Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!

2019.04.10. 07:00

„Pili basa, nagy a hasa…” – Virág Benedek falujában jártunk

A falut a rendszerváltást követően nagy létszámveszteség érte.

Győrffy István

Az 1960-as évektől felerősödő urbanizáció ellenére, 1980-ban az állandó lakosok száma még 823 volt, ami 2011-re 482 lélekre csökkent. Jelenleg 470-en élnek Dióskálon. 2015-ben, a falu településfejlesztési koncepciójában azt fogalmazták meg reális célként, hogy a község jelenlegi lakóterületi funkcióját tartsa meg, a községet kedvelt és jól élhető településsé változtassák. Ebben szerepet szánnak a turizmusnak is, hiszen a község kiterjedt területén csodálatos a táj, a dél-zalai dombság halmai magasodnak a falu fölé. A „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban a fentiek realitásáról váltunk szót Kun Marcell polgármesterrel és Deli Alfréddal, akit azért hívott társul a falu bemutatáshoz a polgármester, mert hosszú élete során mindannak részese volt, ami Dióskálon történt.

Megérkezés Dióskálra

-A nagyapám bíró volt, az apám pedig az utolsó bíróból az első tanácselnök lett. Jómagam mindig a közért tenni akarók közé tartoztam, 1998 és 2002 között polgármester is voltam, most nyolcvanhárom évesen még alpolgármesterkedek. Amatőr festőként is dolgozok, nemrég a templom számára festettem egy képet. Dióskál közel van a Kis-Balatonhoz, Sármellék csak 12 kilométerre van tőlünk, Zalakaros 17-re, Hévíz 19-re, persze, hogy azt mondjuk, részesei lehetünk a turizmusnak, de azért ez nem ilyen egyszerű. 2005-ig vagy ötven külföldi települt le a falunkban, most ez is megállt, sőt, már külföldiek is árulnak ingatlanokat. Sok faluval együtt, a mi községünk is az értékteremtő alapjait vesztette el. Volt jól működő, termeltető ÁFÉSZ-ünk, szeszgyárunk, cérnagyárunk, de ezek a rendszerváltás után már nem voltak életképesek. Akinek csak ötven kiló alma feleslege volt, azt is érdemes volt összeszedni, mert a szeszgyárnak el lehetett adni. A bort meg a mecseki pezsgőgyár vette meg, a pogányvári bor valamikor fogalom volt Zalában – mondja Deli Alfréd.

Deli Alfréd alpolgármester
Kun Marcell polgármester: „szerte a Kárpát-medencéből jönnek hozzánk vendégek”

-Mára az egykori szőlőket elfoglalta az erdő. Dióskál határa kétezer hektár, ebből ezer hektár a zártkert, aminek jó, ha a tíz százalékát művelik. De nem csak a zártkertekben, hanem a faluban is egyre többen hagynak fel a kertjeik művelésével, ami nem a szorgalom hiánya miatt van, hanem azért mert alig van hozadéka ennek a munkának, viszont a földön való gazdálkodás igen sokba kerül. Ettől függetlenül, az önkormányzat is megpróbál termelni a földjein olyan növényeket, amelyekből hasznunk lehet. Van például hatezer tő eprünk, négyezer tő málnásunk, s a zártkerti reprivatizációs program keretében két területet is beültettünk őshonos gyümölcsfákkal, ezeregyszáz kis fa nő ezekben a kertekben. A gyümölcsösökkel turisztikai elképzeléseink is vannak, ha nagyobbak lesznek a fák, megpróbálkozunk a nomádtáboroztatással – említi Kun Marcell.

A Virág Benedek Faluház

A kedvezőtlen jelenségek említése ellenére, Dióskál nem egy elhagyott falu képét mutatja. A Virág Benedek faluház például bármely nagyobb településen is megállná a helyét. A szomszédságában lévő felújított régi épületet, amiről kiderül, hogy kísérőnk, Deli Alfréd szülőháza volt, tájházzá alakítják. Már jó néhány régi használati tárgy, bútor van is benne.

A tájház

-Ez lenne az egyik ökoturisztikai pont a faluban, amivel a közép-zalai és a balatoni térséget egymáshoz közelítő natúrparkhoz csatlakozunk. Ennek legtávolabbi pontjain Söjtör, a másik részen pedig Gyenesdiás található. Lehetőség lesz ráirányítani a figyelmet arra, hogy a Balaton-part vonzáskörzetében, a kisebb településeken is vannak olyan látnivalók, amelyeket az ideérkező vendégek megismerhetnek – említi a polgármester.

