábor annyit fűzött: A súgással, mint a gyengédség lehetőségével él a művész. Ez bátorságot is kifejez, meri hinni, hogy a feszítő erejű mondanivalót meghallják az értők. Súgni pedig fontos dolgot szokott az ember. A művészszakma Nagy B. Istvánt egyöntetűen a kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyéniségeként tartja számon.
A tárlat ajánlásában H. Szilasi Ágota akként jellemzi Nagy B. István küldetését, hogy úgy dolgozik, mint aki a hétköznapi viszonylatok nyers valóságát jól ismeri, festményeiben azt elrejti. Így az alkotások finom lelki rezdüléseket, mély fájdalmakat tapintatosan boncolgató súgott képek. E magyarázathoz a minapi tárlatnyitón Zsolnai Gábor annyit fűzött: A súgással, mint a gyengédség lehetőségével él a művész. Ez bátorságot is kifejez, meri hinni, hogy a feszítő erejű mondanivalót meghallják az értők. Súgni pedig fontos dolgot szokott az ember. A művészszakma Nagy B. Istvánt egyöntetűen a kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyéniségeként tartja számon.
A tárlat ajánlásában H. Szilasi Ágota akként jellemzi Nagy B. István küldetését, hogy úgy dolgozik, mint aki a hétköznapi viszonylatok nyers valóságát jól ismeri, festményeiben azt elrejti. Így az alkotások finom lelki rezdüléseket, mély fájdalmakat tapintatosan boncolgató súgott képek. E magyarázathoz a minapi tárlatnyitón Zsolnai Gábor annyit fűzött: A súgással, mint a gyengédség lehetőségével él a művész. Ez bátorságot is kifejez, meri hinni, hogy a feszítő erejű mondanivalót meghallják az értők. Súgni pedig fontos dolgot szokott az ember. A művészszakma Nagy B. Istvánt egyöntetűen a kortárs magyar képzőművészet meghatározó egyéniségeként tartja számon.
