Mihályfa megújuló épületei, szobrai, közterei – szállás a kéktúrásoknak

-Az idén sok mindennel elkészültünk! Nem csak az értéktárat nyitottuk meg, hanem befejeztük a templomunk külső felújítását is. Sikerült kialakítanunk a kéktúra szállásunkat, elkészült a sportpark. Tavasszal nagy rendezvényünk volt, március 30-án itt tartották az Országos Agarász Egyesület évadnyitó rendezvényét, amelyhez a Legyünk TOP-pon Zalában – Közösségfejlesztés öt Zalai településen „Szomszédságok Ünnepe Mihályfa” elnevezésű programmal csatlakoztunk. Sokan eljöttek, a Népkertben begyújtottuk a kemencét, a kézművesek kínálták a portékáikat, így nem csak az agárbemutató volt élmény, hanem a találkozás is – mondja Sélley Géza polgármester, a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” sorozatunk vendéglátója, aki gyorsan vázolja, a Legyünk TOP-pon Zalában program lényegét is:

- Ez a nyertes pályázat Türje, Batyk, Óhid, Sümegcsehi, valamint Mihályfa, konzorciális összefogása. Lényege, a környékbeli településeken élő embereknek ne csak külön-külön legyenek helyi rendezvényeik, hanem közös programokon ismerjék meg egymást és helyi értékeiket.

Mihályfa gyönyörű természeti és történeti látnivalókban gazdag környezetben fekszik. Északra a Marcal folyó völgye határolja, keleten a Bakony nyugati vonulatát és a sümegi várat látni, délen a Keszthelyi-hegység, nyugaton a Zalai-dombság vonulatai húzódnak. Erre vezet a kéktúra, ezért is gondoltak turista szállás létrehozására. Sőt, lehetőséget látnak arra is, hogy nagyobb csoportoknak a tornateremben adjanak szállást, s innét induljanak a környék felfedezésére. Például Sümegre, vagy a romantikus türjei szőlőhegyre, netán az ottani, premontrei monostor templom megtekintésére, esetleg a nagygörbői sziklafolyosó elérésére, Zalaszántó épített értékeinek megcsodálására.

- Helyben is vannak látnivalók, s most már a helytörténeti kiállítás is segít abban, hogy a falu történetével, neves szülötteivel, az itt élő alkotókkal ismerkedjenek. Megnézhetők például Rőti József szobrai, feleségének, Évának a segítségével, pedig sok minden az értéktárunkból – ajánlja Sélley Géza, akivel fel is keressük a házaspárt.

- Negyven évvel ezelőtt jöttünk Mihályfára tanítani. Testnevelő voltam, s mindig érdekeltek az erdő organikus alakzatai. A napi iskolai zsibongás ellensúlyozására kellett az elvonulás, a csend, a gondolatimban való elmélyülés. Így jött a faragás, amelyhez itt megvoltak a feltételek is, hiszen ez a munka sokszor jár zajjal – mondja Rőti József, akiről kiderül, hogy ő volt az első polgármestere a falunak, 1990-től, 2002-ig töltötte be ezt a tisztséget, s az ő ideje alatt létesült a fedett tornacsarnok, ami télen, jelenleg is kedvelt sportolási helye a környék fiataljainak. Józsefnek számos kiállítása után, a faluban az 50 éves életmű kiállítása is megvalósult. Több szobra a falut is díszíti. Felesége révén jött létre a művészeti képzés az iskolában, ami sajnos 2010-ben, úgy tűnik véglegesen bezárt a faluban. A helytörténeti kiállításon berendeztek egy osztályt, a táblára ez a felirat került: 1778-2010.

- Igazgatóhelyettes voltam akkor, s én zártam be az iskolát. Borzasztó érzés volt! Most sikerült összegyűjteni egy csodálatos anyagot, mindent még nem is tudtunk feldolgozni. A falu lakosai nagyon sok emléktárgyat adtak, olyan holmik kerültek ide, amilyenekről nem is álmodtunk. Például látható egy több mint száz éves menyasszonyi fátyol, s olyan bútorok, eszközök, amelyek valós értékei voltak az elmúlt mihályfai életnek – mondja Éva.

A régi fényképeken láthatók az utolsó forintosházi Forintosok, a család az elmúlt évszázadokban meghatározta a falu életét, fejlődését. Őseik Firenzéből származtak, Florentos Antalt említik 1403-ban, Luxemburgi Zsigmond királlyal kapcsolatosan. Forintos Gábor 1759 és 1772 között Zala vármegye első alispánja volt, ő vezette be Mária Terézia Urbáriumának (földesúr és jobbágy jogainak és kötelezettségeinek írásbeli szabályozása) megvalósítását a megyében. Később, a Forintos család több tagja is részt vett a megye közéletében. A család két kúriát is épített a faluban, az elsőt 1787-ben a falu nagy kanyarjában. Az épület áll még, de az útról már nem látszik a mindent benövő növényzettől.

- Magántulajdonban van a műemlék kúria. Készültek felújítási tervek, de ez nem történt meg, árulják az épületet – mondja a polgármester, miközben bejárjuk az ódon szobákat, amelyek az utolsó utáni pillanatban várják megmentőjüket. – A másik kúriát, ami szintén műemlék, 1836-ban építették, s ma ebben van az önkormányzat is. Az utolsó Forintos, a Karcsi bácsi közöttünk élte le az életét, mindenki szerette, beszélt németül, franciául, tudott tarokkozni, méhészkedett, s kitanulta a fényképészetet is, 94 évesen, 1994-ben hunyt el. Erre az épületre pályáztunk és nyertünk a Magyar Falu Program keretében 15 millió forintot, a tetőzetét újítjuk fel belőle. A falu címerében is a Forintosok címere látható, amit 2001-ben tervezett Forintos Kálmán, Ferenczy-díjas iparművész, aki Budapesten él – említi Sélley Géza, majd elmondja, a falu a tatárjárást követően jött létre. Egy Mihály nevű birtokos javasolta, hogy két felperzselt falu között építsék fel az új otthonaikat a túlélők, s róla kapta a falu a nevét, ami később nemesi település lett. Áll még egy másik kúria is, a Bessenyei uraságé, amit körbenőtt a növényzet, az épület már alig látszik…

A falura azonban nem az elhanyagoltság jellemző, középületei, terei, parkjai gondozottak, virágosak. Gránátot dobó katona alakját ábrázoló hősi emlékművüket, amit Pataky Andor készített 1934-ben, nemrég újították fel, igazi látványosság. Temetőjükhöz kanna virágok övezte sétány vezet, s több faluszépítő programjuk is van, amelyekhez sokan kapcsolódnak. A Népkert elnevezésű parkjuk játszótér is, hűset adó fái ideálisak a megpihenésre. A második Forintos kúria és majorság épületegyüttesből még hátra van egy műemlék magtár felújítása, a helytörténeti kiállítás épületében pedig egy szobát meghagytak az agarász relikviák számára.

Keresztes János kiengedi agarait az udvarra. A gyönyörű, csupa izom állatok boldogan ugrálnak körül bennünket.

- Jelenleg nyolc agaram van. Gyermekkoromban szerettem meg az agarat, s örökre elköteleztem velük magam. Mihályfára 32 éve kerültem agronómusnak a téeszbe, s mivel itt élek, itt van a 278 tagú, Országos Agarász Egyesület székhelye is, aminek elnöke vagyok. Az egyesület tagjai szerte a világban élnek, angol nyelvű kiadványunk eljutott a New yorki könyvtárba is. Számos nagy rendezvényen vagyunk jelen szerte az országban, és külföldön is, sok ezer résztvevő előtt is bemutattuk e gyönyörű állatok képességeit. Ma már nyúlra, rókára, aranysakálra lehet az agarakkal vadászni, magam is fogtam aranysakált a kutyáimmal Mihályfa határában. Szerepe lehet ezeknek a kutyáknak a zártkerti vadkár elhárításában is, amit most monitoringózunk – mondja Keresztes János, s ami még fontos, az agarak messze viszik Mihályfa hírét, ami a falu iránt érdeklődők gyarapodását is jelenti.