Az 1758-ban épült műemlék templom

Nem csak tárgyi látnivalókra kell gondolni, hanem a fennmaradt szellemi emlékekre, például a mondákra is. A Pogányvári hegyen például palánkvár, török őrhely volt. A szájhagyomány megőrizte Pili basa nevét, a hegy egyik magaslatát ma is Pilivárnak hívják. A „Pili basa, nagy a hasa, beleférne 50 kacsa.” mondóka ma is ismert. A szájhagyomány szerint a basa lánya szerelemes lett egy helyi birtokosba, Szegi Tamásba, s mivel nem lehetett a férfié, öngyilkos lett. A legenda szerint szelleme teliholdkor ma is kísért Pilivárban. Egy másik legenda szerint Pogányvár alatt egy akkora üreg van, amiben a török időket megelőzően a korabeli falu jószágostól, mindenestől elfért. Később a törökök ebben az üregben tárolták a környékről kisarcolt aranyat. Az utolsó basa berobbantatta a barlangot benne az arannyal, s a legenda szerint a kincs ma is a hegy gyomrában pihen.

-Ezek a történetek a hosszú téli estéken szövődtek. Az viszont tény, hogy palánkvár volt a hegyen, ennek rajzát a visegrádi múzeumtól meg is szereztem. Sőt azt is elmondhatom, hogy gyermekkoromban, legalább hetven évvel ezelőtt, magam is voltam a társaimmal a várnál, s ott egy alagútszerű nyílásba, vagy tíz métert be is tudtunk menni. Kaalt már 1019-ben említi irat, amit a bécsi levéltárban őriznek, ebben István király elrendeli, hogy a Kaal melletti Ungon templomot kell építeni. Dióskál több községből, Palkonyából, Szegfaluból, Ungból olvadt össze, a Dióskál nevet viszont csak 1796-tól viseli. Előtte az elpusztult falu ezerhétszáz közepétől népesült be, s növekedése a huszadik század közepéig tartott – mondja Deli Alfréd.

Dióskál óvodásai

Megmutatják a faluból, hogy a hegyoldalban hol látható Pilivár orma, ahova ma felmenni gyalog is nehézkes az elvadult táj miatt. Sajnos, a pogányvári hegy Dióskál felőli oldala teljesen beerdősült. Az önkormányzat gyümölcsöséből jól látni az egész dombvonulatot, amelyen az erdők helyén, még nem is olyan régen mindenütt szőlők voltak. A pogányvári hegy korábban Zala megye legjobb bortermelő helyeinek egyike volt, ezt az is bizonyítja, hogy az 1889-es párizsi világkiállításon egy innét származó bor aranyérmes lett. A hegy tetején időjárás állomás torony, s egy kilátó magasodik.

-Sajnos, erről az oldalról autóval nem járhatók az utak, a hegygerinc Orosztony felől közelíthető meg autóval, ami innét legalább 18 kilométernyi távolságot jelent, pedig az is a mi határunk – említi Kun Marcell.

A falu málnása

A falu mai műemlék templomát, amelyet 1758-ban építettek újjá, érdemes megnézni. Érdekessége, hogy a kórust meg kellett nagyobbítani, mert egykor nem fértek be a hívők a misére. Őrzik Virág Benedek emlékét is, aki már láthatta a templomot, hiszen 1754-ben született a faluban, s áll még a szülői háza is, ami külföldi tulajdonban van. A kis Virág 13 évesen a nagykanizsai piaristáknál kezdte el a gimnáziumot. A falu a család leszármazottjával, – hiszen Virág Benedeknek, lévén pap, nem volt utóda – Deli Irmával tartja a kapcsolatot, aki az íróbarátai által magyar Horatius-nak nevezett szerzetes-költő szobrának felavatásakor eljött Dióskálba. Virág Benedek szobrához tartva, a napsütötte faluban találkozunk a sétáló 24 kis óvodással. Óvoda még van a faluban, a volt két iskolában lámpagyár működik…

A pogányvári hegy Pilivár része, az erődítmény a középen virágzó fák körül volt

- A focipályánk mellé a szabadtéri rendezvényeinknek egy pihenő parkot tervezünk építeni, ahol majd pajta véd az esőtől, lesz benne kemence is, játékok a gyermekeknek. Nagy rendezvényeink is vannak. Tagja vagyunk a diós települések közösségének, amelynek találkozóit, nyolc falu, 12 éve rendezi meg rendszeresen. Van köztünk egy erdélyi, egy felvidéki, s egy délvidéki diós község is. Ezeken a találkozókon legalább hatszázan vesznek részt, s az idén szeptemberben mi leszünk a házigazdák. Ekkor a történelmi Pogányvári hegy alá, szerte a Kárpát-medencéből jönnek hozzánk vendégek – újságolja Kun Marcell.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában