ZERGE a hegyi utakon – Az igények vezérlik a három peremkerületi buszjáratot

A hosszas előkészítés utolsó fázisaként szerdán az érintett peremkerületek lakóit találkozóra hívták a városházára, hogy a járatok használatáról a fontosabb tudnivalókat megosszák velük. Tegyük hozzá, újra, mert a szolgáltatás előkészítésekor, az igények felmérésekor már sokan megismerhették, mi módon lehet a Zergével közlekedni.

Az előzményekről annyit, hogy a megyeszékhely több évtizedes tömegközlekedési rendjének átalakítására 2016-ban született terv, ami a városban bekövetkezett változásokat is igyekezett figyelembe venni. A felmérések akkor azt mutatták, hogy városi közlekedésre a helyi buszjáratokat 10 százalék választotta, míg a személyautót 45 százalék. Ekkor merült fel az az ötlet is, hogy a ritkábban lakott, de egyre népszerűbb peremkerületeket bevonják a közösségi közlekedésbe. Ezzel alternatívát kínálva az egyéni utazási módok mellé.

A tervezet akkor nem valósult meg. Nem sokkal később, egy 2017-ben indult, 2020 májusáig tartó, uniós támogatással megvalósuló programban lehetőség nyílt, hogy hat közép-európai város egyikeként Zalaegerszegen is elinduljon az alternatív közlekedési szolgáltatás, mégpedig legfeljebb 13 utast szállítani képes, a szűk hegyi utakon is elférő buszokkal. Ezeknél alapjaiban más az igénybevétel módja.

A Toposházát, Gálafejet, Gógán-hegyet bejáró Zergékre ugyanis legkésőbb a járat indulási ideje előtt fél órával jelentkezni kell, de van mód az előzetes helyfoglalásra is legfeljebb egy héttel korábban. A városházi találkozón akadt, aki az útvonallal, indulási idővel kapcsolatban fogalmazott meg kifogást. Azt is szóvá tették, hogy a regisztrációhoz kötött internetes bejelentkezés sokak számra megoldhatatlan idős koruk vagy épp a net hiányában. Lehet persze telefonon is jelentkezni, de az meg pénzbe kerül, szólt egy ellen­érv. Ez csak elsőre furcsa, de a ZERGE a nyolchetes tesztidőszakban ingyen utaztat és nemcsak a 65 évnél idősebbeket. A próbaidőszak után eldől, hol változtatnak az útvonalon, az pedig a jövőben megválaszolandó kérdés: miként lehet ezt fenntartani az uniós program lezárása után.