Fityeház a közúti Mura-híddal közelebb kerül a turizmus nagyobb lehetőségeihez

A falutól pár kilométerre folyik a Mura, de Fityeház közigazgatási határa nem ér a folyóig, viszont a falu mellett halad el a Principális-csatorna, hogy beleolvadjon a Murába. A korabeli katonai térképeken, amelyek a falu arculati kézikönyvében is megtalálhatók, jól láthatóan rajzolták be azokat a vizes területeket, amelyek körül ölelték a települést. A második katonai felmérés térképén például, ami 1806 és 1869 között készült, már látható falu alatt megépült vasútvonal is, melynek eredményeként 1870-ben Fityeház vasútállomást kapott. A település meglehetősen későn, csak 1422-ben lelhető fel levéltárban őrzött iratokban, Kereszturi Balázs birtokrésze peres ügyénél, Fythyefelde alakban. A mai nevét 1877-ben kapta a falu, amit az első katonai térképen még „Witsche Ház” néven tüntettek fel 1787-ben.

A török időkben, Kanizsa várának közelsége miatt szörnyű csapások érték a települést: 1566-ban már csak puszta, majd teljesen elnéptelenedett. Több mint száz év elteltével, 1680 után egy lutheránus jobbágy lakott itt, de a Kanizsa felszabadítását célul tűző hadak, ezt a kis gazdaságot is elpusztították. Fityeház, 1744-ben Batthyány Lajos nádor birtoka lett, s a család még 1935-ben is tulajdonosa volt az itteni földeknek…

- Fityeháznak mindig is fontos volt az iskolája. A községben már 1925-ben két tanítóval működött az iskola, amit 1974-ben Murakeresztúrra körzetesítettek. A rendszerváltás után az volt az első, hogy visszahozzuk az iskolát a faluba, ami 1991 szeptemberére sikerült is – mondja Sárvári Ferenc, amit Tatai István azzal folytat, hogy 1992-ben kezdődött el az iskola felújítása, bővítése, amire akkor 35 millió forintot fordítottak. Létrejött egy olyan épületegyüttes, amely mára magában foglalja a templomot, a polgármesteri hivatalt, az orvosi rendelőt, a könyvtárat, a nyugdíjas klubot, egy kis helytörténeti múzeumot, csak iskola nincs már az épületben. 2007-re annyira lecsökkent a gyermeklétszám, hogy az iskolát nem volt képes fenntartani a falu. Az épületegyüttes energetikai felújítása most történt meg, erre ötven millió forint pályázati támogatást kaptunk. Vannak további létesítményeink is, amelyek hasznosításra várnak, ilyen a sportöltöző épülete, ami egyelőre szintén üresen áll. Ebben szeretnénk kerékpáros pihenőt létrehozni, illetve a tágas tetőterében szállásokat kialakítani. Itt említem meg a Fityeház Fejlődéséért Közalapítványt, amely számos pályázaton vett részt sikerrel, s Novák Antalné kuratóriumi elnök vezetésével nagyban szolgálja a falu fejlesztését.

Elmondják, optimistán néznek a jövő elé, hiszen a hamarosan megépülő közúti Mura-híddal új lehetőségek nyílnak meg a térség, így Fityeház számára is. A szinte kőhajításra lévő Murakeresztúron vasúti híd ível át a Murán, s már megszületett az a kormánydöntés, hogy a vasúti hidat közúti szárnnyal is bővítik. A Mura régió 19 magyar és 12 horvát települése már eddig is jelentő turisztikai fejlesztéseket valósított meg.

-Az elmúlt év a vízi fejlesztéseké volt. A Murára csónak kikötőket építettek, a következő lépés pedig a kerékpáros turizmus tovább fejlesztésére irányul. Ebben a hídnak nagy szerepe lesz, s annak meg főleg, ha Horvátországot felveszik a Schengeni-övezetbe, s ellenőrzés nélkül folytatódhat a közúti forgalom a határon. A kerékpározható utakat már most is igénybe vehetik a biciklisek, a murai településeken egészen a kanizsai csónakázó tóig kitáblázták a kerékpáros útirányokat. A híddal a horvát testvértelepüléseink, Donji Vidovec és Donja Dubrava is közelebb kerülnek hozzánk – említi Tatai István.

