2018.06.07. 07:00
Magyar és horvát szakemberek továbbképzése a teskándi állatkórházban
A megyeszékhelyhez közeli állatkórház adott otthont tegnap a horvát és magyar szakemberek számára szervezett továbbképzésnek, amely az állatorvosok munkáját segítené a lóbetegségek kezelése terén. Az egybegyűlteket a község polgármestere, Németh Ágnes is köszöntötte.
Dr. Izing Simon, az üllői állatklinika sebésze lólábon mutatja a sántaság vizsgálatát Fotó: Pezzetta/Zalai Hírlap
Dr. Szilvássy Levente, a teskándi állatkórház vezetője, illetve a Vas, Somogy, Zala és Veszprém megyei kollégákat tömörítő, a szervezést magára vállaló Magyar Állatorvosi Kamara Pannon Területi Szervezetének elnöke, dr. Szinesi András még az elméleti és gyakorlati felkészítést is nyújtó konferencia előtt elmondta: második alkalommal találkoznak a horvát és magyar állatorvosok lógyógyászati témakörben, az elsőt Horvátországban tartották.
A lovak sérüléseiről értekeztek
A neves előadókat, köztük prof. dr. Sótonyi Pétert, az állatanatómia professzorát, az Állatorvostudományi Egyetem rektorát, az MTA doktorát is felvonultató tudományos értekezlet fő témája ezúttal a lovak első végtagjainak sérülése, az első lábakat érintő jellemző sántaság volt.
– A résztvevők gyakorlati bemutatót is láthatnak, amelyet dr. Izing Simon, az üllői állatklinika sebészettel foglalkozó klinikus állatorvosa tart, akinek a lósántaság a szakterülete – tájékoztatott a házigazda, dr. Szilvássy Levente, hozzátéve: lóvégtagokon gyakorolják az orvosok az érzéstelenítési pontok azonosítását, a sántaságvizsgálatot, majd élő sánta lovakat is vizsgálnak. A továbbképzés az orvosok előmeneteléhez szükséges akkreditációval rendelkezik.
Csökken a haszonállatok száma
Az állatorvosoktól megtudtuk, hogy a hazai állatorvosi körzetekben ma már inkább a hobbiállatok gyógyítása a feladat, a haszonállatok száma egyre csökken. A szakemberek elmondták, hogy a lovakat már csak az erdészetekben használják elvétve, ám a versenylovak száma gyarapszik, mind többen tartanak lovaglás céljára állatot.
A szakmai képzés a 2016-ban ismét önállóvá vált állatorvosi egyetemen biztosított, a körzetekben azonban egyelőre még sincs elegendő állatorvos – tájékoztattak a szervezők. Ráadásul ez a hivatás is elindult az elnőiesedés útján. Naponta olvashatók az álláshirdetések a szakportálokon. A biztató jövőt némileg szavatolja, hogy az Állatorvostudományi Egyetem nemrég kapott hatmilliárd forintos állami támogatást.
Az állatorvosok képzése következő alkalommal ismét Horvátországban ad majd lehetőséget a tanulásra, de az együttműködésre jellemző, hogy a zágrábi és a budapesti állatorvosi egyetem szerződést is kötött közös programok lebonyolítására.