Külföld

2010.08.31. 20:12

Chilei bányászok: Bocsánatot kértek a bánya magyar származású vezetői

Megkezdődött az egész ország által várt mentőakció Chilében a mélyben rekedt bányászok felszínre hozatalára - jelentették a helyi hírügynökségek, melyek arról is beszámolnak, hogy egy emigráns magyar alapította a bányát tulajdonló San Esteban vállalatot. Vezetői egy parlamenti bizottság előtt kedden bocsánatot kértek a történtek miatt.

MTI

 

Bocsánatot kértek a chilei bánya magyar származású vezetői

"Bocsánatot kell kérnünk mindazért a szenvedésért és fájdalomért, amelyet ez az előre nem látható, nem kívánt helyzet idézett elő" - mondta Alejandro Bohn, a San José-i San Esteban Bányaipari Vállalat egyik vezetője. "Borzasztó ez a helyzet, és reméljük, hogy mihamarabb rendeződik" - tette hozzá.
   
A valparaisói parlament bányászati bizottsága, amely azt vizsgálja, ki felel az augusztus 5-én történt bányakatasztrófáért, Bohn mellett meghallgatja a vállalat másik vezetőjét, a szintén magyar származású Marcelo Kemenyt is. A testület azt is vizsgálja, hogy milyen körülmények között nyitották meg újra a bányát 2008-ban egy korábbi baleset után.
   
A keddi meghallgatásokat a helyi televízió is közvetítette, miután a bizottság elnöke elutasította Bohn és Kemeny ügyvédeinek arra vonatkozó kérését, hogy tartsák az ülést zárt ajtók mögött.
   
A San Esteban (Szent István) Bányaipari Vállalatot a Magyarországról 1957-ben, a kommunista rezsim elől Chilébe menekült Jorge Kemeny Latay alapította. Marcelo az ő fia, Bohn pedig a 2000-ben elhunyt Jorge Kemeny feleségének, Agnes Füllernek a testvére.
   
A baleset utáni napokban a bánya vezetői azt mondták, hogy a bánya a biztonsági előírásoknak megfelelően működött.
   
Az egyik mélyben rekedt bányász felesége múlt héten panaszt tett a San Esteban vezetői, valamint az állami tulajdonban lévő Nemzeti Földtani és Bányászati Szolgálat (Sernageomin) ellen amiatt, hogy 2008-ban engedélyezték a bánya újbóli megnyitását.

 

OLDALTÖRÉS: Megkezdődött a mentőakció

 

 

 

Megkezdődött a mentőakció

Az első beszámolók szerint a mentési munkálatokkal megbízott Codelco nevű bányaipari cég helyi idő szerint hétfő délután látott neki a munkának, amelynek keretében egy 66 centiméter átmérőjű alagúton keresztül próbálják meg a bányászok kimentését. A fúrási munkálatok első szakaszát egy különleges ausztrál  fúróberendezéssel végzik. Értesülések szerint  a szóban forgó fúrófej az első 15 méterrel birkózik csak meg, majd annak szerepét egy hasonló, de Németországból érkezett fúró, illetve a hozzá tartozó, ugyancsak német motor veszi át.
   
Mindez közvetve megerősíti azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint az augusztus 5-én az Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybányában, 700 méteres mélységben rekedt 33 bányász mentése legkevesebb 100 napig is eltarthat, mivel a szóban forgó alagút fúrása ennyi időt vehet igénybe.  A mentési munkálatokat nehezíti, hogy a kőzet állaga nem stabil, ezért az illetékeseknek rendkívül óvatosan kell eljárniuk.
   
Laurence Golborne chilei bányaügyi miniszter ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a Strata 950 típusú fúróberendezés naponta átlagban mintegy 8-15 métert haladhat előre.
   
Közben folyik a felelősök keresése, illetve azoknak a felelősségre vonása, akiknek mulasztása, illetve hibás döntése hozzájárulhatott a történtekhez. Hétfőn lemondott az egészségügyi minisztérium atacamai regionális képviselője, aki júliusban engedélyezte a San José-i bánya újra megnyitását.  Azt ugyanis egy szerencsétlenség miatt korábban lezárták, és a megnyitás engedélyezése szakértők szerint elhamarkodott volt.
   
Döntés született arról is, hogy különösen az érintett térségben valamennyi bánya biztonsági állapotát ellenőrzik.

OLDALTÖRÉS: Emigráns magyar alapította a beomlott chilei bányát tulajdonló San Esteban vállalatot




Emigráns magyar alapította a beomlott chilei bányát tulajdonló San Esteban vállalatot




Emigráns magyar alapította a beomlott chilei bányát tulajdonló San Esteban vállalatot




Emigráns magyar alapította a beomlott chilei bányát tulajdonló San Esteban vállalatot

Továbbra is minden felelősséget hárít magáról az augusztus 5-e óta a föld mélyén veszteglő chilei vájárokat foglalkoztató és a bányát tulajdonló San Esteban vállalat, amelynek alapítója az egykor Magyarországról, a kommunista rezsim elől Chilébe menekült Jorge Kemeny Latay - derül ki a La Segunda című chilei napilap írásából.

A gépészmérnök végzettségű magyar férfi feleségével, Agnes Füllerrel együtt még 1957-ben disszidált a dél-amerikai országba, ahol hamar komoly tekintélyre tett szert bányaipari berkekben, olyannyira, hogy a chilei Nemzeti Bányászati Társaság (Enami) tanácsadója lett. Az Enami egyik kiadványából kiderül, hogy Kemeny először az akkor még jó üzletnek számító vasérc-kitermelésben utazott.
   
A hetvenes években a vasérc már nem jelentett olyan jövedelmező üzletet, így Kemeny a részben magyar kötődésű, ezüsttermelésben érdekelt Klein családdal társult, és egészen a nyolcvanas évekig az ezüstből származott jövedelme. Ezután talált rá a Copiapo közelében lévő San José-i és San-Antonio-i, rezet és aranyat rejtő lelőhelyekre, és az itt lévő földi kincsek kiaknázása céljából megalapította a San Esteban (Szent István) Bányaipari Vállalatot, amelybe belépett két fia, Emérico és Marcelo is. Nem sokkal később, 2000-ben Jorge Kemeny meghalt, és akkor kezdetét vette a "katasztrófák sorozata" - meséli egy, a család történetét jól ismerő személy.
  
A vállalatot megöröklő két fiú kezdetben fele-fele arányban volt tulajdonos, majd néhány évvel később a rendszeres összetűzések miatt Marcelo megvásárolta testvére tulajdonrészét, és egyedül vitte tovább az üzletet. Később pedig maga mellé vette feleségének testvérét, Alejandro Bohn Berenguert, aki azóta is a santiagói székhelyű vállalat ügyvezető igazgatója.
   
A cég első rossz üzleti lépése az volt, hogy a kilencvenes évek végén, amikor a réz ára leesett, megállapodást kötött a chilei állami bányaipari vállalattal, hogy az rögzített áron vásárolja fel tőle a kibányászott rezet és aranyat.
   
"A réz árát 10 dollárban, míg az aranyét 320 dollárban rögzítették, de nem sokkal később a nemzetközi piacon óriásit ugrott ennek a két fémnek az ára. Súlyosbította a problémát, hogy ezzel párhuzamosan be kellett zárni a bányát egy baleset miatt, és mivel a termelés szünetelt, a San Esteban a megállapodásban szereplő vállalások teljesítése érdekében kénytelen volt magas áron rezet és aranyat vásárolni, és azt a jóval alacsonyabb, fixált áron eladni. Ez siralmas helyzet volt" - szerepel az egyik forrásban.
   
A bányát 2004 márciusában záratták be a hatóságok, miután az egyik munkás életét vesztette egy földomlás következtében. Az ügy ellentmondásossága, hogy néhány hónappal a történtek után a nemzeti bányászati társaság kitüntetésben részesítette Kemenyt addigi pályafutásáért és a szektor fejlődését támogató munkájáért. A lelőhely újranyitását 2008-ban végül engedélyezte a bányászati szabályozásért felelős hivatal (Sernageomin).
   
Az augusztus 5-ei szerencsétlenség miatt most Kemeny és Bohn ellen is vizsgálatot indított az államügyészség, mivel, mint kiderült, a bánya újfent nem felelt meg a biztonsági előírásoknak.
   
Az ügy kapcsán érdemes említést tenni a szintén magyar gyökerekkel rendelkező Leonardo Farkas Kleinről (a már említett Klein család egyik tagjáról), aki a San José-i bánya közelében lévő Santa Fé-ben bányatulajdonos, és a minap ötmillió pesót, azaz nagyjából 9800 dollárt ajánlott fel minden egyes mélyben rekedt vájár családjának. A rendszeresen adományozó Farkas továbbá elindított egy pénzgyűjtő akciót is azoknak a bányászoknak a támogatására, akiknek sikerül élve kijutni a föld mélyéből.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!