Bókaháza őrzi történeti értékeit, elragadó a falu környezeti szépsége

- Turisztikai szempontból igen jó helyen fekszik a falunk, a már felsoroltakon kívül Hévíz is csak tíz kilométerre van tőlünk, Keszthely 18 kilométerre. Célunk annak elérése, hogy a bókaháziak ne csak lakóhelyüknek, hanem igaz otthonuknak tekintsék a falunkat fellelhető régi értékeivel, táji szépségével. Hogy így legyen, azért mindig teszünk valamit, ami ezt az érzést erősítheti. Sok segítőnk is van, ők helyi lakosok, nálunk házat vásároló külföldiek, elszármazottak – mondja Lóth Eszter polgármester, aki több mint húsz éve tölti be ezt a tisztséget. Vele és falugondnok, egyben könyvtáros munkatársával, Grabiczáné Németh Zsuzsannával ismerkedünk a község rejtelmeivel, látnivalóival a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunk bókaházi állomásán.

A polgármester egy kis füzetet mutat, melynek címe Értékeink a múltban és jelenben. Az igényes kiadvány 2017-ben jelent meg, s nem csak a történeti leírásokat, ereklyéket, épületeket rejtik oldalai, hanem a szellemi örökséget is, számos régi képet, amelyeken a bókaházi elődök mindennapjainak egy-egy pillanatát örökítették meg.

- Megvásároltunk egy régi házat, aminek, mint régen, husángokból fontunk kerítést, az udvarában fűszerágyásokat találni, s itt helyezzük majd el mindazokat a tárgyakat, amelyeket összegyűjtöttünk a faluban. Illetve, ezek egy része már a rendezvénypavilonunkban is látható – mondja Eszter, miközben átsétálunk az önkormányzat székháza mögötti portára, ahol fehérre meszelt falaival szinte világít a megújítás alatt lévő tájház épülete. De nem csak a tájház őriz régi használati tárgyakat, a faluban sétálva több olyan porta is felhívja magára a figyelmet, amelyekre ilyen eszközöket raktak ki. Tény, számos külföldinek feltűnt már a falu szépsége, nyugalma, régi házat vettek maguknak, amit igényesen, látványosan felújítottak. De nem csak a külföldiekről mondható el mindez, hanem a helyiekről, illetve az ide költöző magyar családokról is. A faluban kevesebb az eladó ingatlan a keresletnél…

A község legrégebbi épített öröksége a Bókaháza Zalacsány felőli végén álló, felújított Botka kastély.

-Az épület nem látogatható, magántulajdonban van. Valamikor Bókaháza három faluból állt. Az Árpád-kori Mindszentből, ennek falurésze volt Bókaháza és Újfaluból, ami már az ezerháromszázas években is létezett. Bókaháza első említése csak az ezernégyszázas években történt, amit a Bóka nemesi család birtoklevelezésében találtak. A török időkben mind a három falu elpusztult, de a Bóka család mindvégig gondoztatta a birtokait. A törökök kiverése után az itteni nemesek közül ők voltak az elsők, akik Bókaházát újból életre keltették, míg Mindszent és Újfalu nem népesedett be újra. Az ugyancsak itt gazdálkodó Botka család az ősi birtokukon, 1787-ben építette fel késő barokk stílusban a kastélyát. A második világháború végén német és orosz katonák foglalták el a kastélyt, amiből mindent széthordtak. A család utolsó életben maradt leszármazottja, Botka Éva visszajött a háború után, őt az itt született Szakály János vette feleségül, de ötvenhatban meghalt. Férje Angliába emigrált, s 1980-ban ő lett a Magyar Szabadságharcos Világszövetség Angliai Szervezetének elnöke. A rendszerváltás után hazajött, de a közben iskolaként, szociális otthonként működő kastélyt nem tudta megszerezni, pedig a kárpótlást nem fogadta el, a kastély szerette volna visszakapni. Ő állított síremléket elhunyt feleségének a magántemetőjükben. Az országban kevés magántemető létezik, ezek egyike nálunk van. Vitéz Szakály János 2003-ban hunyt el, emlékét 2004 óta márványtábla őrzi Budapesten a Corvin mozi falán, hamvai a mi temetőnkben nyugszanak. A kastélyt végül az Olaszországban élő dr. Csillaghy András nyelvészprofesszor vásárolta meg, aki igényesen, műemlékhez méltó módon felújította s családjával sok időt tölt itt, e szép, festői környezetben – foglalja össze a Botka kastély, s benne a falu történetének lényeges fordulóit Eszter, Zsuzsanna pedig a magántemetőben egy német sírt is megmutat.

