Zalacsány bővülő turisztikai lehetőségei – Örvényes hegy pálos kolostora, vendégháza

– Kétszáz személyes sátor fémszerkezetét szereljük össze, a hétvégén a falu ezer éves ünnepségét tartjuk – mondják, mi pedig Zalacsány polgármesterét arról kérdezzük, milyen gondolatok, érzések kavarognak benne, amikor a több mint ezer éves település ünnepségére készül? Zalacsány, a „Mert az „Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunkban 2016-ban már szerepelt, akkoriban indultak be gőzerővel a turisztikai fejlesztések, így arra is kíváncsiak vagyunk, mindezek miként teljesedtek ki az elmúlt években?

-Az egykori „Chan” természetesen ennél jóval korábban létezett már, hiszen tudjuk, már római út is vezetett erre. A dátum, amihez a szombati évfordulót kötjük, Szent István király 1019-ben „Chan” mezőváros piacának vámját a zalavári apátságnak ítélte, vagyis Zalacsány őse már akkor jelentős település volt. A falu nem a mai helyén feküdt, a török után puszta maradt ez a vidék, majd a törökök kiverését követően, elsőként Csány Bernát kezdte el építeni itt majorságának épületeit. A Csányi család, a Halolt-Buzád nemzetségből származik, s a 14. században lett a környék birtokosa. Mátyás király 1475-ben megerősítette a családot a falu birtokában. A Batthyányiak az 1500-as években kerültek erre a vidékre, később két kastélyt is építettek, amelyek ma is állnak, sőt a legfontosabb látványosságai a falunak. Fontos, a falunk már 1701-től Zalacsány néven szerepel a levéltárakban – foglalja össze tömören a történelmi tudnivalókat Nagy Lászlóné Erzsike polgármester.

Hogy milyen volt a mára üdülő-települési arculatot öltött vidék a török kor után, már elképzelni is nehéz, hiszen sok létesítmény a kilencszázas évek második felében létesült. A falu, kastélyokat is magába ölelő főutcája például korábban csak út volt, melynek mentén helyezkedtek el a majorsági épületek is. A falu beljebb, a Zalához közelebb építkezett. A mai körforgalom mellett álló templom, amelyet 1749-ben építettek, kívül esett a falun. Olyannyira, hogy a falusiak 1766-ban megépítették a belsőcsányi kápolnájukat. 1895. december 15-én nyitották meg a Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalat, amit a 76-os főút, 1970-es megépítését követően, 1974-ben megszüntettek. A Zalaegerszeget a Balatonnal összekötő főút óriási lökést adott Zalacsány fejlődésének. A falu körforgalmából kiindulva lehet eljutni a Balatonra, Zalakarosra, Kehidakustányba, Zalaegerszegre, Nagykanizsára, hogy a turisztikai szempontból fontos útirányokat említsük.

És ekkor még nem beszéltünk Zalacsány saját idegenforgalmi vonzásáról, ami évek óta egyre dinamikusabban fejlődik. Előbb, a fő út mentén, 1991-ben hozták létre, a festői tavat, ami rendkívül rövid idő alatt, páratlan szépségűvé tette Zalacsány Zalaegerszeg felőli arculatát. Az idegenforgalom növekedésének azonban az adott óriási lökést, hogy Széles Gábor nagyvállalkozó 2011-ben megvásárolta a kastélyokat, majd 2014-ben elindította a golfpálya fejlesztést is, olyan tájat létrehozva Kehidakustány és Zalacsány között a Zala völgyében, amilyenről álmodni sem lehetett korábban, hiszen a régi rendszerben a golfnak nem volt hagyománya Magyarországon.

– Csupa változás volt az életünk az elmúlt években. Mára, nem túlzás, ha azt mondjuk, Zalacsány a turizmusból él. Az a dolgunk, hogy olyan faluképet teremtsünk, ami vonzó az ide érkező vendégek számára, ugyanakkor szeretnénk megőrizni a falu élhetőségét is. Évente 13-15 ezer vendégéjszakát töltenek a kastélyokban, s a körülöttük létesült villaparkokban a hozzánk látogatók. A golfpályát évente több mint tízezren keresik fel, ők szinte a világ minden tájáról érkeznek. A vendégek zöme német, osztrák, szlovák, szlovén, cseh, naponta legalább ötvenen golfoznak a csányi völgyben. Pályázatok sorát nyújtottuk be az elmúlt években, nyertünk is szépen. Az elmúlt öt évben 221 millió forintot fordítottunk fejlesztésekre, ebből 94 millió forintot a turisztikai bevételeinkből, saját erőként teremtettünk elő. A vendégfogadáshoz szükséges utakat építettünk, mindenütt térköves járdák vezetnek, felújítottuk a vízelvező rendszert, energetikai korszerűsítéseket hajtottunk végre. Már csak egy utca járdaburkolata hiányzik. Sok mindenen lehetne még javítani, de van, amihez nem férünk hozzá, mert a létesítmények magántulajdonban vannak. A tó környéke szép, igazi horgász paradicsom, de jó volna fejleszteni, erre mutatott is terveket a tulajdonos, de ilyen irányú építkezés nem történt. A tó alatt, évek óta banki tulajdonban van a volt lovas klub, amelynek épületeit és gyönyörű környékét lassan visszafoglalja a természet, pedig jól lehet, egy befektető a saját, s a falu hasznára, biztosan megtalálhatná a számítását. Említhetném a Meleghegy tetején lévő 78, teljesen közművesített telket, melyeket egy vállalkozó alakított ki, s mind elkelt, de nem történt rajtuk egyetlen építkezés sem, lassan elfoglalja az erdő. Viszont örömteli, hogy a faluhoz tartozó Örvényes-hegyen elindult az egykori pálos kolostor feltárása, s egy vállalkozó, dr. Badacsonyi Tamás és felesége, Badacsonyi- Kovács Nikoletta épített ide egy vendégházat, s létrehozták az Örvényeshegy Pikniket, amit az idén májusban másodszor rendeztek meg, s mintegy négyezer vendégük volt a három nap alatt. Az önkormányzatunk számára fontos Örvényes-hegy, beléptünk a pálos települések sorába – mondja Erzsike.

Örvényes-hegy Kehidakustány irányába fekszik egy gyönyörű, erdős völgyben. Tetszetős új házakat építettek a hegyen, több régit újított fel, de akadnak új tulajdonosra váró, roskatag töméspincék is. Csalló Jánosné Erzsikével, az önkormányzat munkatársával keressük fel a Pálos kolostor helyét hirdető táblát, s a mellé állított keresztet, amit 2017. májusában helyzetek el ide. Az első régészeti kutatások eredményesek voltak, a kolostor alapjait, amit Kanizsai Miklós tárnokmester, Zala, Vas és Sopron vármegyei főispán alapított 1390 körül a Boldogságos Szűz tiszteletére, a pálos szerzetesek számára, megtalálták. Sajnos, ez a létesítmény is a török pusztítás áldozata lett. A visszaemlékezések szerint a romjai még a 19. század elején is látszottak, egykori fotót is őriznek erről.

A Pálos Vendégház birtokán jelenleg is építkezés folyik, Szabó Péter zalacsányi kőműves régi téglákkal burkolja a hamarosan átadásra kerülő új apartmanok lábazatát. A vendégházban Nikoletta asszonyt találjuk otthon, akitől megtudjuk, hogy az Örvényeshegy Piknik lényegében egy összművészeti fesztivállá nőtte ki magát. Három napon át koncertekkel, színházzal, irodalmi előadásokkal, gyerekprogramokkal várják a látogatókat a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvánnyal közösen szervezett eseményen és természetesen a helyi gasztronómia is jelentős szerepet kap Örvényes-hegyen.

– Már a jövő évi pikniknek is megvan az időpontja, 2020-ban, május 22- és 24 között lesz a harmadik piknikünk. Addig folyik a szervezés és a napi vendégek fogadása, családok is egyre többen fedezik fel ezt a nyugalmas környezetet – mondja Nikolett.

– Zalacsányban születtem, a családom is tősgyökeres csányi, s most, hogy ezer éves évfordulót ünneplünk, éppen azon gondolkoztam, hogy az édesapám apjánál régebbre nem tudom visszavezetni a családunk történetét. Hogy mi tetszik itt legjobban? A golfpálya! Tavaly, a falu lakóinak bemutatót rendeztek. Az egykori földjeinken csodálatos parkot hoztak létre, úgy érzi az ember, amikor ott jár, hogy a fűre rálépni is vétek. Elmondták miként kell így vágni a füvet és megmutatták a golf tudnivalóit is. A kis unokám is velem volt, nagyon élvezte, ez már az ő világa lesz – véli a falu szépségeit megmutató Csalló Jánosné Erzsike.