nálunk jártak

2018.05.01. 08:00

Norvég-magyar partnerség? – A klímavédelem tekinthető a jelen és a jövő zálogának

A klímaváltozás elleni küzdelemben Norvégia a világelsők között szerepel, így az ott bevált módszereket hazánk is sikeresen alkalmazhatja. A dötki Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért elnevezésű szervezet ebből a megfontolásból indított egy projektet norvég és magyar partnereivel közösen.

GYURICZA FERENC

A norvég vendégek és a házigazdák Kerkaszentkirályon, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület központjában, a természetház mögött. Balról a második Kocsis Anikó Fotó: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap

A Mit tehetek én? Mit tehetünk mi? – Klímamentor központ elnevezésű projekt keretében előbb a hazai szervezetek képviselői jártak Norvégiában, a közelmúltban pedig a partnerország hétfős szakértő küldöttsége érkezett hazánkba. A négynapos látogatás során a vendégek többek közt a Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközponttal, a pórszombati tündérkerttel, a Bázakerettyén, illetve a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesületnél már megvalósult, illetve a jövőben tervezett éghajlatvédelmi és energetikai tevékenységekkel, s a nagykanizsai szennyvíztisztítóval, és annak modellértékű biológiai módszerével ismerkedtek. Utóbbi azért került a programba, mert a szennyvíztisztítás terén hazánk előbbre jár a partnerországnál.

A dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpontnál Fotó: Ökorégió

- Norvégia már egy jó ideje a világelsők között van a klímaváltozás elleni küzdelemben, valamint a hatékony klímaváltozáshoz való alkalmazkodás gyakorlati megvalósításában – magyarázta Kocsis Anikó ökológus, a dötki alapítvány vezetője. – A projekt során az ottani éghajlatvédelmi és alkalmazkodási tevékenységeket igyekszünk tanulmányozni, hogy az úgynevezett „jó gyakorlatok” átvételével hazánk is fel tudjon zárkózni, vagy legalábbis meg tudja közelíteni a norvégiai szintet. A skandináv államban tett tanulmányutunk egyik legfontosabb tapasztalata ugyanis az volt, hogy Norvégiában ma az éghajlatvédelem a mindent meghatározó cél és tevékenység, azaz gyakorlatilag minden egyes fejlesztést, és minden intézkedést ennek rendelnek alá önkormányzati és társulási szinten is.

A norvég vendégek és a házigazdák Kerkaszentkirályon, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület központjában, a természetház mögött. Balról a második Kocsis Anikó Fotó: Gyuricza Ferenc / Zalai Hírlap

A dötki alapítvány a Norvég Alap által támogatott projekthez igyekezett olyan nemzetközi partnert keresni, mely adottságait illetően hasonlít a zalai térséghez. Így kerültek kapcsolatba az Oslótól délkeleti irányban, az ország legerdősültebb részén fekvő, hat önkormányzatot összefogó Sor-Osterdal társulással. Bár a hat önkormányzat mintegy 40 ezer lakossal bír, a településszerkezetet tekintve az aprófalvas Zalával mutat hasonlóságot, a településcentrumokat leszámítva elszórtan és kisebb csoportokban él ott a lakosság.

Kocsis Anikó azt is elmondta: a norvég társadalom minden tagja, minden csoportja, de valamennyi döntéshozója is tisztában van vele, hogy a jövőnk, de gyakorlatilag már a jelenünk is a klímaváltozás elleni hatékony küzdelmünkön múlik. Jelenleg három nagy területre, a fenntartható energiagazdálkodásra, a fenntartható közlekedésre, valamint a fenntartható építészetre összpontosítanak.

- A klímaváltozást előidéző tényezők, az üvegházhatást kiváltó károsanyag-kibocsátás visszaszorítása és csökkentése mellett a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás gyakorlati megvalósításának is nagyon fontos szerepe van – sorolta tovább az alapítvány ügyvezetője. – Erre úgyszintén láttunk remek példákat az épületek energiaszükségletének csökkentésétől az e-közlekedés kialakításán át az erdőgazdálkodási melléktermékek, illetve az épületek bontásából származó faanyag újrahasznosításáig. A tanulmányút legfőbb tanulsága talán az volt, hogy Norvégiában semmit sem illik pazarolni, így az energiát sem. Ezt az ottani lakosság nagyon komolyan veszi. Rendkívül tanulságos volt látni továbbá, hogy a szociális gondoskodás terén is erőteljesen megjelenik az ökologikus szemlélet, azaz minden rászoruló célcsoportnak a legmagasabb szinten próbálják biztosítani az esélyegyenlőséget és az egyéni szükségleteik kielégítését.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában