Ha az álmok valóra válnak

2018.01.15. 12:00

Fitos Adrienné a világ legjobb munkahelye

Rengeteg növény, idilli part, gyönyörű, átlátszó, égszínkék tenger, szikrázó napsütés.

Horváth-Balogh Attila

Fitos Adrienn párjával, Fabrizio Rovellivel. Nagyjából fél évet töltenek el Szardínián, a hűvösebb hónapokban Milánóban dolgoznak Fotó: Fabrizio Rovelli

Titkon mindannyian erre vágyunk. De általában hiába. Ha valaki a középiskolás Fitos Adriennek azt mondja, hogy egyszer álmai szigetén, Szardínián élhet és dolgozhat, azt bizonyosan ő is kineveti.

Nos, ha elfogadnak egy jó tanácsot: az ő példája lebegjen mindenki szeme előtt, aki már azelőtt lemond álmairól, hogy azok egyáltalán elkezdődtek volna. Adrienn ugyanis ma párjával, Fabrizio Rovellivel az idegenforgalmi szezonban Szardínián, szezonon kívül pedig Milánóban él. Kevesen mondhatják el, amit ő igen: azt csinálja, amit szeret. És ott, ahol mindig is elképzelte...

– Eredetileg német bölcsész tanári szakon végeztem az ELTÉ-n – bocsátotta előre Fitos Adrienn, aki Nagykanizsán született, s itt végezte középfokú tanulmányait is, a Batthyány Lajos Gimnáziumban.

– Már az egyetem alatt kimentem Németországba, ott éltem 10 évig, s közben elvégeztem egy újabb, szociálpedagógus főiskolai szakot. Onnét kerültem aztán Szardíniára, egy véletlen folytán, de ehhez mindent fel kellett adnom Németországban. Az addigi életemet, a munkahelyemet, s valóban ott hagyni csapot-papot. Kiadtam a lakásom és 4 hónapra elmentem egy windsurf-asszisztensi állás miatt Szardíniára.

Ehhez persze, az is kellett, hogy németországi lakhelyemen, Lipcsében már megtanuljak windsurfözni. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a munka, vagy a jobb kereset miatt hagytam oda Németországot, hanem mindazért, amit csak Szardínia nyújthatott: a szikrázó napsütésért, az azúrkék, gyönyörű, átlátszó tengerért, a nyugodt, gondtalan életért. Persze, a 4 hónap letelte után még egyszer vissza kellett térnem Németországba, de addigra határozottan tudtam, hogy nem akarok ott élni.

Egy évvel később Porto Pollo-ban telepedtem le. Hozzáteszem, nem egész évben tartózkodom Szardínián, mert például a mostani az időszakban nincs turistaforgalom, ezeket a hónapokat Milánóban töltöm, ahol német nyelvet tanítok olaszoknak. Hat hónap Milánóban és ugyanennyi Szardínián, így oszlik meg az év.

Ehhez a képhez talán felesleges is minden szó, a látvány magáért beszél... Fotó: Fabrizio Rovelli

Fitos Adrienn azt mondta: 2014-ben kezdtek utazásokat szervezni a szigetre. Szardínia a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete. Huszonnégyezer négyzetkilométeren él 1,6 millió lakója. Területének 80 százaléka domb- és hegyvidék.

– Azt ma már nem tudni pontosan, hogy eredetileg a párom, Fabrizio, vagy anyukám ötlete volt-e, hogy utakat szervezzünk a szigetre, de azt hiszem, végül is mindkettőjüké. A párom abban látott fantáziát, hogy több nyelvet is beszélek, édesanyám pedig, amikor egyszer kijött hozzánk Szardíniára, azt mondta: ezt mindenkinek látnia kellene, mutassuk meg másnak is – folytatta Adrienn. – Párom fotós, így az ő munkáját is ragyogóan tudjuk hasznosítani.

Ilyenkor, télen pedig javarészt a milánói hegyekben fotózza a síversenyeket.

Adrienntől azt is megtudtuk, aki Szardínián azt keresi, amiért az emberek mondjuk elutaznak Firenzébe, vagy Rómába, csalódni fog.

– Itt nincsenek gyönyörű építészeti értékek, barokk templomcsodák, Szardíniát a gyönyörű környezete miatt kell felkeresni – szögezte le a hölgy.

– Akik szeretik az aktív nyaralást, azok a gyalogos hegyi túrákon pihenhetik ki magukat, miközben a Földközi-tengerre nyíló panorámában gyönyörködhetnek. Persze, az is szeretni fogja ezt a csodavilágot, aki a vízi sportok rajongója, s az is, aki egyszerűen csak a parton napozva akar pihenni. A sziget gasztronómiája is figyelemre méltó: mivel a szárdok (így hívják Szardínia népét) többsége hegyi pásztorkodással foglalkozik, juhsajtot készít, a pecorino-t, de persze, nagyon szeretik a húsételeket is (érdekes módon jobban, mint a halakat), ezek közül talán a malacsültet érdemes kiemelni, erre a szárdok igencsak büszkék.

És van egy speciális kenyerük is, ami pizzaformájú, ropogós, száraz tésztájú – valaki egyszer ropikenyérnek nevezte el emiatt...

Fitos Adrienn párjával, Fabrizio Rovellivel. Nagyjából fél évet töltenek el Szardínián, a hűvösebb hónapokban Milánóban dolgoznak Fotó: Fabrizio Rovelli

Azt is megtudtuk: szigetlakók lévén az egyszerű szárdok eléggé zárkózottak, de aki a turizmusból él, arra természetesen, ez nem igaz. Egyébként jelentős a szőlő-, bortermelésük is. Mindennek köszönhetően a meleg nyári hónapokban sok turista választja úti célként az Olaszország, Spanyolország és Franciaország ölelésében fekvő szigetet. Annyi, hogy egy parti részt le is kellett zárni előlük – mert egyszerűen elhordták róla a homokot.

– A La Maddalena-szigetcsoport egyik partszakasza éveken át rózsaszínben pompázott, még ma is ezzel, a ma már általában képszerkesztővel újraszínezett képpel reklámozza Szardíniát több utazási iroda – magyarázta.

– Pedig ez már a múlté, ugyanis a turisták elhordták az elszíneződött rózsaszín homokot – a különös színárnyalatot egy vízi növényfaj partra sodort maradványain élő mikroorganizmusok által kiválasztott anyag okozta. Mára egyszerű, fehér homokos partszakasszá vált ez is, amit az ismert okok miatt lezártak a turisták elől, s immáron csak a vízről lehet megcsodálni…

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában