Söjtör vonzó a betelepülők számára, zártkertjébe a Balaton mellől is érkeznek

-A Deák házzal kapcsolatban tárgyalásban vagyunk egy vállalkozással, a Pannon Panoptikummal, amely életnagyságban szeretné elkészíteni Deák Ferenc találkozását Festetics Máriával. A grófnő, Ferenc József császár felesége, a magyarok által szeretett Sissi udvarhölgye volt, aki Söjtörre tért haza, s itt is hunyt el 1923-ban. Már a színészeket is megtalálták a szerephez, akik eljátsszák a találkozást, amit videóra vesznek, s az élethű figurák mellett ezt a filmet is levetítjük a látogatóknak – mondja Gábor, hozzátéve, hogy a Deák ház parkja szélén két tábla hirdeti az új turistautakat. Az egyik az egerszegi Aranyoslapi túra, amelyik a Deák háztól indul, s a 33 kilométerre lévő aranyoslapi forrásnál ér véget. A másik a Deák Ferenc túraútvonal, amely Nagykanizsánál kezdődik, majd Sormáson át vezet fel Söjtörre, ennek hossza valamivel több, mint 29 kilométer. A két túraútvonal közel azonos hosszúságú, ami azt is jelzi, hogy a falu lényegében Zala megye közepén található, s valószínű, ezért is lett kedvelt sokak számára.

- Három évvel ezelőtt még hatvan-hetven ház állt üresen, ma ezek száma harminc alá csökkent, s jelenleg is több vevő érdeklődik az itteni porták iránt. Ami nagyon lényeges, a tizennyolc év alattiak száma 278, s meghaladja a 65 év feletti népességét, amely 261 fő. Az eddigi kétszer 25 fős óvodai csoportot kétszer harminc fősre kellett növelnünk, s mindent elkövetünk azért, hogy a kicsiknek jó körülményeket teremtsünk. Ezért is pályáztunk a Magyar Falu programban az óvoda felújítására – mondja a polgármester, majd egy újabb kedvező jelenségre is fel hívja a figyelmet, a szőlőhegyen történt pince és telek vásárlásokra.

- Több vevő a Balaton mellől érkezett hozzánk. Szőlőt, vagy pincét vettek már balatonfőkajáriak, szigligetiek, fűzfőiek. Ezért is változtattunk azon az elképzelésünkön, hogy a korábbi cikkben említett, a faluban lévő panziót vegyük meg, helyette a hegyen találtunk egy gyönyörű épületet, amit most alakítunk át öreghegyi vendégházzá – említi a polgármester, s elindulunk az Öreghegyre, ami a javakorbeli gyümölcsfáival, viruló gesztenye és diófáival, alattuk a megbújó régi pincékkel lelket nyugtató látvány. Még akkor is, ha sok telket lassan visszafoglal a természet, öreg hajlékokat fojtogat az elvadult növényzet. A szőlőhegyre jó minőségű út vezet, amelyen egy frissen kialakított parkolóhoz érünk, s a domboldalban megpillantjuk a vendégházat, amelyen most is dolgoznak, a cserépkályhákat szedik szét.

-Az épület kétszintes, nagy terasszal. A földszinten közösségi teret alakítunk ki a falu rendezvényei számára, az emelten pedig négy vendégszobát fürdővel. A cserépkályhákat azért kell szétszedni, mert máshova, immár az új helyükre építjük újra őket. A házat a volt orvosunk, dr. Keszei Gyula építette a nyolcvanas évek végén vadászháznak. Sajnos ő már régen meghalt, s a telket teljesen visszafoglalta a természet, olyannyira, hogy még az épület is alig látszott. Örülünk, hogy sikerült megvásárolnunk, s a falu javára felújítanunk.

A vendégházhoz kedves hölgy, a szomszéd érkezik:

- Pápista Judit vagyok – mutatkozik be, s kiderül, az egyik internetes közösségi portál révén ismerősök vagyunk, hiszen a környékbeli túrákról sok fotót helyezett el a világhálón.

