Külföldi hallgatók érkeztek a zalaegerszegi campusra

Ennek a törekvésnek a jegyében látogattak a BGE-n Stipendium Hungarica ösztöndíjjal tanuló külföldi diákok az egerszegi karra, ahol először is rácsodálkozhattak a több mint ideális, festői parkban megvalósuló tanulási körülményekre. Ez is volt az egyik nem titkolt cél. Ugyanis az elmúlt tanév tavaszi félévében a zalaegerszegi „zöld campuson” megvalósított fenntarthatósági nap folytatásaként szervezték a „green cooperation őszi egyetemet”. A budapesti karokról három-három napra 20-20 külföldi hallgató érkezett, Grúzia, Románia, Moldova, Irán, Tunézia, Vietnam, Szíria, Oroszország, Jordánia, Dél-Afrika, India, Mongólia, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Laosz, Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kolumbia, Bosznia-Hercegovina színeit képviselve. A fiatalok egyebek közt láthatták, a campus az épületek tetején összegyűjtött, a föld alatt tárolt esővíz felhasználásával csökkentette a vécéhasználatra fordított víz mennyiségét, a kollégium víz­stop­zuhanyozókkal ellátott, ami a társadalmilag felelős gondolkodásról üzen. Ezzel 2012 óta 40-50 százalékkal csökkent a vízfogyasztás évente a campuson. A közös feladatok között akadt is vízlábnyommérés is. (Ki hogy fürdik, meddig folyatja a csapot fogmosás közben, milyen gyakran mossa édesvízzel az autóját…)

– A szóban forgó, csak pályázattal elnyerhető ösztöndíjat Magyarország többnyire a hátrányos helyzetű országok egyetemistái számára alapította – tájékoztatott Balázsné dr. Lendvai Marietta főiskolai docens, a zalaegerszegi program vezetője. – A vendégeink az anyaintézményünkön töltik ösztöndíjukat, őket a fővárosi kollégák ajánlata alapján hívtuk meg. A „green coorporation (zöld együttműködés) őszi egyetem” keretében a fenntarthatóság köré szerveztük az előadásokat és az interaktív csoportos foglalkozásokat.

A plenáris konferencián egyebek között a nemzetközi klímaszövetség egyik koordinátora tartott előadást, majd az okosvárosok, a vízfelhasználás, a környezetkímélés, az emberi tevékenység hatásainak enyhítése volt terítéken. A tréningfoglalkozások során ki-ki beszámolt a saját országa és szűkebb környezete ebbéli törekvéseiről.

– Emellett fő célunk az volt, hogy a saját diákjaink angol nyelven kommunikáljanak – folytatta a tanárnő. – Ki is derült, hogy a mieink félénkebbek, nehezebben szólalnak meg, de az idő előrehaladtával látták a külföldiek magabiztosságát, s főleg azt, hogy ők se beszélnek hibátlanul, így ők maguk is felbátorodtak. A globális problémákon való együttes gondolkodás beépül majdani munkájukba, s a nemzetközi kapcsolatrendszerük is fejlődik. Máris látszik, hogy a közösségi médián át tartják a kapcsolatot. A majdani munkahelyükön pedig mindenképpen nemzetközi keretekben kell dolgozniuk.

– A klímaváltozást talán ők jobban is érzik…

– Így van, a vízhiány sok helyütt égetőbb gond, mint nálunk – mondta a docens. – A megoldások kereséséhez hozzájárult a Nagypáliban tett látogatásunk, ahol az ökofalu egyedülálló modelljével találkozhattak a külföldi diákok. Szóba került a szél- és nap­energia, az elektromos autó, a telekocsirendszer, a szén-dioxid-kibocsátás, szóval minden gond, kihívás és lehetőség, amelyeknek a megoldása, kivitelezése már a mai huszonéves fiatalok kezében lesz világszerte.

A BGE GKZ európai uniós pályázatból valósította meg a zöld campus nemzetközi népszerűsítését szolgáló diákprogramot.