Egervár életminőséget javító programjai és sürgető nagy feladatai

- Mindent elkövetünk azért, hogy élhetőbbé tegyük a falut! Részt veszünk az olyan pályázatokon, amelyek a foglalkoztatást, az életminőséget javítják és családbarátok. Mivel az óvoda és a bölcsőde a forgalmas út mentén van, a szomszédos telket megvásároltuk, bővítjük az óvoda játszókertjét, valamint parkolót alakítunk ki, hogy a szülők biztonságosabb körülmények között állhassanak meg, amikor a gyermekeiket ide hozzák. A másik ilyen munkánk az egészségház felújítása volt, amiben a háziorvosi rendelő (gyermek és felnőtt), a védőnői és a fogászati ellátás kapott helyet, valamint ide költözött a gyógyszertár is – mutatja a tetszetős építményt Kálmán István. Egervár népességének változásáról Gyerkó Gábor polgármester beszél:

- Egy időben fogyóban volt a falu lakossága, az utóbbi pár évben ez megállt, sőt emelkedés is tapasztalható. Még a kétezres évek elején nyitottunk egy új utcát, de betelepülése a 2008-as válságkor megállt, s vagy tíz évig pihent. Most, szinte egyik pillanatról a másikra megvették az összes telket, s folyik az építkezés is az utcában. A gyarapodás annak is köszönhető, hogy számos használt ingatlannak is új gazdája lett, s jó pár gyerkőc is született. Úgy 1040-en lakjuk a falut, jöttek hozzánk még Szegedről is. Mikuláskor száz csomagot osztottunk ki, a falu lakóinak negyede tizennyolc év alatti, ugyan ennyi a nyugdíjas, a fele pedig aktív foglalkoztatott – mondja Gyerkó Gábor, hozzátéve, most is új utca nyitásán gondolkoznak.

Az elmúlt években nagyot változott Egervár központi része. A szökőkút igazi látványosság, s máris kedvelt, a mellette felépült játszópark, amelyet az önkormányzati képviselők fel nem vett tiszteletdíjából létesítettek, s ajándékoztak a falu gyermekeinek.

- Nagyon jó lett a játszótér, már voltunk ott is, azonban egy illemhely nagyon hiányzik, ezt, mint anyuka mondom, mert ott is hosszabb időt töltenek a szülők a kicsinyeikkel – vélekedik Nagy Zsuzsa, akivel egy másik kedvelt műemléknél, a Széchenyi pince parkjában találkozunk. A babakocsiban a hathónapos csecsemő pihen, míg a nagyobb gyerkőc gombát keres a fák alatt. Kiderül, Zsuzsa is betelepült, Erdélyből érkeztek a férjével és már „hegyet” is vettek a szőlődombon. Kálmán István megköszöni a játszótérrel kapcsolatos észrevételt, s azt mondja, gondolkoznak egy növényekkel kellően takart illemhely felállításán. A történelmi pincéhez kapcsolódóan pedig megemlíti, hogy a hegy gyomrába negyven méter hosszan épített bortároló alagutat 1983-ban nyilvánították műemlékké, 2006-ban történt egy felújítás, de ismét renoválásra szorulna. Ehhez azonban nincs pénzük, viszont a pince fogadóépületének és a déneslaki egykori iskolaépület tetőszerkezetének felújítására nyertek 15 millió forintot, ami nem sok, de talán ehhez a felújításhoz elég lesz. Hogy értse az olvasó a déneslaki iskola említését, elmondjuk: Déneslak már az 1930-as években egybeépült Egervárral, de nem egyesült vele. 1907-ben a szomszédos Lakhegy viszont egyesült Dénesfával, Déneslak néven. Egervár is és Déneslak is korábban Vashoz tartozott. Az 1949-es közigazgatási átszervezés szüntette meg Déneslak önállóságát, ekkor – Lakheggyel együtt – beolvasztották Egervárba, majd 1950-ben a települést Zalához csatolták. Lakhegy 1991-ben nyerte vissza önállóságát, Déneslak pedig Egervár falurésze maradt, mára azonban mindenki egervárinak mondja magát.

A műemlékek sorában a várnak és a templomnak van a legnagyobb vonzása. A vár felújítása megtörtént. Befejeződött a történelmi személyiségről elnevezett, korrajzzal ellátott szobák, korhű bebútorozása is. Megtekinthetjük Nádasdy Tamás, Hunyadi Mátyás és Báthory Erzsébet lakosztályát, valamint Széchényi Zsigmond, Batthyány Mária, Festetics Júlia, Széchenyi Ferenc, Eszterházy Anna Júlia, valamint az Egervári és a Solymosi-Zichy szobákat.

- 2017 januárjától új üzemeltető dolgozik a várban megelégedésre. Éves szinten úgy tízen ötezer látogatója van a komplexumnak. Kedvelt a vár a lakodalmak számára, de szállóvendégek is vannak, emberi árakon lehet igény bevenni a történelmi szobákat. A nyári színház is sikeres, sőt, a visszajelzések szerint egyre kedveltebbek voltak az idén a Turay Ida Színtársulat előadásai. Más a helyzet a templomunkkal, aminek a felújításában nem tudtunk érdemlegesen előbbre lépni. Mint már három évvel ezelőtt is elmondtam, meg kell javítani a templom tetőzetét, sok helyen a külső téglafalakat is, s más állagmegóvási beavatkozásokra is sürgősen szükség van. Azóta készíttetünk egy új költségvetést, ami az épület felújítása mellett a belső berendezés, a főoltár, a szószék restaurálását is magában foglalja, hiszen 270 éves műalkotások rendbetételéről lenne szó. A költségbecslés 1,2 milliárd forintra rúg, amit csak kiemelt állami beruházásként lehet megvalósítani, kisösszegű, szakaszos felújítgatásakkal itt nem megyünk semmire. Van, amit egyben, véglegesen kell elvégezni, mint például a tető felújítását, ami maga is több százmillióba kerülne, ez lenne az első, legsürgősebb feladat. Van árajánlatunk a restaurátoktól is, ami hetven millió forintra rúg. Jelenleg egyeztetésben vagyunk minden segíteni tudóval…

Kálmán Istvánnal felmegyünk a templom kórusába. Innét látszanak csak igazán a templombelső méretei, melynek hosszúsága 40,55 méter, a hajó párkánymagassága 14,5 méter. Az eredeti orgona már csak dísz.

- Megvizsgáltattuk az állapotát, s igen sokba került volna a rendbetétele. Széleskörű gyűjtésből, még 2013-ban vettünk egy használt versenyorgonát – mutatja Kálmán István, aki a templom kántora, s meg is szólaltatja a hangszert. – Azóta minden évben, jeles művészekkel tartunk a templomban hangversenyeket – teszi hozzá.

Felmegyünk a szőlőhegyre is, melynek oromára építtetett a 18-ik század elején Széchenyi György egy kis pihenőházat, aminek romjait az Egervári Helytörténeti és Községszépítő Egyesület kezdeményezésére a kilencvenes évek elején alakították kápolnává és Péter-Pál tiszteletére szentelték fel. Egy nagy esőbeálló teraszt is emeltek mellé, s minden évben megtartják a hegy búcsúját. Sajnos, a hegy telkei közül egyre többet hagytak el. Gazos környezetű pincék elől gyönyörködünk a Sárrét-patak völgyében, a hegy alatti faluban, a házak közül kimagasló templomban, s a fehér falu vár tömbjében…

- A falusi vendéglátás továbbra is jellemző Egervárra. Jól enni, inni mindig lehet, van mit megnézni, lehet barangolni, csodálatos a panorámánk. A műemlékeinken kívül a környéken is vannak látványosságok, akadnak a faluban, akik vendégfogadással foglalkoznak. Sok mindent tervezünk még, hamarosan első világháborús emlékművet avatunk, amit Béres János szobrászművész alkotott, s megtörténik a központi parkoló térkövezése is, amit a hozzánk érkező vendégeknek is használhatnak. Megkezdődik egy nagy programunk megvalósítása, a falu Győrvár felőli végén, 12 hektáros területen az ipari park létrehozása. Van 3-4 komoly, betelepülni szándékozó érdeklődőnk, olyan is, akivel már megállapodtunk. Ez jelentős adónövekményt eredményez majd, amiből tovább fejleszthetjük Egervárt – mondja Gyerkó Gábor.