Kreml: az Erdogan-levélben benne van a bocsánatkérés, Putyin felhívja Ankarát

A Kreml hétfőn jelentette be, hogy a török államfő bocsánatot kért az orosz elnöktől amiatt, hogy a török légierő tavaly novemberben lelőtt egy orosz bombázót, amelynek egyik pilótája életét vesztette. Az ezzel kapcsolatos sajtójelentések némelyike azonban azt állította, hogy Erdogan pusztán sajnálkozását fejezte ki, és hogy a Kreml által közzétett fordítás nem pontos.

Peszkov, aki egyébként turkológus és folyékonyan beszél törökül, leszögezte, hogy az orosz fordításban használt "bocsássanak meg" kifejezés száz százalékig megfelel a török eredetinek. Mint mondta, a bocsánatkérés mellett a török elnök sajnálkozását is kifejezte, és mivel mindkét kifejezés szerepel a levélben "ebben a kérdésben nem lehetnek filológiai finomságok".

A Kreml tájékoztatása szerint Erdogan a bocsánatkérés mellett kártérítést ajánlott fel a megölt orosz pilóta családjának, valamint síkraszállt a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása mellett. Binali Yildirim török miniszterelnök azonban kedden Amkarában kijelentette: a lelőtt gépért kormánya nem fog fizetni Moszkvának, és hogy Törökország mindössze együttérzéséről biztosította Oroszországot.

Ugyanakkor Yildirim orosz sajtójelentések szerint azt hangoztatta, hogy a kétoldalú viszony a normalizálódás szakaszába lépett, "a jég olvadni kezdett". Köszönetet mondott Kazahsztánnak, Azerbajdzsánnak és a régió más országainak a közvetítésért.

A két ország között azután vált fagyossá a viszony, hogy a török légierő tavaly november 24-én - légtérsértésre hivatkozva - lelőtt egy Szíriában harci szolgálatot teljesítő SzU-24-es orosz bombázót. Az egyik orosz pilóta életét vesztette. Az incidens nyomán Moszkva gazdasági és vízuszankciókat vezetett be Ankara ellen, valamint sorozatosan éles bírálatokat fogalmazott meg Törökországnak a szíriai válságban játszott szerepével kapcsolatban.

Oroszország a kapcsolatok normalizálását az incidens miatti hivatalos bocsánatkéréshez és kártérítéshez kötötte. A mostani török elnöki levelet megelőzően mindkét fél gesztusokat tett egymás irányába.

Valentyina Matvijenko, a szövetségi tanács (az orosz parlamenti felsőház) elnöke úgy vélekedett, hogy az Erdogan-levél megkésett ugyan, de, mint mondta, jobb  későn, mint soha". Kifejezte meggyőződését, hogy az ankarai üzenet alapjául szolgálhat a kétoldalú viszony enyhülésének és fokozatos helyreállításának.

Dmitrij Kozak miniszterelnök-helyettes nem zárta ki, hogy hamarosan visszatérhetnek az orosz turistacsoportok Törökországba, mint ahogy a török építőipari cégek is Oroszországba. Az orosz Gazprom jelezte, hogy kész újrakezdeni a tárgyalásokat a Török Áramlat gázvezetékprojektről.

Alekszandr Sohin, a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének elnöke úgy vélekedett, hogy mintegy két év alatt lehet helyreállítani a kapcsolatok korábbi szintjét, amihez az első lépés a török termékekre vonatkozó orosz élelmiszer-importtilalom eltörlése lenne, ezt pedig a török vállalatokra vonatkozó korlátozások feloldása követné. Sohin szerint azonban a törökországi orosz turistaforgalom fellendülését a terrorveszély továbbra is visszafogja majd.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a bocsánatkérésen felül a Szíriában és Irakban követett politikájának felülvizsgálatát is elvárja Törökországtól, amit konkrét tettekkel kellene alátámasztani.