-1945 március 3-án a németek aláaknázták a falu kőhídját, ami szintén szerepel az értéktárunkban, s hátrahagytak egy katonát, hogy robbantsa fel. Őt azonban valaki lelőtte, s a falu ide temette el Willi Heimrichet, akinek a szülei pénzt küldtek a falunak és ebből állítottak számára kőkeresztet – mondja Zsuzsa.

A falu közepén áll a viszonylag új templom, amelynek szintén fordulatos az előtörténete. Az első templomot a mai temetődombon 1253 körül építették, ami megsemmisült. A bókaháziak 1757-ben újjáépítették a templomot, ez 1810-ben villámcsapás miatt vált használhatatlanná. Mivel a temető dombon a templom megközelítése nehézkes volt, az új templomot a falu közepén építették fel 1857-ben, majd többször is felújították. Ma ékszerdobozként tündöklik a templom az önkormányzat szomszédságában, igaz, ezzel a jelzővel az egész falu illethető! Érdemes a templom elődjének helyét, a temetőt is felkeresni, ahol például olyan míves, időt álló, nemes anyagokból készült emléktáblákat és emlékköveket kaptak a két világháború hősei, amilyeneket ritkán látni.

- A dunaharasztiban élő elszármazottunk Bálint Béla adományozta a síremlékeket. Ő készítette a falu utcatábláit is rozsdamentes acélból, gránit alapokra állítva. Kétszer tartottunk eddig elszármazottak találkozóját, az elsőt 2007-ben, a másodikat 2017-ben. Sokan eljöttek ezekre a rendezvényekre. A temetőben összegyűjtöttük, s egy sorban helyzetük el a régi gondozatlan sírköveket, hogy ne pusztuljanak tovább – mutatja a polgármesterasszony.

Mára hagyomány vált a szőlőhegyen, ahova jó minőségű út vezet, a Márton napi bortúra és az Orbán napi hegyi parti. A gerincről, messze vidékekre láthat el az ember…

- Azért fontosak a hegyi túráink, mert ezek alkalmával jobban odafigyelnek a gazdák a telkeikre. Aztán ilyenkor, például Márton napkor begyújtjuk a kemencét és sült libával várjuk a hegyről visszaérkezőket. Minden hónapban van valamilyen közösségi rendezvényünk, van, amikor több is összesűrűsödik. Szeretjük a Bokréta Népdalkörünket, amely messze viszi a hírünket, sok díjat, több arany minősítést hoztak a településnek. Biciklizni egyelőre az országúton lehet, arra van kitáblázva a kerékpárút is. Zalaapátiban már kiépült a belterületen az új kerékpárút, amelynek folytatása lenne a miénk a felhagyott vasúti töltésen Zalacsányig, majd továbbhaladva Kehidakustány érintésével egészen Zalaszentgrótig vezetne. Déli irányba pedig a Zalán átvezető Mária kerékpáros hídon átkelve elérnénk a Kis-Balatont. Az építés még várat magára, de ettől mi még jól megvagyunk. A húsvétra készülünk, a falut már feldíszítettük – mutatja Lóth Eszter a kis fákra felrakott színes tojásokat, s a parkok szélére felállított nyuszi figurákat.