Orosztonyban látogatóközpont létesül a gyöngybaglyokért

létre, hogy a magyarországi gyöngybagolyállomány védelmét segítse aktív módszerekkel, szemléletformálással. A szervezet megalakítását az indokolta, hogy a gyöngybagoly- populáció az egész országban zsugorodik, mert az épületek lezárásával megszűnnek a költőhelyek, illetve az ilyen emberi beavatkozások miatt a veszélyeztetett madárfaj számos példánya pusztul éhen, hiszen megszűnik a kirepülési lehetőség is. – Szemléletformáló foglalkozásokat tartunk, hogy minél többen megismerjék a gyöngybaglyokat, jelentőségüket, hasznukat – kezdte dr. Klein Ákos biológus, a szervezet ügyvezetője.

– Programjaink során arról is tájékoztatást adunk, hogyan lehet megóvni ezt a veszélyeztetett madárfajt – folytatta Klein Ákos. – E foglalkozásokhoz kialakítottunk egy bemutatóhelyet is itt, az alapítvány székhelyén, Orosztonyban. Maga az épület egy 100 éves volt marhaistálló, amely borzalmas állapotban került a birtokunkba 10 évvel ezelőtt. Olyannyira rosszul nézett ki (például a fél tető hiányzott, így az épületet gyakorlatilag szétáztatta a csapadék), hogy komolyan mérlegelni kellett: ledózeroljuk, vagy veszünk egy nagy levegőt a társaimmal, és hozzákezdünk a felújításához. Utóbbi mellett döntöttünk, s 10 éven át dolgoztunk rajta, kitartó munkával. Úgy készült, mint a Luca széke, mert az ilyen beruházásokra semmilyen pályázatot nem írtak ki, így aztán a szükséges anyagi forrásokat az alapítványnak kellett összekuporgatnia. Amit lehetett, persze, megcsináltunk mi magunk, de azért bizonyos speciális munkálatokhoz (például a villamos rendszer kialakítása) szakembert kellett hívnunk, ami pénzbe került. Szerencsére, idén egy angol bagolyvédelmi szervezet anyagi támogatással sietett a segítségünkre, hogy végre befejezhessük a munkát – azt hiszem, az eredményre joggal lehetünk büszkék.

Az épületben baglyok és emberek fenntarthatósági bemutatótermet alakítottak ki, ahol 30 fő fér el. Itt nemcsak a gyöngybaglyokat, hanem általában az épületlakó állatfajokat, a denevéreket, a különböző fecskefajokat, a házi rozsdafarkút mutatják be különböző demonstrációs anyagok, preparátumok és természetesen előadások keretében.

– A helyiség felső részén, a galérián pedig úgy alakítjuk ki az enteriőrt, ahogy az említett madárfajokkal az ember találkozhat az épületek padlásain – folytatta a természetvédelmi szakember. – Ott a héjazatot például régi, kissé durvábban megmunkált deszkákkal építettük meg, amivel azt akarjuk illusztrálni, hogy a meghagyott hézagok révén például a denevérek bejuthattak a padlástérbe. Persze ez nem volt tudatos, a régi emberek tartottak a denevérektől és a baglyoktól is, ennek ellenére nem verték le, hanem megtűrték őket. A lécek annak idején csak azért készültek elnagyoltan, mert még nem álltak rendelkezésre olyan munkaeszközök, amelyekkel a maihoz hasonló, szinte hermetikusan záró felületeket tudtak volna létrehozni.

Dr. Klein Ákos jelezte: az itt tartandó előadásaikra minden érdeklődőt, akár a térségbe érkező turistákat is szeretettel várnak, de természetesen elsődlegesen az iskolásokra számítanak úgy a megyéből, mint az ország más részeiből.

– Ezenkívül itt, a területen (amely egyben az alapítvány központjaként is működik majd) irodát, asztalosműhelyt (itt készítjük majd az odúkat és más természetvédelmi berendezéseket), a sérült madarak számára röpdét és közösségi konyhát alakítunk ki. Utóbbiban 20 fő teázhat, főzhet. Egy pavilonban pedig az almaprésünk kap majd helyet: van pár tucatnyi ősi, magyar fajtájú almafánk, melyeket egyáltalán nem kezelünk növényvédő szerekkel. A 3-4 tonnányi termésből bioalmalevet készítünk, melynek értékesítéséből származik bevétele az alapítványnak, amit a működéshez és a fejlesztéseinkhez használunk fel – tette hozzá dr. Klein Ákos, aki azt is jelezte: a komplexum avatására szeptember elején kerül sor.