Tudnunk kell, HONNAN JÖTTÜNK

2019.06.23. 11:30

Interjú az egerszegi Stark András-díjas Gaál Boglárka családterapeutával

Gaál Boglárka ugyan – egerszegi lévén – egészségügyi szakközépiskolába járt, de eleinte nem gondolta volna, hogy a családok mentális gondozása lesz az élethivatása.

Arany Horváth Zsuzsa

Gaál Boglárka (elöl jobbra) a díjátadás napján Bokor Éva, dr. Árkovits Amaryl és dr. Szemelyácz János társaságában

Fotó: Pannónia Pszichiátriai Egyesület

Gaál Boglárka, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Gyermekés Ifjúságpszichiátriai Gondozójának családterapeutája másodikként kapta meg a Pannon Pszichiátriai Egyesület (PPE) által alapított Stark András-díjat. Az elismerést Kaposváron adták át a PPE vándorgyűlésén, májusban. A díjat dr. Stark Andrásról nevezték el, aki 2017-ben hunyt el váratlanul. Stark András a Baranya Megyei Mentálhigiénés Intézet vezetője volt, alapítója a pécsi SOS-telefonszolgálatnak, a Pszichiátriai Társaság tagja, kiképző család-pszichoterapeuta, pszichiáter főorvos. Az ő nevéhez fűződik a híres pécsi filmklub, amely régóta működött, és működik ma is az Apolló moziban.

– Andrást személyesen jól ismertem, mind emberileg, mind szakmailag példaértékű volt, tanítványának lenni megtiszteltetés és öröm volt mindenki számára. Önismereti csoportba jártam hozzá, számtalan előadásán, filmes workshopján vettem részt, minden találkozás felemelő érzés volt. Megtanított többek között arra, hogy a film milyen hihetetlenül jó eszköz lehet saját érzéseink, gondolataink kifejezésére, afféle közvetítő eszköz, melyen keresztül megismerjük, megmutathatjuk önmagunkat.

Hat évvel ezelőtt dr. Babrik Zsuzsanna pszichiáterrel Zalaegerszegen is életre keltették a Pszichofilmklubot, amelyet ma már hárman vezetnek, örömükre Kiss Éva mentálhigiénés szakember is csatlakozott hozzájuk. Mint Gaál Boglárka mondja, Stark András nagyon örült a kezdeményezésnek, és maximálisan támogatta az ötletet. A Pszichofilmklub ma már különleges színfoltja a városnak. Havi rendszerességűek az összejövetelek, melyeknek a Keresztury VMK ad otthont.

Gaál Boglárka (elöl jobbra) a díjátadás napján Bokor Éva, dr. Árkovits Amaryl és dr. Szemelyácz János társaságában Fotó: Pannónia Pszichiátriai Egyesület

Gaál Boglárka az egészségügyi főiskolai tanulmányai alatt szeretett bele a „lélek tudományába”. Dr. Harkány Éva pszichiáter tanította, és amikor mesélt a munkájáról, beszélgetőtársam úgy érezte, ez az, amivel ő is szeretne foglalkozni, ez az ő küldetése. A főiskola elvégzése után dr. Harkány Éva hívta a Gyermekpszichiátriai Gondozóba. A mai napig, azaz húsz éve ott dolgozik.

– Nagyon szeretem a munkahelyemet, egy igazi csapat a miénk, számíthatunk egymásra, segítő támogatást kapunk egymástól, és mindig van lehetőség a terhek megosztására, a feltöltődésre. Ebben a szakmában ez nagyon fontos, hogy lehetőség legyen arra, ha elakadunk, legyen kihez fordulni, megoszthatóak legyenek a terhek. Ezek mellett nekem még nagyon sok erőt ad a sport, a természet, az állatok szeretete, a róluk való gondoskodás, a család , barátok, a könyvek, a filmek, a hitem.

– Ma már több szervezet keretei között is dolgozik.

