Együtt lüktet a zene és a szöveg

- Zongoristaként szerepeltem az akkor még Kilián, ma Liszt-iskola kórusának finnországi vendégszereplésén - idézi zongorás múltját. A főiskola után tanárként rövid ideig az Ady-, illetve a Petőfi-iskola diákjai találkozhattak vele, azt követően kezdett az énekléssel komolyan foglalkozni. Elsősorban dalokat ad elő, de repertoárjában helyet kap az opera, az operett és az utóbbi időben a népdalok is közel kerültek hozzá. Könyvének alaptémája a zenei prozódia, a szöveg és a dallam kapcsolata.

- A szombathelyi főiskolán Bárdos Lajos tanítványa, Horváth Rezső tartott nekünk erről órákat, és felkeltette az érdeklődésemet. Annál is inkább, mivel ebben a témában nyílt lehetőség arra, hogy összekapcsoljam a két szakot, a magyart és az éneket - utal a kiindulópontra, majd a könyvében foglalkozott kérdéssel kapcsolatban hozzáteszi: a zeneszerzők egy-egy mű megzenésítésekor saját elképzeléseiket fejezik ki, melyek néha ellentétben állnak a szöveg ritmusával, lendületével.

- Az énekeseknek fontos, hogy felismerjék ezeket a buktatókat és technikai megoldással áthidalják az ebből adódó nehézséget. Megtudtam, hogy korábban a Zeneakadémián Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző tanított prozódiát, felvettem vele a kapcsolatot, s ő írta a könyvemhez az ajánlást is. A kiadványban nyolc Kodály- művet elemeztem. Nem csak azokat, amelyeknél tökéletesen megvalósul a szöveg és zene egysége, hanem olyan példákat is hozok, amelyekben úgynevezett szabálysértések is találhatók - mondja nyomatékkal, hiszen így van értelme az összehasonlításnak. A könyvbemutatót november elején tartották Budapesten a Magyar Művészeti Akadémián, ahol a tanulmányban szereplő művek is felcsendültek. Köztük a népköltési gyűjteményből származó Három út előttem, a Kötöttem bokrétát vagy Ady Endre verse, a Sappho szerelmes éneke. Az előadók sorában szerepelt többek közt Schmiedt Annamária, Rita főiskolai tanára, valamint földije, Sáfár Orsolya is.

Idén emlékezünk Kodály születésének 125., halálának 40. évfordulójára. A tanulmánykötet szerzője a rá váró programok közül a könyvvel kapcsolatos előadásokat, valamint Kodály-koncerteken való fellépéseit emeli ki. Rendszeresen hallható a Nádor Terem, a Fészek Klub előadóestjein, mindemellett öt éve a Puskás Technikumban ének-zenét tanít. Mint mondja, diákjai közül többen is tanulnak valamilyen hangszeren, egyébként ebben az iskolában végzett Bródy János is.

- A heti egy énekórában nincs idő sem a világot megváltani, sem pedig az alapokat elsajátítani. Inkább egyfajta zenei műveltségi rálátást próbálok adni, a különböző korok művészeti ágainak összefonásával - érzékelteti a helyzetet. Rita titkos vágya egy újabb Kodály-dalest létrehozása, illetve, mivel az Amadé Zenei Alapítványnál 2000 óta játsszák Donizetti A csengő című vígoperáját, s az országban több helyen is előadták, szeretné, ha Zalaegerszegen is fogadókészségre találna. Büszkén említi tavalyi élményét, amikor a Zeneakadémia tanárképző főiskoláján szolfézs-zeneelméleti szakos hallgatóknak taníthatott éneket.

- A jövőben szeretnék ilyen szintű oktatómunkában részt venni mégpedig úgy, hogy a pedagóguspálya mellett a koncertezésről se kelljen lemondani. A nehézség éppen abban rejlik, hogy nehéz a kettőt összehangolni, de nem lehetetlen - mosolyog Rita.