Megtalálták Iharosberény középkori templomát

A területen az elmúlt napokban ásatások folytak, s a fejlemény azért nagy jelentőségű, mert eddig csak sejtések voltak arra vonatkozóan, hol lehet a valamikor az 1300-as években, vagy az előtt épült Isten háza. Amely – az eddigi kutatások alapján – szokatlan módon valamiért jóval nagyobb, mint ami a korban megszokott volt. Azon kérdések megválaszolása, hogy miért, illetve milyen, esetleg kiemelt szerepe volt a templomnak a térségben anno, a szakemberek feladata.

- Működik egy középkori hagyományőrző egyesületünk, a Banderium Hungarorum, s ennek kapcsán kezdtünk leletanyagokat gyűjteni a kor megjelenítéséhez – bocsátotta előre a helyszínen, Iharosberény határában Józsa Tibor, a Banderium Hungarorum vezetője. – Helytörténeti kutatásokat végeztünk, s ennek során egy 1264-es, IV. Béla király által Iharosberénynek adományozott szabadalomlevélben (melyben a hoszpeszeknek, a Nyugat-Európából érkező vagyonos előkelőknek szabad letelepülést biztosított, s rögzítette az ezért vállalandó kötelezettségeiket) találtunk utalásokat egy középkori templomra. Ez felkeltette az érdeklődésünket, s elkezdtünk tovább kutatni. Különböző térképek alapján kialakult egy vélekedés, hol lehetett körülbelül a templom. Kijöttünk a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum szakembereivel egy terepbejárásra, s ennek során nagy mennyiségű téglatörmelékre, csontokra, kerámiadarabokra bukkantunk, amelyek (illetve az ezt követő georadaros mérések) egyértelműen igazolták, hogy jó helyen keresgélünk – jelezte Józsa Tibor.

A hét folyamán pedig a Nemzeti Kulturális Alap és az önkormányzat támogatásával, a földtulajdonos nagylelkű hozzájárulásával és Molnár István régész irányításával a kaposvári múzeum munkatársai ásatást folytattak, amely végképp igazolta, hogy a középkori templom ott állt, ahol Józsa Tiborék vélelmezték, egy nagy szántóföld közepén.

- A georadaros mérés alapján elég jól kirajzolódott a templom fekvése, mérete – hallottuk már Molnár Istvántól. – Az ásatás során a tornyot tártuk fel, illetve a templomhajó északi-északnyugati részét, a szentélyt. Az ásatási szelvényekben sírokat és emberi maradványokat is találtunk, ami azt is jelzi számunkra, hogy a régi falu anno a templom köré épült, s természetesen ide is temetkeztek az itt élők. Hogy mikor épült a szakrális épület, azt pontosan nem tudjuk, a felépítése, támpillérei, a mérete megfelel a 13. század második felének, vagy akár későbbi időszaknak is, de sokkal korábban biztosan nem épülhetett, mert az előbb említett elemek gótikus hatást tükröznek. A georadaros felmérés adatai szerint szokatlanul nagy méretű, 26-30 méter hosszú – a korban a 10-12 méteres templomok a gyakoriak. Azt sem tudjuk, hogy kik építhették, de valószínűsíthető, hogy a betelepülő hoszpeszek. Ahhoz, hogy ez legalább valószínűsíthető legyen, a hoszpeszek betelepüléséhez közeli időszakból származó leletet kellene találnunk. Mindenesetre a település „Berény” neve arra utal, hogy itt már korai évszázadokban is volt valami.

Molnár István jelezte: most csak a terület kisebb részét sikerült feltárniuk, a további munkálatokhoz még meg kell találni a finanszírozási hátteret.

A cikk megjelenésekor a régészek már levonultak a területről. Józsa Tibortól utólag megtudtuk, hogy hétfői látogatásunk után a szakemberek a nagy épületen belül megtalálták egy kisebb, minden bizonnyal a 13. század előtt épült templom alapfalait is.