Kultúra

2007.01.22. 03:29

A kultúra várost építhetne, ha...

Zalaegerszeg - Pénteken délután a Gönczi ÁMK-ban gyűltek össze a város kulturális életének azon szereplői, érdeklődői, akik osztották a rendezvény meghívójában szereplő megállapítást: mélyrepülés, avagy a kultúra válsága Zalaegerszegen.

Zalai Hírlap

A beszélgetést szervező intézmény igazgatója, Garamvölgyi György először is ezt a címet (a kulturális kerekasztalt ráadásul a KUKA mozaikszóval írták le a szervezők), a benne foglalt iróniát magyarázta, utalva egy, a rendezvény tényét kifogásoló neheztelő levélre, melyet a polgármesteri hivatal illetékes osztályvezetőjétől kapott, s amelyben visszautasítják azt, hogy válság lenne e területen. Ezután Török Zoltán képviselő, a kultúráért felelős bizottság vezetője foglalta össze az elmúlt időszak idevágó történéseit, felidézve a kulturális koncepció főbb elemeit. Egyetértett azzal, hogy beszélni szükséges e területről. Utalt arra, hogy a város szeretne a fesztiválok színtere lenni, ez ügyben vannak is részsikerek, melyekre az országos média is felfigyelt. Elismerte, a korábban szorgalmazott városi képtár ügye megakadt, de gazdag a hagyományőrzéshez, a zenei élethez köthető tevékenység, és a színházi kínálat ügyében sem lehet ok panaszra. Igaz, a város ebben a szférában a korábbi költségvetési összeg átlagosan nyolc százalékos csökkentésére kényszerül, az ismert országos helyzet miatt. Így a közművelődésre 59 millió forintot szán a város 2007-ben. Olykor ki kell mondani a haragot is, de az nem igaz, hogy ne lenne pezsgő kulturális élete Zalaegerszegnek - e szavakkal zárta összefoglalóját a református lelkész képviselő.

Leltárt készített Kelemen Gyula közművelődési szakértő, népművelő is, amikor számba vette a rendezvényeket, melyek azért sajnos nem érik el a szombathelyi Savaria, a kaposvári Dorottya Fesztivál ismertségét. Hozzátette: saját, 30 éves pályafutása alatt soha nem volt annyi pénz az ágazatban, amennyi elég lett volna.

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész azzal indított, hogy a bizottsági elnök felolvasása ifjúkorát idézte, húsz-harminc éve volt hasonló brossúra-élménye. Én már tudom, hogy a világot nem lehet megváltani, de részt kell venni benne... , mondta a művész, azután kitért a város újabb időkben emelt emlékműveinek vitatható esztétikai minőségére, sejtetni engedte a döntések homályos hátterét, s azt, hogy nem a hozzáértők véleménye a mérvadó. Szerinte nem véletlen, hogy a városi népnyelv Batmannek nevezi a Szt. István-szobrot. Kifogásolta a párbeszéd hiányát, felidézve, hogy Kustos Lajos (hajdani tanácselnök) évente meghallgatta a kultúra embereit.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Leltárt készített Kelemen Gyula közművelődési szakértő, népművelő is, amikor számba vette a rendezvényeket, melyek azért sajnos nem érik el a szombathelyi Savaria, a kaposvári Dorottya Fesztivál ismertségét. Hozzátette: saját, 30 éves pályafutása alatt soha nem volt annyi pénz az ágazatban, amennyi elég lett volna.

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész azzal indított, hogy a bizottsági elnök felolvasása ifjúkorát idézte, húsz-harminc éve volt hasonló brossúra-élménye. Én már tudom, hogy a világot nem lehet megváltani, de részt kell venni benne... , mondta a művész, azután kitért a város újabb időkben emelt emlékműveinek vitatható esztétikai minőségére, sejtetni engedte a döntések homályos hátterét, s azt, hogy nem a hozzáértők véleménye a mérvadó. Szerinte nem véletlen, hogy a városi népnyelv Batmannek nevezi a Szt. István-szobrot. Kifogásolta a párbeszéd hiányát, felidézve, hogy Kustos Lajos (hajdani tanácselnök) évente meghallgatta a kultúra embereit.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Leltárt készített Kelemen Gyula közművelődési szakértő, népművelő is, amikor számba vette a rendezvényeket, melyek azért sajnos nem érik el a szombathelyi Savaria, a kaposvári Dorottya Fesztivál ismertségét. Hozzátette: saját, 30 éves pályafutása alatt soha nem volt annyi pénz az ágazatban, amennyi elég lett volna.

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész azzal indított, hogy a bizottsági elnök felolvasása ifjúkorát idézte, húsz-harminc éve volt hasonló brossúra-élménye. Én már tudom, hogy a világot nem lehet megváltani, de részt kell venni benne... , mondta a művész, azután kitért a város újabb időkben emelt emlékműveinek vitatható esztétikai minőségére, sejtetni engedte a döntések homályos hátterét, s azt, hogy nem a hozzáértők véleménye a mérvadó. Szerinte nem véletlen, hogy a városi népnyelv Batmannek nevezi a Szt. István-szobrot. Kifogásolta a párbeszéd hiányát, felidézve, hogy Kustos Lajos (hajdani tanácselnök) évente meghallgatta a kultúra embereit.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész azzal indított, hogy a bizottsági elnök felolvasása ifjúkorát idézte, húsz-harminc éve volt hasonló brossúra-élménye. Én már tudom, hogy a világot nem lehet megváltani, de részt kell venni benne... , mondta a művész, azután kitért a város újabb időkben emelt emlékműveinek vitatható esztétikai minőségére, sejtetni engedte a döntések homályos hátterét, s azt, hogy nem a hozzáértők véleménye a mérvadó. Szerinte nem véletlen, hogy a városi népnyelv Batmannek nevezi a Szt. István-szobrot. Kifogásolta a párbeszéd hiányát, felidézve, hogy Kustos Lajos (hajdani tanácselnök) évente meghallgatta a kultúra embereit.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész azzal indított, hogy a bizottsági elnök felolvasása ifjúkorát idézte, húsz-harminc éve volt hasonló brossúra-élménye. Én már tudom, hogy a világot nem lehet megváltani, de részt kell venni benne... , mondta a művész, azután kitért a város újabb időkben emelt emlékműveinek vitatható esztétikai minőségére, sejtetni engedte a döntések homályos hátterét, s azt, hogy nem a hozzáértők véleménye a mérvadó. Szerinte nem véletlen, hogy a városi népnyelv Batmannek nevezi a Szt. István-szobrot. Kifogásolta a párbeszéd hiányát, felidézve, hogy Kustos Lajos (hajdani tanácselnök) évente meghallgatta a kultúra embereit.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Merő Béla rendező, a zalai nyári színház és a Griff Bábszínház egyik vezetője szintén a régi időkről szólt, de inkább a hivatalnokok és a művészek közti konfliktusok érzékelhe-tő újraéledése kapcsán. Nem maradhatunk passzív rezisztenciában, ha úgy érezzük, ismét helytelen irányba haladnak a dolgaink, figyelmeztetett a rendező, leszögezve, az nem elég, ha a művészetpolitikánk kérdései helyett kulturális koncepciónak nevezzük el a terveinket. A várható intézményi összevonásokra utalt, amikor kijelentette, nem leszünk vágóhídi barmok, hogy szótlanul tűrjük a csonkításokat.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

A házigazda Garamvölgyi György leginkább a művésze-ti iskolák normatíva-elvonása miatti aggodalmának adott hangot.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

A hozzászólók között Kiss Bódog Zoltán és Balogh Miklós megyegyűlési képviselők, Iványi Ildikó, több civil szerveződés vezetője, ifj. Horváth Károly népzenész, a botfai citerások képviseletében Nagy Lajos, Németh Klára képző- művész, Bíró László, a megyeháza nyugalmazott munkatársa, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumi igazgatóhelyettes, Skarbut Éva, a kézműves egyesület elnöke, Nyakasné Turi Klára, a Keresztury Irodalmi Kör vezetője fejtette ki nagy vonalakban egyetértő véleményét. Az egybegyűltek megállapodtak, meghívják Miskolc alpolgármesterét, Fedor Vilmost, adjon ötleteket a kultúra értékeinek városfejlődési tényezővé alakításához. Tudvalevő, a leendő vendég nevéhez köthető a kultúra várost épít szlogen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!