2008.04.12. 02:12
Fekete zongora vagy fekete orgona?
Számos költészet napi program mellett a zalai Z8 csoport költői versenyt hirdetett. A Bakon megrendezett est során közismert költemények parafrázisát, átiratát ismerhette meg a közönség. Ady Endre: A fekete zongora című verse például így hangzik három zalai költő átiratában.
Szálinger Balázs:
Finom verzió
Finom tompor, mély és erős kút,
Fusson, akinek nincs fara,
Nagy a feneked, Orsolya.
Már férjed is régen cibálta
Egy életunt melódiára,
Nagy a feneked, Orsolya.
Véreres párna, rohadt körte,
S ahogy leülsz, az egy csoda:
Bolygóra ülsz le, Orsolya!
Ami alád szorul, az jajdul,
Nevezzük nevén: mert rohadtul
Nagy a feneked, Orsolya.
Csúri Ákos:
A fekete orgona
Bolond hangszer: rí, nyerít és zúg.
Fusson, akinek nincs sora,
Ez a fekete orgona.
Vak mestere tépi, cibálja,
Ez a Fletó melódiája,
Ez a fekete orgona.
Fejem zúgása, szemem könnye,
Lenini vágyaim tora,
Ez mind, mind: ez a fekete orgona.
Kiszes, hülye szívemnek vére
Kiömlik Klárika ütemére.
Ez a fény-nyelős orgona.
Hanczár János:
Add ide, Enre:
Ez nem a fekete zongora!
Bolond vamzer: sört kerít és súg:
Fusson, akinek nincs kora!
S jó a feneke, tompora
Vagy mese ez? Régi tiráda?
Ez az éltes melós piája?
Nem a feneke, tompora?
Nejem búgása, helyem közte?
Tornácos ágyaim pora?
Ez mind, mind? Ez a tompora?
Koros kobold szívesen nézze:
Kiötlik az ő üdesége:
Ez a feneke, tompora!
Kíváncsi, hogy szól az eredeti? Olvassa el az enteon, s ha van kedve, csatlakozzon a Rímbe szedve klubhoz, ahol további verseket talál, s akár a sajátjait - vagy átköltéseit - is megmutathatja.
