Semjénháza megújított tereivel, turisztikai lehetőségeinek bővítésével várja vendégeit

Így folytatja:

- Semjénháza horvát tradíciójú falu, ahol az emberek közül sokan, otthon ma is horvátul beszélnek egymás között. Híresek vagyunk a vendégszerető és a vendégváró hagyományainkról. A nagyobb rendezvényeinket, mint a farsangolást, vagy a szüreti felvonulást együtt tartjuk a szomszédos Molnári és Petrivente lakóival. Ilyenkor több száz érdeklődővel bejárjuk a környező szőlős hegyeket, fellép a messze földön ismert Semjénháza Gyöngyszemei asszonykórusunk. A falu közigazgatási határa meglehetősen kicsi, viszont a környező szőlőhegyeken, a Kámán-hegyen, az Iván-hegyen és a Sándor-hegyen nagyon sok falunk bélinek van tulajdona. Az elmúlt években sokat tettünk azért, hogy érdemes legyen megállni Semjénházán. Sikerült kisvárosias faluközpontot kialakítanunk, a templomunk környékét pedig olyan módon újítottuk meg, hogy máshonnan is eljönnek megcsodálni…

Semjénházának nincsenek évszázados történelmi emlékei, a legrégibb épületük, a Szent Anna Kápolna 1905-ben készült, viszont azt tudjuk, hogy az itt élőknek sohasem volt könnyű életük. A község első írásos említése 1373-ra esik, amikor egy nemesi névben fordult elő, majd, 1420-ban Semyenhaza néven már leírva is szerepelt. Kanizsa várának török ostromát még túlélte, viszont a hódoltság alatt elpusztult a falu. Kanizsa felszabadítása után a Nádasdyk birtokolták, majd 1728-tól Inkey Jánosé lett. Őrzik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét, tudják például, hogy Kardos Sándor a csallóközi csatában esett el, a kiegyezés után, 1867-ben, a Honvédegylet megalakulásakor, Oprostyán Mátyás napszámos, Kodela István, Pintarics Jakab és Vlasics István földművesek hitelt érdemlően igazolni tudták, hogy részt vettek a szabadságharcban. 1859-ben még Erdősfalvának hívták a falut, ami 1913-ban nyerte el a mai Semjénháza elnevezést.

Itt is nagy volt a földhiány, olyannyira, hogy a szegények az elkülönített urasági legelőre hajtották ki az állataikat, s véres összetűzésre került sor a parasztok és az uradalmi cselédek között. Egy századnyi katona szállta meg a falut, s tartotta fenn a rendet. Az I. világháborúnak 22, a másodiknak 23 halottja volt a faluban. Nekik új emlékművet állítanak a falu központjában, az ötvenhatos Pesti srác szobor mellé. Semjénházán nem voltak ekkor harcok, viszont sokan menekültek el az országból a falun keresztül, a befagyott Murán…

- A sport révén tettük először ismertté Semjénházát. Nagyon messziről indultunk, az utolsó osztály végén vergődött a csapatunk, s innét jutottunk fel a megyei első osztályba, ahol stabil középcsapat a miénk. De tényleg, amikor ide feljutottunk, hívogattak, hogy miként lehet eljutni hozzánk, mert a térképen rajta sem volt Semjénháza. Társadalmi megbízatású polgármesterként látom el a falu vezetését, emellett számos vállalkozást is irányítok, mindenben a menedzserszemléletet próbálom érvényesíteni. A faluvezetéssel alapvető célunk volt, hogy a köztereinket, a közintézményeket látványossá és elérhetővé tegyük. Mindenki számára legyen jó élni ebben a kis faluban. Kihasználtuk azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek ebben segítettek – mondja Preksen László. A polgármesterrel és Kárpáti István alpolgármesterrel, – ő a sportkört is vezeti, egyben falugondnok is – bejárjuk a falut, annak környékét, például a Sándor-hegyet, ahol szüret után préselő gazdával is találkozunk.

A községközpontban, ahol az önkormányzati székház és faluház, valamint az IKSZT (integrált közösségi szolgáltató tér) épülete áll, közös, lépcsőzetesen elhelyezkedő, modern térkő burkolatú parkoló húzódik.

-A felső parkoló egyben szabadtéri színpad is, az alsó parkoló pedig a közönség tere, mind a kettő fölé rendezvénysátrat tudunk állítani. A közösségi nagyrendezvényeinken elfér itt a falu apraja nagyja a vendégeinkkel. A faluházban van a házasságkötő termünk, az asszonykórusunk öltözője, az IKSZT-ben pedig a régi horvát hagyományokat idéző tárgyi emléket mutatunk be – említi a polgármester.

A falu 1999-ben épített temploma körül olyan teret alakítottak ki, amely megállásra készteti az embert. A templom körüli nyitott térre stációk kerültek, középen filagória magasodik. A keresztút mellett, padok között ivó kutat helyzetek el, a temetőt látványos kovácsoltvas kerítés választja el a tértől, s védi az illetéktelenektől. A tér előtt térköves parkoló és egyedi tervezésű virágosládák, hulladéktartók sorakoznak, modern biciklitárolóval.

-A Budapesti Corvinus Egyetem településmérnöki karát hívtuk segítségül, s velük közösen készítettük el a látványterveket. Lebontottuk a régi kerítést, a kápolna padlásán megtaláltuk a régi templom stációit, s ezeket helyzetük el a keresztút kis kápolnáiban. Egy stáció, a 12-es hiányzott közülük. Hasonlót a szlovákiai Csicsón találtunk, azt lefotózva tudtuk teljessé tenni a keresztutat – meséli Preksen László.

- Nem volt könnyű elfogadtatni a lakossággal a tervet. Az emberek féltették a temetőt, s a templomot az illetéktelentől, ha nem lesz kerítés. Az új elkészítéshez először bontani kellett. Szerintem most már mindenki elégedett az új látvánnyal – vélekedik Kárpáti István. Megtudjuk, készül még a térre egy Szent Anna szobor, s egy szökőkút is, s a látványos építészeti külsőségek mellett, kimondottan turisztika célú fejlesztések is történtek Semjénházán. Vásároltak például harminc kerékpárt, amelyekből bárki bérelhet a környék bejárására, de ezeket a saját túráikhoz is használják. Vásároltak egy nagy utánfutót, hogy minden bicikli felférjen rá, így a faluból távoli célpontokra is elmehetnek túrázni a semjénházai csoportok. Vannak kenuik, rafting csónakjuk, horgászfelszereléseik, amelyek szintén bérelhetők. A sportpálya komplexum mellé csónakházat építenek, ahova ezeket az eszközöket a jövőben elhelyezik. Nem túlzás a komplexum szó használata, hiszen a jó gyeppű sportpálya és öltöző mellett egy műfüves pálya, homokos strand röplabda pálya is van, a gyerekek által kedvelt játszótérrel. Nemrég készült el az öltöző mellett a kemenceház, ahol két kemence, tűzhely, grillező, füstölő, bográcsozó, gyümölcsaszaló is helyet kapott, s bárki térítésmentesen használhatja ezeket is saját célra a falubeliek közül.

Az új, köztéri információs oszlop az önkormányzat előtti térre került. Ez egy olyan nagy monitorú számítógép, amelyet bárki használhat, s az érintő képernyőn keresve, útbaigazítást talál a térség turisztikai kínálatáról. Kerékpárutak, szállások, gasztronómiai kínálatok, gyalogos túra utak, a felkereshető helyekről képgalériák szerepelnek rajta.

- Igazi turisztikai vonzást az jelentene, ha létesülne a Muraparton egy olyan tanösvény, ami végig vezetne a folyó partján. Most áthatolhatatlan növényzet akadályoz ebben, csak egyes partszakaszok látogathatóak – mondja a polgármester, amihez még hozzáteszi: – A falut tovább szépítjük, most a volt óvoda épületét újítjuk fel a családsegítő szolgálat részére, aztán a falu főutcáján lecsövezzük, s eltüntetjük a vízelvető árkot, fölötte is térköves megállót építünk. A falut elsősorban magunknak tesszük széppé, de azért is, hogy legyen kedvük megállni az utazónak!