Kultúra

2007.01.04. 03:29

A horvátok évtizede

Tótszentmárton - Bár a zsúfolt nézőtéren a falhoz passzíroztak, a helyi Horvát Kulturális Egyesület tizedik születésnapjára rendezett gála mégis azt a gondolatot érlelte meg bennem: szerencsés, aki ebben a faluban él.

Zalai Hírlap

A felismerésnek kapásból van két oka. Az egyik az a szemlátomást igen élénk közösségi élet, amit az 1996-ban alakított, jelenleg már öt szekcióval (táncosok, énekkar, rézfúvósok, tamburazenekar, valamint a néprajzi hagyományokat és tárgyi emlékeket gyűjtő etno-brigád) működő egyesület reprezentált a színpadon. A másik: Szentmártonból a gyerekek két nyelvtudással kerülhetnek el, s ez manapság felbecsülhetetlen.

- Az én korosztályom az utolsó, mely odahaza még élőben, szülőktől és nagyszülőktől tanulta a horvát nyelvet - mondta Gyuricz József, aki hat éve irányítja elnökként a civil szervezetet. - Voltak évtizedek, amikor a horvát identitást rejtegetni kellett, s például az olyan vegyes házasságok sem használtak az ügynek, mint amilyen az enyém is: a párom kiskanizsai magyar lány volt, az én gyerekeim otthon már nem nagyon hallottak horvát szót. Pedig ennek a tudásnak én is nagy hasznát veszem: akár szlovén, bolgár, orosz vagy lengyel emberrel találkozom, remekül megértem magam vele. A mai fiataloknak pedig pláne óriási érték a dolog, hiszen a világ kinyílik, a határok eltűnnek. Ezért jó, hogy az iskolában ma már oktatják a horvátot - bár ez a nyelv irodalmi változata, míg itt, a Muravidéken a nemzetiség a kai nyelvjárást beszéli.

De a napi praktikumtól forduljunk a tótszentmártoniak kulturális egyesülete által közvetített egyéb értékek felé. A múlt pénteki, két és fél órás esten (a szervezők szerint egy gála esetében, s pláne a repertoárhoz képest nem volt túlzott ez a méret) az egyesület zenészeinek, táncosainak, énekeseinek apraja és nagyja is színpadra lépett. És ami még feltűnő volt: ez az apraja meglehetősen nagy számban képviseltette magát.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

- Az én korosztályom az utolsó, mely odahaza még élőben, szülőktől és nagyszülőktől tanulta a horvát nyelvet - mondta Gyuricz József, aki hat éve irányítja elnökként a civil szervezetet. - Voltak évtizedek, amikor a horvát identitást rejtegetni kellett, s például az olyan vegyes házasságok sem használtak az ügynek, mint amilyen az enyém is: a párom kiskanizsai magyar lány volt, az én gyerekeim otthon már nem nagyon hallottak horvát szót. Pedig ennek a tudásnak én is nagy hasznát veszem: akár szlovén, bolgár, orosz vagy lengyel emberrel találkozom, remekül megértem magam vele. A mai fiataloknak pedig pláne óriási érték a dolog, hiszen a világ kinyílik, a határok eltűnnek. Ezért jó, hogy az iskolában ma már oktatják a horvátot - bár ez a nyelv irodalmi változata, míg itt, a Muravidéken a nemzetiség a kai nyelvjárást beszéli.

De a napi praktikumtól forduljunk a tótszentmártoniak kulturális egyesülete által közvetített egyéb értékek felé. A múlt pénteki, két és fél órás esten (a szervezők szerint egy gála esetében, s pláne a repertoárhoz képest nem volt túlzott ez a méret) az egyesület zenészeinek, táncosainak, énekeseinek apraja és nagyja is színpadra lépett. És ami még feltűnő volt: ez az apraja meglehetősen nagy számban képviseltette magát.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

- Az én korosztályom az utolsó, mely odahaza még élőben, szülőktől és nagyszülőktől tanulta a horvát nyelvet - mondta Gyuricz József, aki hat éve irányítja elnökként a civil szervezetet. - Voltak évtizedek, amikor a horvát identitást rejtegetni kellett, s például az olyan vegyes házasságok sem használtak az ügynek, mint amilyen az enyém is: a párom kiskanizsai magyar lány volt, az én gyerekeim otthon már nem nagyon hallottak horvát szót. Pedig ennek a tudásnak én is nagy hasznát veszem: akár szlovén, bolgár, orosz vagy lengyel emberrel találkozom, remekül megértem magam vele. A mai fiataloknak pedig pláne óriási érték a dolog, hiszen a világ kinyílik, a határok eltűnnek. Ezért jó, hogy az iskolában ma már oktatják a horvátot - bár ez a nyelv irodalmi változata, míg itt, a Muravidéken a nemzetiség a kai nyelvjárást beszéli.

De a napi praktikumtól forduljunk a tótszentmártoniak kulturális egyesülete által közvetített egyéb értékek felé. A múlt pénteki, két és fél órás esten (a szervezők szerint egy gála esetében, s pláne a repertoárhoz képest nem volt túlzott ez a méret) az egyesület zenészeinek, táncosainak, énekeseinek apraja és nagyja is színpadra lépett. És ami még feltűnő volt: ez az apraja meglehetősen nagy számban képviseltette magát.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

De a napi praktikumtól forduljunk a tótszentmártoniak kulturális egyesülete által közvetített egyéb értékek felé. A múlt pénteki, két és fél órás esten (a szervezők szerint egy gála esetében, s pláne a repertoárhoz képest nem volt túlzott ez a méret) az egyesület zenészeinek, táncosainak, énekeseinek apraja és nagyja is színpadra lépett. És ami még feltűnő volt: ez az apraja meglehetősen nagy számban képviseltette magát.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

De a napi praktikumtól forduljunk a tótszentmártoniak kulturális egyesülete által közvetített egyéb értékek felé. A múlt pénteki, két és fél órás esten (a szervezők szerint egy gála esetében, s pláne a repertoárhoz képest nem volt túlzott ez a méret) az egyesület zenészeinek, táncosainak, énekeseinek apraja és nagyja is színpadra lépett. És ami még feltűnő volt: ez az apraja meglehetősen nagy számban képviseltette magát.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

- Az, hogy sok gyerek vesz részt a munkában, még könnyen érthető, hiszen a hagyományápolás az óvodában és az iskolában kezdődik - mondta ennek kapcsán Gyuricz József, aki takarmánykereskedő vállalkozóként áll az egyesület élén. Gyerekként a horvát nyelv ismerete mellett sokakkal együtt hangszeres tudást is magába szívott: trombitán játszik, mert a világnak ezen a részén a rézfúvós zenének is régi hagyományai vannak. - Nagy örömünkre a fiatal felnőttek is igen aktívak nálunk, a szekcióinkban bőséges az utánpótlás. Ennek oka lehet egyrészt az említett oktató- és nevelőmunka, másrészt nálunk, a horvát nemzetiségen belül a közösségi tudat mindig is nagyon erős volt. A tótszentmártoni embereknek fontosak az összejövetelek, a programok, és nem csak várják, hogy rendezzenek ilyeneket, hanem szívesen tesznek az ügy érdekében maguk is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

A falu polgármestere, Vlasics Lajos azt mondja: az aktivitást nagyban előmozdítja az is, hogy az anyaországban járva jó példák tömegét látják, hisz a horvátságban rengeteg hasonló egyesület virágzik. Idehaza pedig ők örökítik tovább ugyanezt: az egyletnek mind több tagja van a környék falvaiból is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!