Rengeteg repedés jelent meg az uniós menekültpolitikán

Az Európai Bizottság szerdán felszólította a tagállamokat, hogy csipkedjék magukat, mert sehogy sem áll annak 160 ezer menekültnek a széttelepítése, akikről még szeptemberben döntötték el, hogy elviszik Olasz- és Görögországból. A Bizottság adatai szerint a 160 ezerből öt hónap alatt mindössze 937 embert sikerült elhelyezni, pedig havonta kéne legalább 5600 menedékkérőt szétosztani az uniós tagállamok között, hogy tartsák a menetrendet. Az EB szerint a késlekedés oka a politikai akarat hiánya, ami előrevetíti, hogy a betelepítési kvóták teljesítését is simán el lehet majd szabotálni.

A menekültek mégoly csekély számú központi elosztásának lehetetlenségét nyilván Angela Merkel is látja már, ezért a Bundestag szerdai ülése előtti tájékoztatóján kötelező helyett már csak önkéntes kvótákról beszélt.

Ami nyilván azt jelenti, hogy a magállamok már nem akarnak tovább bíbelődni a néhány ezernyi menekült befogadásától is hidegrázást kapó kormányzatokkal, vagy informális úton próbálnak inkább nyomást gyakorolni rájuk.

Az Uniónak ráadásul újabb diplomáciai fronton kell helytállnia, mivel a törökök érzik, hogy most ők diktálhatnak. A múlt héten a súlyos nézetkülönbségek miatt félbeszakadt uniós csúcs csütörtöki folytatása előtt Volkan Bozkir, Törökország európai ügyekért felelős minisztere dobott be egy újabb török igényt: egy interjúban leszögezte, Törökország nem fogja elismerni az ünálló Ciprust pusztán azért, hogy megnyissanak néhány újabb fejezetet az uniós csatlakozási tárgyalásokban.

A szigetet az 1974-es török invázió hasította ketté, de azért mégiscsak abszurd lenne, ha a törökök nem ismernék el államként annak a szervezetnek a tagját, melybe annyira be akarnak lépni. 1995-ben a csatlakozási tárgyalások egyik első feltételeként Magyarországnak is alapszerződésekben kellett rendeznie szomszédaival való viszonyát.

A törökök régóta szeretnének már csatlakozni az EU-hoz, és most cserébe a szíriai menekültek feltartóztatásáért - vagy legalábbis ennek ígéretéért -, újra napirendre került a csatlakozási tárgyalások beindítása. Azonban ahogy Angela Merkel az előbb említett sajátótájékoztatóján is megjegyezte, Törökország uniós csatlakozása messzebb tart, mint azt sokan látni szeretnék.

Több uniós tag ugyanis menekültválság ide, menekültválság oda, mereven elutasítja még a gondolatát is annak, hogy

ország bekerüljön az amúgy is fennállása legsúlyosabb identitás- és politikai válságával küzdő közösségbe.