A rendszerváltást követően az új önkormányzat legfontosabb feladatának a falu további elnéptelenedésének megállítását tekintette. Fityeházon, amelynek ma 670 lakosa van, a korábbi száz évvel ezelőtti 90 százalékról, 30-ra csökkent a magukat horvát ajkúnak mondók száma. A helyben maradás, illetve a betelepülés érdekében 1990-ben 15 építési telket jelöltek ki, illetve értékesítettek, amelyek mára beépültek.

- Kanizsa közelsége, s most, a falusi csok bevezetése kedvező Fityeház számára, nemkülönben, hogy szép a falu, tágas, virágos, sok értékes fa fogadja az ide érkezőket, teszi élhetőbbé a falunkat. Himnuszunk is van, amit az egyik elszármazottunk, a fiatal Takács Dániel színész írt és a zenéjét is ő szerezte – újságolja Sárvári Ferenc.

„Fityeház. Fityeház mindannyiunk büszkesége / Szeretem és velem marad mindig az emléke./ Utcáit, ha néha lassan végig járom,/ Kedvem lelem minden fában, sok szép házban,/

Asszonyok, gyerekek, szép lányok, öregek / Élnek itt nagy boldogságban.” szól a himnusz első versszaka. A dalt mindig nagy sikerrel adja elő a kiemelt arany minősítésű Fityeházi Hagyományőrző Népdalkör. Közülük többen is elköltöztek a faluból, vezetőjük Takácsné Magdics Anna például Pápáról jár haza a fellépésekre, két testvére, Angyalka és Éva pedig Szegedről jön haza ezekre az alkalmakra.

-A falunk egyetlen műemlék látnivalója a Pieta szobor csoport, ami népies, késő barokk stílusban készült 1809-1814 között, s most esett át restauráláson. Vannak természeti értékeink is, amelyek sajnos a múló idő áldozati lettek, de most újra tervez velük egy vállalkozó – mondja Tatai István, s a Janka-gödör megtekintésére invitál.

A falu külön álló, Új telepi részénél – amit a háború alatt lebombáztak, mert összetévesztették a murakeresztúri vasútállomással – megyünk ki a mezők között húzódó, jelenleg szójával beültetett hosszú völgybe, ahol a Berki patak folyik.

- Erre három tó volt negyven hektáron. Aztán a tsz világban tönkre mentek, lecsapolták őket. Egy vállalkozó helyre kíván állítani egy tavat, s van itt egy gödör, ahol meg szabadidős parkot kíván kialakítani – mondja Tatai István, akivel a szójamező közepén megtaláljuk a most is bővizű patakot, s az egykori zsilip beton maradványait.

- A gödör furcsa képződmény, a körülötte lévő sík területből süllyed le, mintha valamilyen becsapódás nyoma lenne – teszi hozzá Sárvári Ferenc.

Fityeháznak nincs szőlőhegye, a beleznai hegyen vannak az itteni gazdák telkei. A hegyre Tatai István magánszervezésében most vezetik a villanyt.

- Már kétszer is próbálkoztak a hegy villamosításával, de a zártkertben lakók akkor ezt nem akarták. Most, a gazdák közül sokan szerették volna a villanyt, amit magánberuházásban lehet megvalósítani. Mivel nekem is itt van telkem, felvállaltam a szervezést. Eredetileg 167 gazda jelentkezett, 131-en fizettük be a 43 ezer forintos hozzájárulást. Az oszlopok helyét a napokban tűztük ki. A villany fontos a műveléshez, de az is, hogy gazdája legyen a zártkerteknek. Öt községgel összefogva, egyedüli kezdeményezésként megalkottuk a közterület és mezőri szolgálatot, melynek feladata az elhanyagoltság jelzése is – újságolja Tatai István.

Vendéglátóinktól szebbel, mint a himnusz befejező versszakával nem tudnánk elköszönni: „Fiúk és férfiak büszkék itt a Mura mentén, / Horvátok, Magyarok egymás mellett békén, rendjén / Mulatunk, ha olykor-olykor víg a kedvünk, / Temetünk és sírunk is, ha ezt kell tennünk. / Fityeház, Fityeház sok szép út visz hozzád, / Te vagy bölcsőnk és temetőnk”