Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!

2018.05.26. 21:30

Szentpéterföldére vadászkastély, horgásztó, s a kéktúra útvonala vonzza a vendégeket

Délelőtt kilenc órára beszéltük meg a találkozót Tóth Péter Szentpéterfölde polgármesterével, de mivel reggel esett az eső, későbbi érkezést szerettem volna kérni. A telefon azonban hívás átirányítást jelzett, maradt az SMS küldés. Mivel erre sem jött válasz, elindultam, hogy a megbeszélt időre mégiscsak a faluba érjek.

Győrffy István

Megérkezés Szentpéterföldére

-A telefonról ne is beszéljünk, mert az katasztrofális. Nem jött meg az SMS-e, nincs térerő. Sajnos a mai világban ez az állapot már életveszélyes. Előfordult, hogy egy idős asszony rosszul lett, futkostunk a környező dombtetőkre, hogy valahonnan telefonálni tudjunk mentőért. A vezetékes rendszer elavult és nem is fejlesztik, a húszas mobil néha bejön, a harmincas érdekes módon a bolt előtti telefonfülkénél érhető el, de nem mindig. Nos, ilyen a helyzet nálunk, ahova külföldi vadászok jönnek, meg horgászok, s erre vezet a kéktúra útvonala is – panaszkodik Tóth Péter, amikor elmondom, miként jártam a telefonnal. S láss csudát, ekkor megjött az SMS-em a készülékére. Mit tehettünk, jót nevettünk a helyzet abszurditásán, pedig ez egyáltalán nem vicces, hiszen a turizmusban az egyik legfontosabb az információáramlás, az elérhetőség.

Az erdők között megbújó Szentpéterfölde

Ezzel azonban még nincs vége a szentpéterföldeiek kiszolgáltatásának, mert a közlekedés sem sokkal jobb errefelé. Vasúton a szomszédos Gutorföldéig lehet eljönni Zalaegerszeg, vagy Lenti felől, de onnét a falu még öt kilométer távolságra van. Az utolsó busz kora este 18 óra 25-kor indul ide Zalaegerszegről.

-Ez is csak egy éve jön be újra, korábban ezt is megszüntették. Hiába panaszkodtunk, könyörögtünk, számokkal igazolták az illetékesek, hogy teljes ráfizetés innét embereket szállítani. Nagyon kellene egy későbbi járat is! Vasárnap egyetlen busz sincs. Hát ennyit Szentpéterfölde híres turisztikai vonzásáról – kesereg a száznál nem sokkal több lakosú község első embere. – Viszont, akik erre járnak nem győznek csodálkozni, hogy milyen gyönyörű a vidék, ami igaz is. Ennél szebbet tényleg csak festeni lehet. Nem véletlen, hogy a vadászkastély már 1924-ben ide került a jelenlegi helyére – teszi hozzá.

Budapesti tulajdonosai szépen felújították a régi házat

A Gutorföldéről elérhető kis zsákfalu megbújik az erdők között. Az idevezető út többnyire gyönyörű erdők között kanyarog, s magát a falut is a tágas rétek mellett erdők veszik körül minden oldalról. A Dél-Göcseji dombság és az Észak-Göcseji dombság határa ez a táj, ezért ez a felszíni sokszínűség. A valóban eldugottnak mondható falu azonban ennek minden előnyét élvezi, valóban nagyon békés, csendes lakókörnyezet ez a vidék tiszta levegővel, s a vadállománya is páratlanul gazdag. No, meg halban sem szegény, hiszen vizek, tavak vidéke, egyre híresebb a közel 15 hektáros erdei tava is. Szentpéterfölde eldugottsága ellenére gazdag, igaz sokszor szomorú történelmi múltat is magénak mondhat.

Itt van például Sára asszony története, ő az Ákos nemzetségbeli Mikcs mester lánya volt, s az első oklevél, amiben Szentpéterfölde létezését leírták az volt, amikor az ő birtokába került a falu. Szentpéterfölde a Hegyesdi váruradalomhoz tartozott, s 1426-ban már Sára unokája Anna birtokolta, akinek első férje Szécsényi Frank László volt, de az említett 1426-os oklevél keletkezésének időpontjában már Perényi Péter özvegyként jegyezték. Majd száz évvel később, 1524-ben a Lenti váruradalomhoz csatolták a falut Bánfi János birtokrészeként, s ebben az időben birtokigazgatási kerület volt malommal.

A szoknyás harangláb felújítására pályáztak
A buszváró, ahol kéktúra pecsételője található
A falu kultúrháza, a padlásán szállót terveznek kialakítani

A török hódítás idején a lakosság lélekszáma gyorsan fogyott, az adóösszeírók adatai szerint 1573-ban már nem is adózott a falu, 1576-ban pedig azt jelentették, hogy a törökök teljesen elpusztították a települést. Lakatlan is maradt több mint száz éven keresztül, csak a 17-18. század fordulóján telepedtek meg újra családok Szentpéterföldén. A falalunak, neve szerint temploma is lehetett, ennek nyomát azonban az írott forrásokban eddig nem találták. Ez is a környék száz éves lakatlanságának áldozata lett, mint több jelentősebb falu is a szomszédságban. Dicze falura például mára csak a Szentpéterfölde határában lévő Zalaerdő diczei rakódója emlékeztet. Az erdei kisvasút innét szállítja tovább a fát Csömödér, illetve Lenti irányába. Dicze neve már 1331-ben ismert volt, nagyobb hely lehetett, mert 16 lakott és 8 puszta telekkel szerepel az iratokban.

A Szentpéterföldei gazdák két szőlőhegyen – Rigó-hegy és Újhegy – művelnek telkeket, ezekre egyelőre erdők között kanyargó földutak vezetnek. Tamás Attila önkormányzati képviselő, erdész visz ki minket a falu fölé magasodó Újhegyre terepjárójával.

-Szarvasok! –mondja Attila, ahogy kiérünk erdőből. A hatalmas legelő közepén két szép szarvas figyel bennünket, majd lassan elindulnak, egy gida is feltűnik mellettük.

A felújított vadászház, elődje híres külföldi vadászok szállása volt
A vadászház felújítás utánra átmentett lambériája. Ide írták fel az elejtett vadak adatait
A vadászház környéki gyönyörű rét

A telkeket vastag oszlopokra feszített vadvédő háló védi.

-Mind a két hegyet bekerítette az erdészet, különben semmi sem maradna a kertekbe ültetett növényekből – mondja a polgármester.

A kerítés mentén kiérünk a legelő szélére, ahonnét olyan panoráma nyílik elénk, amilyet csak ritkán látni. A völgyben a falu háztetői bújnak elő a gyümölcsfák lombkoronái közül, körülöttük csodálatos, erdőkkel borított dombok magasodnak, az erdőben, déli irányban feltűnik a halastó víztükre is. A velünk szemközti domb tetején a Rigó-hegy pincéinek tetői villannak elő a lombok közül.

-Sajnos, több kertet nem művelnek már, mint amennyit gondoznak – mondja Tamás Attila, s omladozó, hiányos tetőzetű épületeket mutat, alig látszanak az elvadult növényzettől. Egy takaros épületnél Kaszás Györggyel találkozunk, aki már két éve a hegyen lakik.

-Lemondtak rólam az orvosok. Ott hagytam a kórházat, s kijöttem ide, mert máshol nem volt már lakásom... A mozgás, a jó levegő úgy ahogy rendbe hozott. Ha élni akar az ember, akkor mozogni, tenni kell valamit. Gondozom a szőlőt, igaz, hogy noha is van benne, de ezt a fajtát most mások is újratelepítik – mondja.

Találkozás Újhegyen: Balról jobbra Tóth Péter polgármester, Kaszás György, aki két éve kint lakik a hegyen, Tamás Attila önkormányzati képviselő, erdész aki terepjárójával felhozott bennünk a hegyre
Az erdők között megbújó 15 hektáros horgásztó
A tó egy másik felvételen

-Igaz, hogy itt a híres vadászház, ahol minden évben trófea bírálat is van, meg a gyönyörű halastó, de azért a falu is gondolkodik turisztikai fejlesztésekben, főleg, hogy a legújabb tervek szerint az erdei kisvasút személyszállító szerelvényei is elérik majd Szentpéterföldét. A kéktúrában eddig is több mint ezer kiránduló érintette a falunkat, a túrákat igazoló pecsételő a buszváróra van kifüggesztve. A haranglábunk sajnos elhasználódott, ennek felújítására most pályázunk a Zala Zöldszíve programban. Az üresen álló régi boltban szeretnénk turistaszállást kialakítani a bakancsos turisták számára. A kultúrházunk padlásterének beépítésén is gondolkozunk, ott is lehetne szállásokat létrehozni – vázolja elképzeléseiket Tóth Péter.

Tóth Péter polgármester: „Az üresen álló régi boltban szeretnénk turistaszállást kialakítani a bakancsos turisták számára. A kultúrházunk padlásterének beépítésén is gondolkozunk, ott is lehetne szállásokat létrehozni…”

-A falu határában a legelőket egy osztrák vállalkozó vette meg a rendszerváltást követően, azokon ő gazdálkodik. A külterületünk többi része erdő, az meg a Zalaerdő birtokában van. A falunak nincs földje, ezért nem istentől elrugaszkodott gondolat, ha lenne rá mód, a legelőket vissza kellene vásárolni, s turisztikai célokra hasznosítani. Vagy tíz ház is üresen áll a faluban, egyet megvett és felújított egy budapesti házaspár, egy öreg épületet pedig nemrég egy orosz házaspár vásárolt meg. A baj az, hogy a faluban nincs szennyvíz csatorna, vezetékes gáz, így fával kell fűteni, ami egyre drágább. Ennek ellenére mondom, ahol olyan turisztikai értékek vannak mint itt, ott a falunak, az innét kitermelt fa hozadékaként úgy kellene kinézni, mint ahogy a termálvize okán Hévíznek – vélekedik Tóth Péter.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában