Pat a csend, a nyugalom faluja, tisztelettel őrzött történelmi emlékekkel

Vendégünk a Patról elszármazott helytörténeti kutató Bertók Zoltán is, aki gyenesdiási otthonából érkezett, sokak által látogatott blogot vezet a falu történetéről. Kiigazít, amikor azt mondom, Pat régi falu, már 1332-ben említették a pápai tizedjegyzékben.

- Régebbi! A Segesdi Királynéi Ispánság 1268-ban egy birtok visszavételi iratában már foglalkozik a pati birtokkal... Arra voltam kíváncsi, hogy az őseink honnét származnak, s a kutatás izgalma magával ragadott. Jártam a levéltárakat, kutattam a templomok iratai között, temetőket kerestem fel, beszélgettem az idős emberekkel, a sok-sok fellelt adatot egy blogban tettem hozzáférhetővé. Már nyugdíjas vagyok, elnősültem innét, a szüleim is elhunytak, de itt nyugszanak a temetőben. A falu történetéről kétszer tartottam előadást Paton – mondja.

Sokat elárul a község lakóiról, ahogy a múltukhoz viszonyulnak. Már 1981-ben készítettek egy faluműsort, amelyen a kezdeményező helyiek ismertették az addigi történeti kutatásaik eredményeit, megszólaltattak idős, kilencven éven felüli embereket, sőt, a visszaemlékezéseiket hangszalagra rögzítették. Az elhangzottak ma is visszahallhatók Bertók Zoltán blogján, illetve őrzi ezeket a kanizsai könyvtár honlapja is. Az akkori műsorvezető ízesen beszélt arról, hogy a falu katolikus és evangélikus lakóinak gyermekei először az evangélikus iskolában tanultak, de a vallása miatt senkit sem bántottak, sőt, a régi öregek nagy tiszteltben tartották egymást, egy bántó szó nem volt közöttük, azt nézték, hogy a munkájával milyen tiszteletet teremt magának a falubelijük.

Hajdanán Mátyás király is beavatkozott a falu tulajdonviszonyaiba. Miután a Kanizsai család 1446-ban eladta várnagyuknak, Török Lászlónak a birtokot, tőle1486-ban Mátyás király összeesküvés miatt elvette és a Tolnai Bornemissza János alkincstárnoknak adományozta. Bornemissza később a királynál kegyelmet kért Török Lászlónak és a föld egy részét vissza is adta, sőt testvéréül is fogadta. A török időkben Pat pusztává vált, később, a 18. század közepétől Somogy megyéhez csatolták, s csak 1948 augusztus 1-én került vissza Zalához. Pat szélső zalai falu, területe egyben Somogy és Zala megye határa is. A községet az 1760-as években magyar katolikus családok lakták, s csak az 1760-as évek végén, az 1770-es évek elején települtek le itt jobbára a vend vidékről érkezett evangélikusok.

- Pat történelmében szerepet játszottak az erdők, hiszen az emberek irtás földeken gazdálkodtak. Kivágták az uraság erdeit, a fa törzse az uraságé lett, az ágak és a tuskók a falusaiké, akik a tuskóval téglát égettek. Az 1800-as években megkezdődött a téglaházak építése a faluban. Téglaégető családok érkeztek, akik koszt-kvártélyért kiégették a családok monogrammal ellátott tégláit, amit a tulajdonosaik boglyába raktak, amíg nem tudtak építkezni. Az egyik téglaégető például a Tavasz család volt. A másik nagy érték a víz volt, több malom is állt a környék patakjain, s a Zala- Somogyi-határárok vízén. A Festeticsek és az Inkeiek perre is mentek egymással a víz miatt – emlékezik Bertók Zoltán.

A víz ma is az egyik vonzása Patnak, hiszen a falu alatt húzódnak a halastavak.

- Horgászni csak „futó engedéllyel” lehet. Ez azt jelenti, hogy az próbálkozzon meg ezzel, aki gyorsabb a kutyánál és sörétnél – mondja nevetve a polgármester, aki maga is dolgozott halgazdaságnál. – A tavakat őrzik, intenzív haltenyésztés történik a tizennégy tóban, pecázni nem lehet – teszi hozzá, miközben a töltéseken szemléljük a csendes vizeket.

„Halastóvá alakította Gróf Zichy Béla 1912” olvassuk a tó, puskagolyóktól sérült emlékművén, ahova Tulipán Tibor telepvezető visz el terepjárójával.

- Ez magán és üzemi terület is, így nem szeretnénk nagy idegenforgalmat, de ez nem azt jelenti, hogy ha kérik, ne engednénk be kirándulókat. Ha jut rá majd időnk és energiánk, az emlékművet is szeretnénk rendbe tenni, a környezetét parkosítani – mondja a telepvezető.

Zalakomár és Pat között országos jelentőségű madárrezervátum, természetvédelmi terület húzódik, ahol ritka madárfajok, például a réti sasok, fekete gólyák is költenek, s a környék vadban gazadag vadászterület is.

- Két osztrák vadász a vendégünk, egyikük két nap alatt, három vadkant is lőtt. Főleg osztrákok, németek, olaszok és magyar vadászok járnak hozzánk rendszeresen. A Pat és Környéke Földtulajdonosainak Vadásztársasága a miénk, értékes szarvasok, vaddisznók élnek a 4600 hektárnyi területünkön. A leghíresebb vendégünk az angol királynő főszakácsa volt – említi idős Karvalics Sándor a társaság vezetője. Fia, Sándor a madárrezervátumról elárulja, hogy fészkel erre rétisas, de fészkét ötven méteres körön belül nem lehet megközelíteni, ha költ, akkor négyszáz méteres védő távolságot kell betartani.

A falut járva a felújított evangélikus templom, a most megújuló harangtorony, a közösségi ház, a kultúrház mellett ízlésesen építették át új tulajdonosaik a régi házakat. Több mint harminc épület van külföldi, főleg német tulajdonban. Német festőművész is él Paton.

- Ez a világ legszebb helye! – tárja ölelésre karjait Josef Hasenöhrl, mintha csak magához akarná szorítani az egész környéket. – Sok felé éltem a világban, de ennél békésebb, szebb környékre még nem leltem. Végleg itt maradok – mondja.

Megállunk egy most átépítés alatt lévő régi háznál.

- Simon Sándor ezermesteré volt, aki cséplőgépet gyártott, orgonát, hegedűt készített. Tavaly kaptam egy levelet és képeket egy magyar hölgytől, amiben ez állt: „Olaszországban, Cesenában a Best Westen Hotelben szálltunk meg. Meglepetésemre, az előtérben a vendégkönyvet tartó asztalon a „Simon Sándor Pat” felirat állt. Közelebbről nézve, egy üveglappal fedett cimbalom volt gyönyörű állapotban. Utánanéztem, így találtam rá Pat község honlapjára, valamint a pativagyok blogra, benne Simon Sándor munkásságára. A fotók tanúskodnak erről, a 745 km-re sodródott évszázados történelemről!” Van máshol is pati emlék a világban, Darab Csaba falubelink Tusnádfürdőre adományozott egy turulmadarat az ottani emlékműhöz – büszkélkedik Bata Zoltán, aki elmondja még, hogy bár nincs iskola, óvoda a faluban, fiatal sem sok akad, de azért vonzó hely Pat. Tizenhét éve tartanak évenként felváltva Inkével, Somogysimonyival, Varászlóval halászlé fesztivált, amire több százan sereglenek. Huszonnégy éve minden nyáron megrendezik az evangélikusok a diáktáborukat, amelyen legalább ötven résztvevő mindig van.

- Pat, ahol úgy kétszázan élünk a csend, a tisztaság faluja. Minden héten összeszedik a közmunkások a szemetet a faluban, az utak mentén, nyáron a muskátli virágzik a tartókban és biztonságban élnek az emberek. Nem csoda hát, ha sokan látogatnak el erre, a megüresedő házak mindig újgazdára találnak – mondja búcsúzóul Bata Zoltán.