Kultúra

2007.07.23. 02:28

Habán kerámiák bemutatója

Budapest - Habán mítosz címmel eddig soha nem látott teljességű kiállítással örvendezteti meg a látogatókat az Iparművészeti Múzeum: a 150 darabos válogatást így együtt még soha nem láthatta a nagyközönség.

Zalai Hírlap

Különös hangulat fogadja belépéskor az érdeklődőt: az Iparművészeti Múzeum egyik legszebb termében kapott helyet a tárlat, amelyet beépített berendezési elemei (festett famennyezet, templomkarzat és kályha) különösen alkalmassá tesznek a habán kerámiák bemutatására. A most bemutatott habán kerámiák nagyrészt felirattal, évszámmal ellátott darabok, a 17. századi habán művészet színét-javát reprezentálják. A népcsoport tagjai Amerikában még ma is őrzik hagyományaikat, e német ajkú zárt közösségek a 18. században vándoroltak ki az Újvilágba. Aki látta a Kis szemtanú című filmet, biztosan emlékszik az amish kisfiúra, a halk szavú, lovas kocsival járó, áramot és fegyvert nem használó, fekete ruhás férfiak és kék szoknyás nők közösségére. Az ámis (amish) vagy mennonita néven illetett közösségek elutasítják a modern életvitelt, nem használják a technika olyan vívmányait, mint az autó, a telefon vagy az elektromos áram. Az erőszakmentesség jegyében nem teljesítenek katonai szolgálatot és nem fognak fegyvert. Nem viselnek közhivatalt, egyszerűen öltöznek, puritán életvitelt folytatnak. Hutteritáknak vagy hutteri testvéreknek is nevezték őket, míg magyar elnevezésük (habán) a Haushaben szóból (házközösség) ered. Fegyelmezettségüknek és szigorú, igényes munkájuknak köszönhetően igen magas színvonalú kézműiparuk fejlődött ki. Megbízhatóságuk és minőségük miatt a habán termékek mindenütt keresettek voltak. Különösen a főúri udvarok vásárolták az igényes áruikat, akik rendre oltalmukba vették ezen üldözött, másként gondolkodó közösségeket. Az erdélyi fejedelem menlevéllel telepítette le őket Alvincra. Később Sárospatakon éltek, majd a szellemi központ Ószombatra tevődött át. Az önálló Erdély megszűnése után a Habsburg-birodalom katolikus egyházának nyomására meggyengültek a habán közösségek, kerámiaművészetük lassanként a helyi népművészetbe épült be. Az utolsó fennmaradt hutteri közösség 1767-ben az erdélyi Alvincról indult kelet felé, Levédiába, majd a cári Oroszországba, ahonnan a hadkötelezettség bevezetése miatt Észak-Amerikába távoztak. A habánok több mint harmincféle mesterséget űztek: voltak köztük takácsok, posztósok, kalaposok, orvosok, bábák. Híresek voltak a habán késesek, és ők voltakaz elsők, akik éghetetlen - agyagba mártott - szalmatetőt raktak (habán fedél ). Leghíresebb azonban fazekasságuk volt: a 16. század végétől készítettek ónmázas fehér edényeket, azaz fajanszot. Itáliában Faenza az eretnek anabaptista mozgalmak fészke volt - innen ered a habánokhoz szorosan kapcsolható fajansz szó is -, valószínűleg az onnan elmenekült mesterek honosították meg ezt a technikát. Közép-Európában akkoriban egyedül ők tudták a fajansztechnika titkát. A kétszeri égetéssel készített, vakító fehér ónmázas fajansztárgyaik, kék és sárga mázas kerámiáik is egyedülállóak.

A kerámiák szigorú rendszabályok alapján készültek. A rossz minőségű, selejtes tárgyakat összetörték (ma is tárnak fel habán selejtgödröket a régészek). Tiltottak bizonyos ábrázolásokat, és a mester- vagy műhelyjegyek alkalmazását, mint a meg nem engedhető versengés és dicsekvés jelét. A hazai kerámiaárveréseken egyetlen műfaj darabjait sem kíséri annyi várakozás és figyelem, mint a habánokét. A közönség számára a habán titokzatos presztízstárgy. A budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi a világ legnagyobb habán anyagát.

A kerámiák szigorú rendszabályok alapján készültek. A rossz minőségű, selejtes tárgyakat összetörték (ma is tárnak fel habán selejtgödröket a régészek). Tiltottak bizonyos ábrázolásokat, és a mester- vagy műhelyjegyek alkalmazását, mint a meg nem engedhető versengés és dicsekvés jelét. A hazai kerámiaárveréseken egyetlen műfaj darabjait sem kíséri annyi várakozás és figyelem, mint a habánokét. A közönség számára a habán titokzatos presztízstárgy. A budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi a világ legnagyobb habán anyagát.

A kerámiák szigorú rendszabályok alapján készültek. A rossz minőségű, selejtes tárgyakat összetörték (ma is tárnak fel habán selejtgödröket a régészek). Tiltottak bizonyos ábrázolásokat, és a mester- vagy műhelyjegyek alkalmazását, mint a meg nem engedhető versengés és dicsekvés jelét. A hazai kerámiaárveréseken egyetlen műfaj darabjait sem kíséri annyi várakozás és figyelem, mint a habánokét. A közönség számára a habán titokzatos presztízstárgy. A budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi a világ legnagyobb habán anyagát.

Ezek is érdekelhetik