- Egri születésű vagyok, az élettársam pedig budapesti. Kilenc évig közösen kamionoztunk, jártuk Európa utjait. Elég volt ebből, s egy olyan helyet kerestünk, ahol nyugodtan lehet élni, amelynek elsősorban a szépsége ejt rabul minket. Ezt itt találtuk meg! Csodálaton napjaink vannak, mindent úgy csinálunk, ahogy nekünk tetszik, ahogy mi jónak gondoljuk. Kertészkedünk, a párommal nem használunk permetszert, tudjuk, mit fogyasztunk. Barátságos emberekre leltünk a söjtöriekben. Elkezdtünk túrákat szervezni, hívtuk a helyieket, hogy tartsanak velünk. Hogy mit érdemes megnézni, merre kell menni, abban Gábor segített, ő itt született, ismeri a környéket, a hegyi, s az erdei utakat – mondja lelkesen Judit.

- Olyan népszerűek lettek ezek a túrák, hogy legutóbb vagy hetvenen kirándultunk. Jöttek a szülők gyerekekkel, volt, aki a kutyáját is hozta, ketten lovagoltak. A sportkörön belül, úgy hatvan résztvevővel megalakítjuk a természetjáró szakosztályt – újságolja Gábor, Judit fontosnak tartja megemlíteni, hogy amerre csak jár, – akár Egerben, vagy Budapesten – lelkesen hirdeti, hogy ennél a vidéknél nincs szebb Magyarországon.

Két, egymás mellett lévő hajlék kerti asztalnál fiatalpár pár beszélget. Kiderül, hogy a házigazda, a szigligeti Zsírai Ilona fia és családja pihen az egyik épületben.

- Nagyon jó itt, a nyugalom miatt jöttünk a hegyre a párommal és a három gyermekkel. A Balaton mellett nyáron nem lehet pihenni a zsúfoltság miatt. Gondolja csak végig, az egyébként nyolcszáz lelkes Szigliget nyáron, főleg hétvégeken nyolc-tízezres tömeget vonz. Ez már szinte elviselhetetlen a helyben élők számára – mondja a fiatalember, aki a nap hátralévő részében a szlovéniai Lendvára kirándul családjával.

A haza bölcse 1854-től 1869-ig tett hosszú sétákat Söjtör határában, amikor rendre hosszú hónapokat töltött a szomszédos Pusztaszentlászlón élő névérénél, Deák Kláránál, s azt követően nem is járt ezen a környéken. A róla elnevezett Deák-kútnál pihenve – a legenda szerint – találkozott egy nagy farkassal, s a vadállatot a tekintetével zabolázta meg, ugyanis a sétabotján kívül más nem volt nála.

- A 2000-ben alakult polgárőr egyesületünkkel a kezdetektől védnökséget vállaltunk a forrásért. Először a saját pénzünkön kezdtük kialakítani a környéket, építeni a kutat. Azt akartuk, hogy ez a hely is méltó legyen a haza bölcséhez. Elkészültünk vele, emléket állítottunk, s továbbra is gondozzuk a forrás környékét – mondja Török Iván elnök.

Látni olyan létesítményt is a falu határában, amelyet három évvel ezelőtt még nem említhetett a polgármester, történetesen a faluba vezető út mentén épített napelem parkot.

- Ez magánberuházás, s a falu elején lévő trafóház miatt találtak ránk a kivitelezők. A teljesítménye 3,1 Megawatt, ami annyi, mint Söjtör és Bak teljes évi energiaszükséglete. A beruházás értéke 1,3 milliárd forint volt, s a 9 ezer 504 napelemet az idén helyezik üzembe. De már folyik a második park építése is a temető mögötti önkormányzati területen. Az előbbi 4,2 hektáron fekszik, a második 8 hektáron épül, s 2 milliárd forint ráfordításból az év végére kell elkészülnie. De van több saját pályáztunk is, a zártkerti ingatlan fejlesztés kertében a hegyi utakra szeretnénk nyerni hat millió forintot, s egy őshonos gyümölcsös létesítésére 4 millió forintot. A gene-hegyi kápolnát is felújítjuk kívülről, amire a plébánosunk Sághegyi Gellért, – aki megmutatta Deák Ferenc születésének eredeti anyakönyvi bejegyzését – búcsúi gyűjtéseiből és az önkormányzat hozzájárulásából van meg a pénzünk. De lesz az idén is kárpátmedencei festőtáborunk 9 vendéggel, továbbá megtartjuk a civil szerveztek napját, amelyre eddig 12 közösségünk jelentkezett – sorolja Könyves Gábor az aktuális programokat.