Kultúra

2008.10.02. 02:29

Érzelmek vagy józan logika

Budapest - Erkölcs és látszat, pénz és kiszolgáltatottság, önfeláldozás és az önzés - ezekre az ellentétekre épül A Tündérlaki lányok. Heltai Jenő bájos történetbe csomagolta a világ ridegségét.

Dallos Zsuzsa

Tündérmesék nélkül nem érdemes élni, s miért ne azokkal tárjuk föl az élet igazságait, ha már mindenképpen szembe kell néznünk a valósággal - ez az emelkedettség fogta meg Valló Pétert Heltai Jenő oly sokszor előadott darabjában. Heltai figurái fiatalok és vígak, csak enyhén érzelmes szerelmesek, ártalmatlan kalandorok, jókedvű bohémek. Láthatóan szereti őket, s ha megszegik a polgári erkölcs szabályait, inkább tetszik neki a dolog, mintsem felháborodik rajtuk. Minden inkább, mint erkölcsprédikátor. Kifejezésmódjának elegáns könnyedsége is magyarázatul szolgál népszerűségéhez, ez is magyarázza a Tündérlaki lányok sikerét, mely szinte páratlan a magyar színháztörténetben.

Heltai drámája lerántja a leplet a feudalista Magyarország idilljéről: a szegény özvegy négy szép, fiatal leányának kellemes családi otthona látszat csak, mögötte anyagi üzelmek, szégyen és szenvedés rejtőzik - szinte példátlanul gyakran tűzték műsorra,1970-ben tévéjáték is készült a műből, de azóta néhány éve a fővárosban és vidéken két színházban is hatalmas volt a sikere. - A történet egyszerűen az, hogy a legnagyobb Tündérlaki lány, a színésznő, báró barátnője rááhítozik az igazi szerelemre, s feleségül akar menni egy szegény újságíróhoz. 

De itt van a család, az anya és a három leány, a tisztességesek, akik a maguk kényelme, a zavartalan életmód fenntartásáért újra visszabillentik előbbi helyzetébe a legnagyobb lányt - foglalja össze Halász Judit, aki a darabban az anyát alakítja.- Igyekszem érzékeltetni, hogy a mama kénytelen romlottságában és anyai szívében megvan a teljes egyensúly - teszi hozzá a Kossuth-díjas művésznő.- Noha a rendező különös finomsággal bontja ki a történetet, amely komorságában fölveszi a versenyt Shakespeare színműivel, Heltai alakjait nem hívja elő durván, ahogy a színpad szereti, nem retusál, nem formálja a szebbet szebbé, a kellemetlent kellemetlenebbé - hívja föl a figyelmet a mű összetettségére Lukács Sándor, a báró megformálója.

A Tündérlaki lányokat élő személyekről, a Gombaszögi nővérekről mintázta Heltai. A Gombaszögi lányok közül kettőt a színháztörténet is számon tart, Ellát és Fridát. Filmekben, színpadon egyaránt sikeresek voltak, s némi segítség révén kerülhettek kapcsolatba a színészettel, s tartották el ők is húgukat és édesanyjukat.

- A legkisebb lány, Sári, hasonlít leginkább nővérére, az áldozatvállaló Boriskára. Ő is meghozná a magáét, csakhogy nővére okosabb. Ismét megtalált egy kislány szerepe, amelynek nagyon örülök, de alig várom, hogy igazi nő lehessek - mosolyog Tornyi Ildikó, aki hamarosan a Vörös és fekete női főszerepét kezdi próbálni. A darabot egy kissé megemeli, tündérjátékká formálja Valló Péter. Még ahhoz is volt ötlete, hogy erre fölkészítse a nézőket, aki színpadi függönyként finom csipkefátylat látnak, amin átsejlik a Tündérlaki lányok története. A darab szerzője, az induló költő, még Reviczky kortársa, a búcsúzó költő már 1956 tanúja. (1871. augusztus 11-én született, 1957. szeptember 7-én halt meg.) Életműve hét évtizedet fog át. Népszerű volt, még az ellenfelei is szerették. Könnyedség és komolyság, az enyhe irónia és az enyhe szorongás, a kritika és a megbocsátás szellemes egybeötvözője. Nem nyomja rá bélyegét a korára, de láthatatlan zsinórokkal mozgatja az általa elérhető világot. Zsidónak született, de keresztényként halt meg. Egyszerre tudta szeretni zsidó hagyományait és a vállalt krisztusi igéket. Haladó polgár volt, aki bal felől bírálta a polgárságot, de nem volt forradalmár. Így azután, leszámítva a dühöngő fasizmus éveit, amikor üldözött volt, minden korszakban otthon érezte magát, és lett általában a jó életérzés kifejezője. 

Néhány művében a modern szorongásosságot, a testetlen félelmeket is művészi módon tudta megfogalmazni. A népszerű író a méltó kitüntetéseket általában nem kapta meg, vagy túl későn kapta meg; előbb lett a francia Becsületrend lovagja, mint hazai kitüntetések birtokosa. A felszabadulás után úgy tekintettek rá, mint élő haladó hagyományra, de a Kossuth-díjat csak élete legvégső esztendejében nyerte el.

Ezek is érdekelhetik