– A korábbi években dolgoztam több zalaegerszegi középiskolában tanácsadóként, vezettem képzéseket, gyakran tartok előadásokat, és több mint egy éve a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Egészségfejlesztési Irodájának a mentálhigiénés munkatársa vagyok. Ez egy kicsit új terület számomra. Itt is egy öszszetartó, klassz gárda dolgozik együtt, nagyon jó érzés, hogy én is a csapat tagja lettem. Fő irányvonalunk az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés, a test és a lélek ápolása, a közös harmónia megteremtése. Sokrétű és szerteágazó az iroda tevékenysége, az óvodáskortól az időskorig bezárólag megszólítjuk Zalaegerszeg járás lakosságát.

– A generációs hatások megismerését fontosnak tartja, mint a munkájából kiderül…

– Az ember életében elengedhetetlen fontosságú, hogy tudja, honnét jött, kitől származik, kitől mit kapott, milyen családi hagyományokat visz tovább, kinek mi a küldetése. A transzgenerációs szemlélet a legfontosabb alapelv a munkámban. Ez azt jelenti, hogy a családban generációról generációra öröklődnek minták, szabályok, szokások, és ezek befolyásolják életünket.

– Személyes tapasztalat is vezérli ebben?

– Én is sokat kutattam az őseimről, és erre mindenkit biztatok, hogy amíg lehet, tegyenek fel sok-sok kérdést az elődökkel kapcsolatban. Minden történetnek, érzésnek van jelentősége.

– Még a nevünk sem véletlen?

– A névadás, a nevünk eredete is egy fontos tényező. Nomen est omen (a név a sors) – tartja a latin mondás. Rendszeresen tartok előadást szülésfelkészítő programokon, és mindig elmondom a szülőknek, hogy a név adásával útravalót adnak a gyermeknek, amit egy életen át hordozni vagy cipelni kell.

A névvel a gyermek útravalót kap a szüleitől, amit egy életen át hordozni, cipelni kell

– A sajátjával hogy van?

– Én nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy ezt a nevet választották nekem. Ez akkoriban különlegesnek és ismeretlennek számított, a korosztályomban gyakorlatilag senkit se hívtak így. Az édesapám talált rá egy tudományos folyóiratban, és azonnal beleszerettek az édesanyámmal együtt. Mindig nagyon szerettem és a mai napig jó érzéssel mondom ki, és már kamaszként megfogadtam, hogy soha nem fogok megválni a teljes nevemtől, bármit is hozzon majd az élet.

Visszatérünk a beszélgetésünk apropóját adó szakmai elismeréshez.

– Ki kaphatja meg ezt a különleges szakmai díjat?

– A díjat annak a dunántúli szakembernek adományozzák évente, akinek a szakmai munkáját erre érdemesre tartja az egyesület vezetősége. Olyasvalaki, aki képviseli Stark András szellemiségét. Az egyesület körülbelül 120 fős, a tagjai közül bárki jelölhető egy életkori határon belül, a jelöltek közül a vezetőség választ. Az idén négy jelölt közül lettem én a kiválasztott.

– Inspirációt ad a további feladatokhoz?

– Szakmai és emberi szempontból is nagy megtiszteltetés számomra, nagyon örültem már a jelölésnek is, de az, hogy meg is kaptam a díjat, kimondhatatlanul nagy öröm számomra. Végül szót ejtünk arról is, miért lett manapság oly divatos a pszichológia, s az e tárgykörben hirdetett előadások sora.

– Minden ember szeretné megtalálni az utat önmagához, válaszokat kapni a kérdéseire, bizonytalanságaira. Egy előadás során passzív résztvevőként van jelen az ember, annyit enged be, amennyit szeretne, és önmagát nem kell kiadnia. Ez lehet az első lépcsőfok az önismeret fejlesztése felé, hiszen ráismernek a résztvevők a saját életükre, sőt, gyakran érzik úgy, az előadás róluk vagy éppen nekik szól. Valóban nagy rá az igény, és egyre nagyobb teret hódít a társadalomban.

– Ez az igény megmutatkozik a napi munkájában is?

– Mindenkinek előbb-utóbb szembe kell néznie önmagával, és megoldást keresnie a problémákra. Előfordul, hogy ez nem megy egyedül, ami egyáltalán nem baj, csupán szakember segítségére van szükség.

A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha fáj a fogunk, fogorvoshoz megyünk, tehát, ha a lelkünkben dúlnak viharok, akkor olyan szakemberhez érdemes fordulni, aki ebben tud segíteni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában