Csalók az interneten: hitelt kínálnak, előre kérnek pénzt például regisztrációra

A hálózatot a Magyar Nemzeti Bank hívta életre, és minden megyében megtalálható az ingyenes szolgáltatást nyújtó irodájuk; a zalaegerszegit a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete működteti.

Sokféle üggyel keresik meg az irodát, mondta Husi Dávid. Az utóbbi időben a biztosítási panaszok mellett leginkább végrehajtással, behajtással, hitelekkel kapcsolatos problémák miatt kérték a segítségüket.

Tapasztalataik szerint a hitelek visszafizetésével elmaradásba került ügyfelek közül sokan próbálnak újabb kölcsön felvételével segíteni magukon, s bizony gyakran nem legális megoldást választanak.

– Elterjedtek a Facebookon olyan hitelezést nyújtó szolgáltatások hirdetései, amelyek mögött csalók húzódnak meg. Azt állítják magukról, hogy náluk könnyen lehet pénzügyi támogatáshoz jutni. Megesett, hogy a csalók kreálta facebookos oldalon a nem létező, ámde hangzatos nevű UNICEF Világbank által nyújtott, vissza nem térítendő támogatást kínálták. Laikus fogyasztó hajlamos bedőlni az ilyen kétes üzleteknek, hiszen nehéz anyagi helyzetben sokan szeretnék elhinni, egyszer végre szerencséjük van.

Ezért ahelyett, hogy tájékozódnak, belemennek ezekbe a hitelfelvételekbe, ezzel még nagyobb bajba sodorva magukat – magyarázta Husi Dávid. – Az ilyen átverések közös jellemzője, hogy a csalók mindig előre kérnek pénzt valamilyen szolgáltatásra, regisztrációra, hitelbírálati díjra hivatkozva. Olyan költséget számolnak fel előre, amit pénzintézetek nem tesznek meg a szolgáltatás nyújtása előtt. Ezeket a díjakat ugyanis mindig a visszafizetendő hitelbe építik be. Sajnos a gyanútlanabb ügyfeleket sokáig lehet hitegetni, húzni, halasztani a hitel folyósítását, s közben különféle ürügyekkel újabb és újabb összegeket csalnak ki tőlük. Aztán amikor már szeretne kiszállni a szerződésből az ügyfél, akkor a kilépéshez is pénzt kérnek, azzal hitegetve, hogy majd egyben visszajuttatják az addig befizetett összegeket. Ez azonban nem történik meg.

Husi Dávid elmondta, az irodájuk mind több visszajelzést kap az ilyen hirdetésekről, és ezekről rövid időn belül kiderül, hogy átverések.

– Lehet ilyen esetekben feljelentést tenni, de szinte lehetetlen a tettesek nyomára jutni. Pláne, hogy ha az átverést külföldről irányítják. Internetes oldalt szinte bárki és bárhonnan rendkívül egyszerűen létre tud hozni. A fordítóprogramokkal pedig már nem nehéz magyar szövegeket megalkotni, ám ezek nyelvezete gyanút keltően primitív. Az sem garancia, hogy ha az ügyfél írásos szerződést kér, mert pillanatokon belül prezentálják számára, aztán csak később derül ki a hivatalosnak tűnő papírról, hogy képszerkesztő programmal állították össze, és semmilyen fedezet nincs mögötte – mondta.

Tegyük hozzá, az ügyfél sajnos akkor se érezheti magát szerencsésnek, ha sikerül a csaló nyomára jutni, mert még a jogerős elmarasztaló ítélet sem jelenti azt, hogy valaha majd visszakaphatja a pénzét. A szakember véleménye szerint különösen az idősebb korosztály számára jelent veszélyt ez a fajta csalási módszer.

– Ez a korosztály is mind gyakrabban használja már az internetet, de nem alakult ki bennük az egészséges gyanakvás, és könnyebben hitelt adnak annak, amit olvasnak. Sajnos sok a csalók által működtetett weboldal, illetve internetes áruház, és ilyenre tévedve a naivabbak elhiszik, hogy fél- vagy negyedáron juthatnak minőségi portékához, aztán jön a csalódás. Ezért a megbízható oldalakat kell előnyben részesíteni. Az átverős oldalakat ugyan be lehet jelenteni például a Facebooknak, amit akár az oldal letiltása is követhet, de rendkívül gyorsan lehet újat kreálni helyette és folytatni tovább –mondta végezetül Husi Dávid.

A fogyasztókért dolgozik

Husi Dávid 2014-től a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) főállású munkatársa, 2015 májusától a Debreceni Tanácsadó Iroda vezetője. Ezenkívül vezető koordinátorként a FOME által működtetett Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodák szakmai és operatív irányítását látja el. A FOME 2011-től működtet pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákat, 2013 óta a Magyar Nemzeti Bank pályázatai alapján.

Ha a csaló nyomára jutnak, az sem garancia arra, hogy a kár megtérül