Elismerték a legeredményesebb zalai generátorkezelő munkáját

A jégkármérséklő-rendszer talajgenerátorait 2018 tavaszán telepítették. Az országban 986-ot, amiből 764 kézi vezérlésű és 222 automata. Zala megyébe 42 talajgenerátor került, 36 kézi vezérlésű és 6 automata. A rendszer lényege, hogy az ország területét 10×10 kilométeres négyzetrácsokra osztották fel, s azok metszéspontjainak közelében elhelyeztek egy-egy talajgenerátort. Ezeket a zivatarok közeledtével jelzés alapján bekapcsolva, a felszálló meleg légáramlatot kihasználva ezüst-jodidot juttatnak fel a zivatarfelhőkbe. A vegyi anyag jégmagokat hoz létre, minél többet, annál kisebb jégszemcsék alakulnak ki, amelyek nagy része jó esetben elolvad lehullása közben, illetve kis tömegével kisebb kár okozására képes csak. Mivel e rendszer Európában egyedüli, a környező országokban sincs, így, mint Süle Katalin elmondta, sajnos még számolni kellett az úgynevezett széle hatással. Ez azt jelenti, hogy ott kellene minden esetben védekezni, ahol a jég képződik, nem ahol lehullik, s mivel a jég képződése sokszor a szomszédos országok fölött történik, az onnan érkező zivatarok óhatatlanul hoznak a határ közeli területekre jeget, károkat okozva ezzel. Hozzátette azonban, hogy már tárgyalnak a szomszédos területekkel a jégkármérséklő-rendszer telepítéséről.

– Zala megyében 2018. április 15-től indul meg a védekezés. A meteorológiai adatok szerint az elmúlt két év az utóbbi három évtized legzivatarosabb időszaka volt. Tavaly 113, idén pedig 169 napon kellett bekapcsolni a rendszert. Tavaly a lokálisan kialakuló zivatarok domináltak, a csapadékot okozó jelenségek távol maradtak hazánk térségétől. Az itteni lokális zivatarok rövid idő alatt alakultak ki, és nagy mennyiségű csapadékot eredményeztek egy-egy adott területen. Ezzel ellentétben idén a zivatarok kialakulása a határainkon túli frontokhoz kötődött. Ezek a zivatarok orkán erejű széllel, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek. Az országos jégkármérséklő-rendszer második évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami fele a 2017-es, utolsó védekezés nélküli év jégkárral sújtott területének.

Az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a jégkár aránya 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg a 2015–2017 közötti időszakban ez az arány 32 százalék feletti volt. A statisztika szerint a jégkármérséklő-rendszer használata nélküli utolsó három év átlagához viszonyítva a jégkár aránya több mint 60 százalékkal csökkent. A tavalyinál is szélsőségesebb volt az idei időjárás. Az összes, zivatarral kapcsolatos kárbejelentés közel 90 százalékkal növekedett. 2018-ban 45.500 hektárt, idén pedig 85.000 hektárt érintett zivatar. A zivatar okozta károkon belül a jégkár idén a 2018-as 50 százalékról 44 százalékra csökkent, ez a 2015–2017 közötti időszakban 84 százalék volt – sorolta a rendszer hasznosságát igazoló adatokat a kamara elnöke.

Értékelték a generátorkezelők munkáját is, s az eredmények alapján a zalacsányi generátor kezelőjének, Réti Zoltánnak elismerő oklevéllel is megköszönte munkáját Süle Katalin. Többek között a gyors indítások, a hatóanyag optimális felhasználása, az üzemeltetési probléma időbeni jelentése, a karbantartások és az azonnali rendelkezésre állás szolgált az elismerés alapjául.