Külföld

2011.03.01. 15:55

A WikiLeaks és az arab tavasz szereplői is versenyben a Nobel-békedíjért

A WikiLeaks kiszivárogtató portál, az "arab tavasz" szereplői, az internet szülőatyjai és az Európai Unió is szerepelnek az idei Nobel-békedíj - rekordszámú - 241 jelöltje között.

MTI

"A jelöltek végleges száma 241, köztük 53 szervezet van" - közölte kedden Geir Lundestad, a Nobel Intézet igazgatója az AFP francia hírügynökséggel. A jelöltek számának eddigi rekordja 237 volt, mégpedig az elmúlt évben.
   
A Nobel-díj alapszabálya szerint a jelöltlista legalább ötven évig titkos, de a jelölők dönthetnek úgy, hogy bejelentik az általuk javasoltak kilétét. Lundestad - neveket nem árulva el - annyit mondott, hogy az idei névsorra hatással voltak az arab világ népi lázadásai.
   
Világszerte ezrek - parlamenti képviselők és miniszterek, korábbi díjazottak, nemzetközi testületek tagjai, egyetemi tanárok - jogosultak jelölni egy személyt vagy szervezetet, a javaslatok benyújtásának határideje február 1-je. Snorre Valen norvég képviselő például bejelentette, hogy a WikiLeakst ajánlotta, úgy vélve, hogy az a bizalmas információk közzétételével segített lerántani a leplet "a korrupcióról, a háborús bűnökről és a kínzásokról".
   
Jelölést kapott az orosz Memorial jogvédő szervezet és egyik vezetője, Szvetlana Gannuskina a szabadságjogok oroszországi védelmében tett erőfeszítéseiért. (Tavaly is jelöltek voltak.) Ugyancsak a listán van az amerikai Larry Roberts és Vint Cerf, valamint a brit Tim Berners-Lee, az internet három szülőatyja. Az ő találmányuk révén jöhettek létre olyan közösségi oldalak, mint a Twitter és a Facebook, amelyeknek nagy szerepük volt az "arab tavaszban".
   
A jelöltek között van még az Európai Unió, Helmut Kohl volt német kancellár, Ellen Johnson Sirleaf libériai államfő és Oswaldo Paya Sardinas kubai ellenzéki.
   
A kitüntetett (vagy kitüntetettek) nevét októberben jelentik be, s a díjat a hagyományok szerint december 10-én, az alapító svéd Alfred Nobel halálának az évfordulóján adják át Oslóban. Tavaly a norvég parlament által kijelölt öt tagból álló Nobel Bizottság magára vonta Peking haragját, amiért Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzékinek ítélte oda a Nobel-békedíjat.

OLDALTÖRÉS: A Nobel-békedíj (háttér)

 

 

 

A Nobel-békedíjról

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Ennek az a magyarázata, hogy az alapító halálakor a ma már két ország még egy államot alkotott, s Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda. A hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint - az alapító szándékait figyelembe véve - az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A Nobel-békedíjat 1901 óta ítélik oda. Eddig 121-en részesültek a rangos kitüntetésben: 62 alkalommal egy díjazott volt, 28 alkalommal ketten kapták, egy esetben pedig három személy kapta meg megosztva. A 121 díjazottból 98 magánember, 23 pedig szervezet volt. A díjazott személyek közül 12 volt nő. A legfiatalabb díjazott a 32 éves Mairead Corrigan volt 1976-ban, a legidősebb pedig Joseph Rotblat, aki kitüntetésekor, 1995-ben a 87. életévében járt. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát három alkalommal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalát pedig két alkalommal tüntették ki. 1961-ben posztumusz ítélték oda a díjat Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, de 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni. 1973-ban a vietnámi Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta meg a kitüntetést a vietnámi békeszerződés megkötéséért, ám a vietnámi politikus nem vette azt át. A 2010. évi díjazott, Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzéki nem vehetett részt az átadáson, mert a kínai hatóságok nem engedték ki a börtönből.



Az elmúlt tizenöt év Nobel-békedíjasai:

    1996. - Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető a kelet-timori konfliktus igazságos és békés rendezése érdekében tett erőfeszítéseikért.
    1997. - A Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams, az ICBL koordinátora, a taposóaknák betiltását célzó nemzetközi erőfeszítéseikért.
    1998. - John Hume és David Trimble északír politikusok az 1998. április 10-én Belfastban aláírt északír békemegállapodás létrejöttében játszott szerepükért.
    1999. - Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet a Föld több kontinensén folytatott humanitárius tevékenységért.
    2000. - Kim De Dzsung dél-koreai elnök a demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségéért, kiváltképpen pedig az Észak-Koreával való megbékélés érdekében kifejtett állhatatos erőfeszítéseiért.
    2001. - Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan ENSZ-főtitkár az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért.
    2002. - Jimmy Carter volt amerikai elnök a nemzetközi konfliktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseiért.
    2003. - Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista a nők és a gyermekek jogaiért folytatott harcáért.
    2004. - Wangari Maathai kenyai környezetvédő a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért.
    2005. - A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a szervezet főigazgatója, Mohamed el-Baradei az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért.
    2006. - Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.
    2007. - Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.
    2008. - Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.
    2009. - Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseit.
    2010. - Liu Hsziao-po (Liu Xiabo) bebörtönzött kínai ellenzéki, másként gondolkodó az alapvető emberi jogok érvényesüléséért régóta folytatott, békés küzdelméért.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!