Kultúra

2007.06.30. 02:29

Kis szuvenír, Balaton felirattal

Keszthely - Apátok hova lett? - teszi fel a kérdést fészekaljnyi gyerekének a kissé nyúzott fiatalasszony, s kutató tekintete végigpásztáz a keszthelyi sétálóutcán.

Zalai Hírlap

A szintén csüggeteg gyereknép a lábát lógázza egy padon, s az imént vásárolt fagyiból próbál energiát meríteni a balatoni kirándulás további próbatételeihez. Az egyik szeplős fejével int anyjának a közeli hirdetőoszlop felé, ott cövekel ugyanis apátok , mélyen elmerülve egy csábos női fehérneműreklám apróbetűs részleteiben. Fagylaltja is cseppenni készül már, mire némileg összeszedi magát, s felnyalábolja övéit.

Lengyel diákcsoport hömpölyög végig a kövezeten, nagy hangulatban vannak, kérés nélkül pózolnak a fotósnak. Arcukon az idegenben járunk izgalma feszül, felszabadultságuk hangulatburkot von köréjük, ami az utca végére érve hirtelen szétesik, kipukkan. Összenéznek, most akkor hol is örömködjünk tovább? Pislogva szippogatják a neonzöld jégkását.

- Valami apróság azért mégiscsak kéne... - próbálja ajándékvásárlásra ösztönözni párját egy fiatal lány. Tán otthonmaradt szüleikre, barátaikra gondol, miközben az utcára pakolt csecsebecsék felé igyekszik kormányozni a fiút. - Tudod, valami kis szuvenír Balaton felirattal, vagy mi, ha már egyszer nyaralunk... - folyik a puhítás. Érdekelne, hogy a lila szélforgó, a 600-ért kínált akciós hamutartó vagy a ringó fejű üveggomba lesz-e a befutó, de egy nagy hangon telefonáló bombázó eltereli a figyelmemet.

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Lengyel diákcsoport hömpölyög végig a kövezeten, nagy hangulatban vannak, kérés nélkül pózolnak a fotósnak. Arcukon az idegenben járunk izgalma feszül, felszabadultságuk hangulatburkot von köréjük, ami az utca végére érve hirtelen szétesik, kipukkan. Összenéznek, most akkor hol is örömködjünk tovább? Pislogva szippogatják a neonzöld jégkását.

- Valami apróság azért mégiscsak kéne... - próbálja ajándékvásárlásra ösztönözni párját egy fiatal lány. Tán otthonmaradt szüleikre, barátaikra gondol, miközben az utcára pakolt csecsebecsék felé igyekszik kormányozni a fiút. - Tudod, valami kis szuvenír Balaton felirattal, vagy mi, ha már egyszer nyaralunk... - folyik a puhítás. Érdekelne, hogy a lila szélforgó, a 600-ért kínált akciós hamutartó vagy a ringó fejű üveggomba lesz-e a befutó, de egy nagy hangon telefonáló bombázó eltereli a figyelmemet.

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Lengyel diákcsoport hömpölyög végig a kövezeten, nagy hangulatban vannak, kérés nélkül pózolnak a fotósnak. Arcukon az idegenben járunk izgalma feszül, felszabadultságuk hangulatburkot von köréjük, ami az utca végére érve hirtelen szétesik, kipukkan. Összenéznek, most akkor hol is örömködjünk tovább? Pislogva szippogatják a neonzöld jégkását.

- Valami apróság azért mégiscsak kéne... - próbálja ajándékvásárlásra ösztönözni párját egy fiatal lány. Tán otthonmaradt szüleikre, barátaikra gondol, miközben az utcára pakolt csecsebecsék felé igyekszik kormányozni a fiút. - Tudod, valami kis szuvenír Balaton felirattal, vagy mi, ha már egyszer nyaralunk... - folyik a puhítás. Érdekelne, hogy a lila szélforgó, a 600-ért kínált akciós hamutartó vagy a ringó fejű üveggomba lesz-e a befutó, de egy nagy hangon telefonáló bombázó eltereli a figyelmemet.

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Valami apróság azért mégiscsak kéne... - próbálja ajándékvásárlásra ösztönözni párját egy fiatal lány. Tán otthonmaradt szüleikre, barátaikra gondol, miközben az utcára pakolt csecsebecsék felé igyekszik kormányozni a fiút. - Tudod, valami kis szuvenír Balaton felirattal, vagy mi, ha már egyszer nyaralunk... - folyik a puhítás. Érdekelne, hogy a lila szélforgó, a 600-ért kínált akciós hamutartó vagy a ringó fejű üveggomba lesz-e a befutó, de egy nagy hangon telefonáló bombázó eltereli a figyelmemet.

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Valami apróság azért mégiscsak kéne... - próbálja ajándékvásárlásra ösztönözni párját egy fiatal lány. Tán otthonmaradt szüleikre, barátaikra gondol, miközben az utcára pakolt csecsebecsék felé igyekszik kormányozni a fiút. - Tudod, valami kis szuvenír Balaton felirattal, vagy mi, ha már egyszer nyaralunk... - folyik a puhítás. Érdekelne, hogy a lila szélforgó, a 600-ért kínált akciós hamutartó vagy a ringó fejű üveggomba lesz-e a befutó, de egy nagy hangon telefonáló bombázó eltereli a figyelmemet.

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Figyu, nincsen itten semmi, de még Kanizsán meg Egerszegen se, padlón vagyok az unalomtól... - nyafog, hajába túrva. - Találj valami rendes bulit a hétvégére, Gabi, Tündi meg Ditti is jönni akar...

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Na, szegény lovag.

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Apátok mit akar? - sodorja megint mellém a forgatag az újfent elapátlanodott családot. A fiúgyerekek sörre tippelnek, hogy tán azt ment intézni a családfő. Persze ha ő sörözhet, a többieknek is menten támadnak ötleteik, ennek megvitatásával el is vannak darab ideig.

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Nézd nagymama, itt vagy te! - bök az állatfigurás kulcstartókra az unoka, abból a bizonyos égetnivaló fajtából. Az utolsó pillanatban aztán korrigál, s ujja a vihogó majomról átvándorol a kedves cicára. A harc- és unokaedzett nagyit azonban nem lehet átejteni, s kész a replikával:

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Vigyázz a szádra, mert mindjárt kiválasztalak én is...

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

A gyerek visszavonulót fúj, s inkább elmerül a poénos kitűzők feliratainak olvasgatásában, a Ne bámuld a mellemet! és a Senki sem biztat ivásra, önkéntes vagyok különösen elnyeri a tetszését.

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

- Ilyen nincs, döntsd már el végre, hogy melyik utcában tetted le az autót! - tér vissza egy kardos feleség élete megszeppent párjával az egyik mellékutcából a fősodorba, vélhetőleg nem először. Fejvakarás, tájékozódás a sok halászlé suppe, pizza, meg natúr schnitzel tábla között, s az izgatott pár lendületesen kanyart vesz egy újabb oldalág felé. Az ígéretesen domborodó, ám egyelőre lakatlan bikinifelsők lágyan himbálóznak nyomukban az utcát szegélyező állványokon.

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Nyakig festékes férfi szlalomoz át kerékpárjával a bóklászók között. Egy pillanatra hökkenten néz rá az utca: jé, egy helybeli dolgozó. Hát nincs mindenki szabadságon?

Ezek is érdekelhetik