Élményekkel tértek haza a nemzetközi diákcsere program zalai nagykövetei

Idén nyáron pedig 14 országból több mint száz diák érkezik Magyarországra, közülük egyelőre csak ketten jönnének Zalába. Pedig többen is választanák Zala megyét, ezért számukra toboroz önkéntes családokat a szervezet, akik a nyár közepéig várják azok jelentkezését, akik szívesen fogadnának a következő tanévtől egy cserediákot. A nagykanizsai körzetben tanuló külföldi diákok és a Zalából kiutazó középiskolás „nagykövetek” évről évre a megye jó hírét öregbítik szerte a világban: a napokban tért haza Györe Benita Azurea Dániából, a zalakarosi Turkovics Rebeka pedig az amerikai Arkansas állambeli küldetéséből.

A szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium 17 éves tanulója, a reszneki Györe Benita Azurea tavaly augusztustól az idén nyárig a dániai Nykoebing Falster városában tanult.

– A kapcsolatom az ottani fogadócsaládommal eléggé kalandosan indult – mesélte. – Három nappal a kiutazásom előtt kaptam az értesítőt, hogy a dán AFS megtalálta a családomat, akikkel felvettem a kapcsolatot, de róluk csak a frankfurti reptéren kaptam bővebb leírást e-mailben. Azonban a kevés információ ellenére is kezdetektől fogva megvolt közöttünk az összhang. A fogadószülők mellett, lett egy 2 éves testvérem is. Mindenben segítettek és támogattak, közös programokat szerveztünk, elmentünk nyaralni is együtt. Szívesen elengedtek a barátaimmal is, hiszen mindig tudták, merre járok.

Benita Azurea hozzátette: mindezek mellett meg kellett szokni a család szabályait, s nekik is, hogy eggyel többen laknak a házban. Rengeteget köszönhet nekik, s család tagjaként tekintettek rá. Az utolsó előtti napján még meglepetés bulit is szerveztek, ahova meghívták az igazi szüleit.

– A fogadóanyukám személyében egy erős, karakán nőt ismertem meg, aki a legutolsó pillanatban, amikor kivitt a reptérre, elérzékenyült – mesélte a reszneki lány. – A kapcsolat a hazaérkezésem után is szoros maradt, napi szinten beszélünk. Előtte főleg angolul beszéltem, de már egyre több mindent értek dán nyelven is. Ez egy remek lehetőség mindazok számára, akik nyitottak egy másik kultúrára és szeretnének megismerkedni új emberekkel, új nyelvekkel és változatos ételekkel. Örök élményekkel gazdagodtam, tehát azok is jó döntést hoznak, akik magyarként külföldi diákot fogadnak be.

A kanizsai Batthyány-gimnázium tanulója, a zalakarosi Turkovics Rebeka a tengerentúlra, egészen pontosan Arkansasba került ugyanebben az időszakban. Az idén 12. osztályos lány már a kiutazása előtt rendelkezett felsőfokú angol nyelvvizsgával, így könnyedén megértette magát.

– Az Amerikában töltött közel egy évem remekre sikeredett és ebben nagy szerepet játszott a fogadócsaládom is – mesélte. – Tárt karokkal, nyitottan fogadtak, már a kezdetek kezdetén családtagként tekintettek rám, ami sokat segített a beilleszkedésben. A három fogadótestvérem közül csak a velem egykorú lány lakott otthon, akire az egész év alatt végig számíthattam. A sok közös kirándulás és nyaralás vagy csak egy vasárnapi kertészkedés is sokat segített abban, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki köztünk. Mindennap, miután mindenki hazaért, együtt elmentünk egy közös sétára. Emellett a család közösen főzött, majd a vacsora közben megosztottuk az élményeinket. A fogadócsaládom támogatásával elértem a céljaimat, beilleszkedtem a közösségbe. A csereévem alatt igazi családtaggá váltam, ezeket az élményeket mindenkinek ki kellene próbálnia. Most az érettségi évem miatt inkább a tanulásra koncentrálok, de a jövőben elképzelhető, hogy mi is fogadnánk be külföldi diákot.

A nagykanizsai körzetben néhány fős lelkes önkéntescsapat segíti aktívan az AFS diákcsere programjainak sikeres megvalósítását: ők tartják a kapcsolatot a fogadó családokkal és iskolákkal, népszerűsítik a csereprogramokat az iskolákban, továbbá különféle érdekes programokat szerveznek a fogadott diákok számára.

Szintén a nyelvgyakorlást és az alkalmazkodni tudás fejlesztését nevezi az egyik legjobb dolognak a cserediák-fogadásban Sztankovics Andrea, magyar–német szakos kanizsai tanárnő, aki családjával fogadott már indiai, hongkongi, török és japán diákot is. A program körzetelnökeként is tevékenykedő családanya emlékeztetett rá, hogy cserediák-fogadás sokat segíthet a 2020-tól egyetemi felvételi követelménnyé váló, legalább B2 szintű nyelvtudás megszerzésében is.

– A gyerekek szinte testvérekké válnak, kölcsönösen segítik egymást a mindennapokban, a házimunkában, fejlődik az együttműködési készségük – mondta. – Egyszóval sok olyan képességet megtanulnak, amelyek a későbbiekben, a munkaerőpiacon nagyon hasznosak lehetnek számukra. A külföldi gyerekek sok különleges élménnyel lesznek gazdagabbak a magyar családoknál, s szívesen megosztják, mit gondolnak rólunk, magyarokról. Például a nálunk járt négy ázsiai cserediáknak kifejezetten tetszettek a magyar épületek, a sok zöld terület, a tavasz, az ételek, az öltözködésünk, a fiatalok színesre festett haja és az, hogy a fiúk és lányok kézen fogva sétálgathatnak a nyílt utcán.

Hozzátette: azok a családok, amelyek külföldi diákot fogadnának, az AFS fővárosi irodájához fordulhatnak, de a megyei önkéntesek is segítenek a pontos eligazodásban. Az önkéntes családok számára a szervezet támogatást nyújt, amely a diák utazási költségeit, iskolai étkezését, betegség- és balesetbiztosítását, gyógyszereit fedezi. A cserediákok fogadásának nincsenek szigorú követelményei, fontos azonban, hogy egy család azért döntsön egy külföldi diák befogadása mellett, mert kíváncsi egy más országból érkező emberre és az ő kultúrájára.