Ásatás

2017.11.22. 15:50

Ötven ládányi lelet került felszínre az Egerszeg középkori várát érintő ásatáson

A napokban lezárul a leendő Mindszentyneum területén, közel 900 négyzetméteren zajló régészeti feltárás, amit augusztus végén kezdtek meg a Göcseji Múzeum szakemberei.

Magyar Hajnalka

A szakembereknek a munkálatok legutolsó fázisában sikerült megtalálni egy viszonylag épen fennmaradt, 14-15. századi téglaégető kemencét. Képünkön ezt szemléli Simmer Lívia ásatásvezető régész, Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Vadvári Tibor alpolgármester és dr. Kostyál László múzeumigazgató-helyettes Fotó: Katona Tibor

Ennek apropóján szerdán még egyszer bejárhatták a sajtó képviselői az Egerszeg középkori várának egy szakaszát érintő feltárás területét, hogy Simmer Lívia ásatásvezető régész összefoglalja az eredményeket, s beszámoljon a friss fejleményekről. A bejáráson részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos és dr. Vadvári Tibor alpolgármester is.

A Göcseji Múzeum tőszomszédságában zajló ásatás az egykori erődítmény keleti szélét érinti, Egerszeg középkori vára ugyanis nagyjából a mai Kazinczy tér, Munkácsy utca, Budai Nagy Antal utca és Batthyány utca által határolt területen állt. A korábbi híradásokból már kitűnt, hogy két korszakból is sikerült megtalálni a vár keleti palánkfalát, előkerült több építmény nyoma, alapozása, két ágyúgolyó a fegyverraktárból (ütközet nem zajlott a várban), számos kályhacsempe, köztük több 1670-es keltezésű, egy apró szemekből álló gyöngysor, elszenesedett gabonaszemek és kerámiatöredékek sora, s több, 14. század végi, 15. század eleji téglaégető kemence is.

- Az utolsó hetek megkoronázták az ásatásunkat, hiszen összesen öt téglaégető kemencének sikerült a nyomára bukkannunk, a legutóbb megtalált objektum valamennyinél épebb, szebb állapotban került napvilágra – mutatta a legújabban feltárt objektumot Simmer Lívia. Mint megtudtuk tőle, a hozzávetőleg 5X4 méteres kemence két fűtőcsatornáját eleink téglaboltozattal fedték be, ezek fölé tapasztottak agyagból rostélyt, amin maga az égetés zajlott. Az egész kemencét agyagfal boltozta.

A szakembereknek a munkálatok legutolsó fázisában sikerült megtalálni egy viszonylag épen fennmaradt, 14-15. századi téglaégető kemencét. Képünkön ezt szemléli Simmer Lívia ásatásvezető régész, Vigh László országgyűlési képviselő, dr. Vadvári Tibor alpolgármester és dr. Kostyál László múzeumigazgató-helyettes Fotó: Katona Tibor

 

A lyukak a török kori várat kerítő több méter széles palánkfal oszlopainak helyét jelzik, a boltíves alapozás pedig egy olyan téglaépülethez tartozik, amit a Festetics család vásárolt meg 1824-ben Fotó: Katona Tibor

S hogy milyen építmények számára készülhetett a sok tégla? A 14. században Zalaegerszeg királyi birtok volt, ám a század végén a Kanizsai család tulajdonába került, majd 1394-ben a veszprémi püspök fennhatósága alá került. Neki köszönhetően kezdődtek jelentős munkálatok a településen, például a jelenlegi nagytemplom helyén álló plébániatemplom gótikus átépítése, illetve a bíróság régi szárnya alatt húzódó püspöki udvarház megépítése. A közelség, valamint a téglák sajátosságai valószínűsítik, hogy mindkét fontos munkához a most feltárt kemencék szolgáltatták az építőanyagot.

- Szerencsénk volt, ugyanis a kemence keleti oldalába már beleharap a várárok szélét jelző cölöpsor, de az építmény nagy része viszonylagos épségben megmaradt – folytatta a régész. – A várárok betöltése alól egyébként előkerült egy további, 3 fűtőcsatornás téglaégető is, amire hatszögletű, fából ácsolt kutat ástak rá. A rétegtan és az előkerült leletek alapján elmondható, hogy a vár területén álló kút a 16. században szolgálhatta az itt élőket.

A harmadik hónapja zajló ásatás során összesen 50 ládányi leletanyag került elő a területről, zömmel kerámiák, köztük 14-15. századi töredékek. A kemencék bontásakor őskori kőeszközök és Árpád-kori kerámiák is felszínre bukkantak, ami azt bizonyítja, hogy a térség az őskortól folyamatosan lakott volt. A leletek jelenleg a múzeum régészeti bázisán várnak restaurálásra, a közönség a tervezett új állandó kiállítás anyagában találkozhat majd velük. Az ásatás mindvégig nagy nyilvánosság előtt zajlott, több száz iskolás és városlakó nyerhetett beavatást a munkálatokba, szervezett látogatások keretében.

A legépebb állapotban megtalált téglaégető kemence kapcsán merész álmok is szövődnek. Mint Vigh László elmondta, felmerült az ötlet, hogy eredeti állapotában megőrizzék és bemutassák a látogatóknak a leendő Mindszenty emlékközpont alatt. Jelenleg minden szinten és formában zajlanak az egyeztetések, miként lehetne biztosítani a munkálatokhoz szükséges plusz forrást.

Dr. Vadvári Tibor alpolgármester a felfedezésekre reflektálva hozzáfűzte, különösen felemelő érzés, hogy Zalaegerszeg 770 éves jubileumának évében történt mindez. A 14. századi leleteknek köszönhetően ugyanis időben sikerült mintegy 150 éves közelségbe kerülni az első írásos említés dátumához (1247). Köszönetet mondott az ásatásban részt vevők gondos munkájáért, hiszen nekik köszönhető, hogy múltunk újabb fejezeteivel gazdagodhattunk. E gondolathoz kapcsolódott dr. Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese is, rávilágítva, hogy Zalaegerszeg kissé hiányos középkori krónikája most Zsigmond kori régészeti adalékokkal bővült, ami kiemelkedő jelentőségű.

Ami a jövőt illeti, az ásatás végeztével – mivel az engedélyes és kiviteli tervek már készen állnak -, kiírják a nyílt EU-s közbeszerzési pályázatot a Mindszentyneum építésére. A kivitelező sikeres kiválasztását követően indulhat a beruházás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában