Márokföld számos érdekességgel, pihenési, szórakozási lehetőséggel várja a turistákat

A falu honlapjának igényességén, az oldalak gyönyörűségén elámulunk. Az alig ötven lélek lakta település olyat kínál, amilyen a legnagyobbaknak is becsületére válna. Mondom is észrevételeimet Högl Csabának, aki feleségével vár a faluház előtt. Csaba és asszonya Höglné Kovács Katalin operatőrök, tv- és dokumentumfilm rendezők, szerkesztők, s 2014-től az önkormányzat megbízásából a faluról, annak környezetéről készítenek tv műsorokat, fotókat, szerkesztik Márokföld honlapját, Facebook profilját, s ha kell, akár a falut is bemutatják az ide látogatóknak.

- A honlap, s a közösségi oldalunk elkészítésében fiunknak Joelnek is oroszlánrésze van, ő most Grazban tanul, a Karl Franzes egyetemen, német transzkulturális kommunikációt hallgat Ausztriában. Nem vagyunk született márokföldiek, 2013-ban választottuk otthonunknak az Őrség vidékét, s egyelőre úgy érezzük, hogy örökre rabul ejtett bennünket ez a táj, nem hiányzik Budapest, ahol felnevelkedtünk – mondja Csaba.

- Sok hozzánk hasonló beköltöző él Márokföldön, író, szobrász, tanár, filmes telepedett meg itt, többen vagyunk már mint a falu őslakói, akikkel olyan a kapcsolatunk mintha közöttük nőttünk volna fel – mondja Katalin.

- Az igazi „őrségi lélek” bennük él! Bennük, tekintetükben, szavaikban, múló életükben még fellelhető a lét eredendősége. Mi városiak, árnyékai vagyunk az igazi valóságnak, csak próbálkozunk... Talán a tisztelet és szeretet emelhet fel melléjük. Ezért is volt fontos a harangláb, a sökfás temető, a tündérkert beemelése a programok közé. Így, egy picit belesimulhattunk a múlt kérges tenyerébe, melyet az ősi Márokföldiek elevenítenek meg létezésükkel – pergeti tovább a gondolatot Csaba.

- A polgármester, Szabó István is a fővárosból költözött ide, ő látta meg e csodálatos helyben rejlő lehetőségeket. Látnivaló van itt bőven, kalandpark, Jurta szállás, energiapark, történelmi harangláb, Levendulás- és Tündérkert, Természetművészet Park, s a páratlan Sökfás temető megtekintése kínál programot – folytatja Katalin.

A látnivalók sora, mindjárt a faluházban kezdődik. Elmondják, történészek segítségével tárták fel a falu történelmét, s ennek eredményeként, annak az oklevélnek a kinagyított másolata látható a nagyterem falán, amiben Márknak adományozta a király Márokföldet. A honfoglalás után úgynevezett őrök éltek ezen a vidéken is. Márk, vagy régiesen Márok is egy ilyen őrcsaládból származott. 1275-ben IV. László király Búza zalai őr fiát, Mártont testvéreivel, Márkkal és Mátéval együtt kiemelte az őrök közül és nemesi rangot adott számukra. 1327-ben a királyi adománylevelet már Márk fia Mihály kérésére erősítette meg I. Károly király, amelyet 1351-ben jegyeztek le először ebben a formában.

- Részletesen leírták, hogy mettől meddig terjedtek a földek. Amikor a történész említett egy, az oklevélben leírt, határként szerepelő dűlőnevet, az egyik itt született lakos megszólalt, ő tudja is, hogy merre található – mondja Katalin, aki a történeti kutatásaiknál megemlíti, hogy sikerült megtalálniuk a haranglábhoz öntött harang levelezését.

- Erre a Szentgyörgyvölgyi Református Templom Lelkészi Hivatalában leltük. 1924-ben épült a tulipános motívumú, barokkos református harangláb. A harang 1925-ben készült a Márokföldi Református Egyházközség megrendelésére. A 117 kilós harangot Seltenhofer Frigyes és fiai készítették Sopronban. A harang felirata: „Az élőket hívogatom, Holtakat siratgatom! Soli Deo Glória!” – mutatja a cég levélpapírjának díszes fejlécét Katalin.

