Split különleges atmoszférája egyedülálló élményt kínál a turistáknak

A Közép-Dalmácia szíveként emlegetett Split 1700 éves múlttal rendelkező, lüktető életű nagyváros, lakóinak száma eléri a 221 ezret - ezzel a lélekszámmal országosan is kiemelkedő helyen áll, Zágráb után a második legnagyobb horvátországi város.

Manapság az idelátogatók kedvéért római katonáknak öltözött „járőröző" fiatalok idézik fel a hajdani birodalmi időket (balra) Fotó: Tóth Sándor, Balla Márta

Mint üdülőhelyet egyaránt népszerűvé teszik mediterrán éghajlati adottságai, a fürdést, pihenést, kikapcsolódást biztosító strandjai és nívós szállodái. A város vonzerejét tovább növeli jó közúti, vízi, légi megközelíthetősége is. Hasonlóan a Zadartól Dubrovnikig húzódó közel 400 kilométeres dalmát tengerpart sok más településéhez, Split nemcsak a napozás és a fürdőzés élvezetében, valamint a helyi étel- és italspecialitásokban nyújt különlegeset, hanem látnivalókban, történelmi emlékekben is bővelkedik. Garantáltan emlékezetes hely marad mindenki számára, aki egyszer felkeresi. Egyedülálló élményt kínál óvárosa, amelynek központja a Diocletianus-palotával 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Az emberiség egyetemes építészeti és kulturális kincseként számon tartott, gigantikus méretű, 300 ezer négyzetméter alapterületű palotát a hivatalától visszavonult, e vidék szülötteként ismert - a közeli Salonán született 244-ben - római katonacsászár építtette több mint egy évtizeden keresztül, s itt töltötte életének utolsó éveit. Az akkor még Spalatónak nevezett palotavárosban fejezte be 311-ben földi pályafutását, ahol díszes mauzóleumot emeltetett magának.

A Diocletianus-palota a világon az egyik legkiemelkedőbb fennmaradt római kori emlék

A világviszonylatban is páratlannak számító késő római kori palotát védfalak, tornyok és bástyák vették körül, belső utcákkal és számos más hozzá tartozó épülettel rendelkezett.

A palota négy oldalának kapui közül az egyik közvetlenül a tengerre nyílt, ahonnan kilépve a császár egyből hajóra szállhatott. Az építéshez használt jellegzetesen fényes, fehér mészköveket Brač szigetén fejtették, míg márvány díszítőelemeit a Római Birodalom központi területeiről, Görögországból és Egyiptomból hozatták. Innen származhat a Diocletianus egykori mauzóleumát őrző szfinx is. A kolosszális méretű császári életteret, pompát és védelmet egyaránt szolgáló kövek és oszlopsorok a mai napig fennmaradtak, pedig a történelmi idők viharos sorsfordulói során a palotát rombolók és bontók, a köveiből újra építkezők is megjelentek. A keresztényüldöző uralkodót kiforgatták szarkofágjából, s a részben megbontott palotájának köveiből kisebb-nagyobb hajlékokat húztak fel maguknak az avarok és szlávok támadásai elől a 7. században a környékbeli lakott helyekről, szigetekről ide menekülők. A masszív védfalak oltalma alatt egész városkát építettek ki a jövevények. Fennmaradt házaik együtt alkotják ma Split óvárosának különleges atmoszféráját a palota töredékes, de jelentős egységeiben ép építményeit. Ilyenek a föld alatti, óriási termek, ahol jelenleg kiállításokat, koncerteket rendeznek, míg helyreállításuk előtt szeméttel voltak feltöltve.

Kihagyhatatlan fotótémát jelent a turistáknak a korinthoszi oszlopsoros Peristilium - a palota egykori díszudvara, manapság dísztér -, ahol a császár megjelent a nyilvánosság előtt és vendégeit fogadta.

KIRÁLYI NYUGHELY

Diocletianus már említett egykori mauzóleuma is évszázadok óta funkciót váltott, a felette emelkedő későbbi harangtoronnyal együtt a Sveti Duje-székesegyház működik benne. E felszentelt helynek magyar vonatkozása is van: a tatárok elől Dalmáciába menekülő IV. Béla király két lányának, a 6 éves Katalinnak és a 16 éves Margitnak ad örök nyughelyet. Ők 775 éve a tatárok által körülzárt közeli Klissza (Klis) várában kitört pestisjárványnak estek áldozatul.