Minden harmadik gyerek nyomornegyedekben nő fel az UNICEF szerint

A nyomornegyedekben élő gyerekek jó része nem jut megfelelő mértékben tiszta vízhez, egészségügyi eszközökhöz, nem részesül kellő egészségügyi ellátásban és taníttatásban. A fejlődő világ gyorsan terebélyesedő városaiban és metropoliszaiban születő babák 30-50 százalékát még csak nem is anyakönyvezik, vagyis hivatalosan nem is léteznek - világít rá 2012-es jelentésében az UNICEF.
   
Míg a fejlődő világban a városok csak egyre híznak, addig az ott élő gyerekek szükségleteit és jogait szisztematikusan figyelmen kívül hagyják, és szinte semmiféle szerepet nem játszanak a városfejlesztésben - áll a jelentésben.
   
Mindez súlyos következményekkel jár a gyerekek életminőségére nézve, és többek közt alultápláltság és betegségek sora fenyegeti őket. Az UNICEF szerint világszerte nő az alul- vagy rosszul táplált gyerekek száma. India legszegényebb, nyomornegyedekben élő gyerekeinek 54 százaléka hátramaradt a testi és a szellemi fejlődésben az alultápláltság miatt. A bádogvárosokban tengődő gyerekeket gyakran nem érik el az oltási kampányok, így sokkal könnyebben üti fel a fejét a tüdőgyulladás, a tuberkulózis vagy épp a hasmenésjárvány közöttük.
   
A városokban élő családoknak ugyan jobb hozzáférésük van a tiszta vízhez, mint a vidéken élőknek, de a vízellátás színvonala nem emelkedik a városlakók számával. A legszegényebb családok ráadásul sokszor híján vannak a folyóvíznek és a csatornának, és akár ötvenszer többet kell fizetniük egy liter vízért egy-egy "magánkereskedőnek", mint amennyit a tehetősebb szomszédok fizetnek.
   
Több iskola működik a városokban, mint a falvakban, de ezek legtöbbször elérhetetlenek a szegénységben sínylődő gyerekek számára. Indiában, Újdelhiben például a nyomornegyedekben lakó gyerekek fele nem jár iskolába.
   
Milliókra tehető az utcákon élő és dolgozó gyerekek és fiatalok száma. Könnyen válnak visszaélések és kizsákmányolás áldozatává, bűnözőkké teszik őket, bántalmazásban van részük, és üldözésnek vannak kitéve. Sok vidéki szülő küldi lánygyerekét a városba, hogy szolgáló legyen belőle.
   
Sok az illegális település, a kunyhók gyakran veszélyesek, a családoknak nap mint nap számolniuk kell azzal, hogy elűzik őket. Az állandó bizonytalanság gátolja az életminőségük javítására irányuló erőfeszítéseket - jegyezte meg az UNICEF. A családok pénzének 50-80 százaléka az élelemre megy el.
   
A városokban felnövő gyerekek és fiatalok millióit veszélyezteti természeti katasztrófa - forgószél, áradás, sárlavina vagy földrengés. Az ENSZ-szervezet szerint a szegény és rossz körülmények között, általában kevésbé biztonságos helyeken élő családok sokkal inkább ki vannak szolgáltatva a természet pusztító erejének.