A harangláb mellett most kezd virágozni a Levendulás kert, amit 2015-ben létesítettek 4500 palánta közös összefogással történt elültetésével. A levendulát „szedd magad” formában bárki gyűjtheti akkor is, amikor este már nem vigyázzák a kertet. A levendulást bemutató tábla keretén Katalin aprópénzt talál. Valaki már szedett a növényből, s mivel még nincs kint a becsületkassza, a keretre tette a csokor árát.

- Becsületes emberek élnek erre. Említésre érdemes bűncselekményre nem is emlékszem – jegyzi meg Csaba.

Országosan is egyedülálló látványosságnak számít a Sökfás temető. A kert már csak emlékparkként szolgál, ide nem temetkeznek. Korábban a falu lent volt a patak mentén, s csak az ezernyolcszázas évek végétől költöztek fel az akkor még szőlőshegyként használt magaslatra mivel a pataknál sokszor pusztítottak árvizek. A sökfa tölgyfából készített sírjel, melynek felsőrészét süvegszerűen faragták ki, amire leginkább fűzfa motívumot véstek.

- Amikor elkorhadt a tölgyfa alja, lejjebb ásták, ezért olyan alacsonyak mára ezek a sökfák, aminek a jelentését csak erre és az őrségben értik az emberek. De van egy másik, szintén egyedülállónak tekinthető kertünk is az „áRtjáró”, ami valójában természetművészeti parkot jelent. Ez 2015-ben kelt életre az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális Tanszékével karöltve, s jött létre az első alkotótábor, amiből már három is volt – mutatják a ligetes rétet, amelyen különböző alkotásokra leszünk figyelmesek. Ezek nem az örökkévalóságnak készült művek, hanem természet ihlette alkotások, egyszerű anyagokból készülnek, s az elmúlásuk is a produkciók „sajátja”. A Természetművészet Park és a faluház között húzódik az Energiapark, amelynek szintén sajátos a története.

Edith Leclerc metafizika oktató 2010 telén járta végig Márokföldet, s rögzítette a lehetséges energiapontokat. Ezt követően természetgyógyászokkal, az energiamunkában komoly tapasztalattal rendelkező szakértőkkel véglegesítették ezeket, s a faluház alatti egy hektáros területen, 24+1 energiapontot magába foglaló sétányt alakítottak ki. Azóta volt már olyan német vendégük, aki szobrokat adományozott a park számára.

Megcsodáljuk a régi, öregségükben is szépséges házakat, s örömmel látjuk, hogy ezek közül többet is felújítnak új tulajdonosaik. A kertek, a szálláshelyek belesimulnak a faluba. A Jurta tábor, ami kedvelt olcsó szálláshely, határos például a Tündérkerttel, amibe a faluban fellelhető régi fákról is mentettek át oltógallyakat. Erre laknak Höglék is, akik a garázsukban falumúzeumot rendeztek be. A falu eleji erdő szélén pedig a kalandpark található, ahol felnőtt- és gyerekpályák, ügyességi játékok várják a merész kalandorokat. A park animátorai, Pölcz Móni és Császár Andrea már kirakták a biztonsági felszereléseket, amelyeket a felügyeletük mellett viselniük kell a magasban, a fákra épített szereket kipróbálóknak.

-A falu határában jól működik az Abbázia apartman hotel, ami a világ minden tájáról hoz ide vendégeket. Bevételükből a falu is részesedik. Ezt a sok mindent azért hoztuk létre, hogy legyen az itteni embereknek munkája. A közeljövő feladata egyelőre a létesítményeink működtetése, ami nem kis gond, az egyetlen közmunkásunk is elhunyt a közelmúltban, most az sincs, aki a füvet le tudja vágni a parkokban. Szóval nem könnyű, pedig egy évben úgy ötezer vendég is megfordul nálunk. Szeretnénk még egy pihenő, csónakázó tavat létesíteni, amihez az engedélyek már megvannak és a közvilágítást napelemes energiaforrással fejleszteni – foglalja össze leglényegesebbeket Szabó István polgármester, akivel Lentiben, az Arany János Iskolában két tanóra között volt módunk szót váltani.