Barlahida gyönyörű tája újra vonzza a fiatalokat, a turistákat

Gönczi Ferenc néprajzkutató, 1910-ben itt hallotta először az állatokra vonatkozó idézetek közül a csigáról szólót, ami persze Göcsej szerte ismert volt: „Csiga-biga tuód ki szarvadat, / Ha nem tolod kü, etöröm a házodat!” Mint a legtöbb göcseji kis falu, Barlahida zárt világa is sok egyedi, vagy saját szájíze szerint átalakított néprajzi emléket őrzött meg. E gyűjtéseket Vaska Miklós szerkesztette össze a 2002-ben megjelent Barlahida története című kötetében. A községet járó turisták, ha szóba elegyednek a falu öregeivel, mindezeket ma is hallhatják tőlük. Régi lakóépületekben is gyönyörködhetnek a látogatók, közülük ötöt helyi védelem alá helyezett a község önkormányzata a 2018-ban elkészült településkép védelmi rendeltében.

Először ezeket keressük fel Németh Máriával a helyi közösségi élet szervezőjével, valamint Novák Mihály falugondnokkal a „Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!” turisztikai sorozatunk barlahidai állomásán. Mihállyal azért is szerencsénk van, mert az egyik védett házat éppen ő örökölte, a feleségével és az édesanyjával laknak benne. Az 1913-ban készült, kódis állásos, jó állapotban lévő ház, az egyik legöregebb lakóépület a faluban.

- Elkezdtük a felújítását, olyan erős tetőgerendák vannak az épületen, amilyeneket ma nem látni. A külsejét is szeretnék az eredeti szépségében helyreállítani – mondja a fiatalember. Az öt ház közül egyet, a falu főutcáján a német tulajdonosai példásan rendbetettek, az emlékműveknél lévőt pedig az önkormányzat vásárolt meg. A Trianoni és a Millenniumi emlékmű egy szépen parkosított völgyben áll, a szobrokat Hadnagy György készítette. A millenniumi kompozíció Bartók Béla Cantata profana kilenc szarvassá változott fiú történetét „meséli” el, az alkotás előtt mindig megállnak a látogatók.

- Gyakran keresnek fel bennünk turisták, akik a szomszédos, petrikeresztúri patóhegyi borházfaluból, netán Nováról, illetve Lentiből érkeznek. Kinyitjuk számukra az evangélikus templomunkat, amit érdemes megnézni – mondja Németh Mária.

A falu romantikus, változatos képet nyújt. Dimbes-dombos terültre települtek a házak, Barlahida eredetileg szeres település volt, a porták a birtokok mentén helyezkedtek el. Történetéről, lakóiról viszonylag későn keletkeztek írásos feljegyzések, az első ilyen írat a veszprémi levéltárban került elő, s 1394-ből való. Ebben Barla, itt élő birtokos szerepel, a falu tőle kapta a nevét. Az 1969-es régészeti bejárás tanúsága szerint a falu eredetileg nem a mostani helyén volt, viszont már 1458-ban vannak feljegyzések arról, hogy katolikus temploma volt, sőt, 1550-ben Miklós nevű plébánosa hirdette az igét. A török pusztává változtatta a települést, s csak 1761-ből kerül elő egy szerződés, amely szerint: „Földesurak alkalmas házhelyet adnak… régi és irtásföldeket és réteket… A jobbágyok azt megtisztítják és házukat felépítik.” A betelepülők közül sokan szlovének voltak, magukkal hozták evangélikus vallásukat, s templomukat országos gyűjtés segítségével 1934-ben építették fel. A katolikusok az ősi templomot az 1750-es években újjáépítették, azonban ez 1830-ra romossá vált, azt követően a szomszédos Novára jártak templomba. Viszont, miután az evangélikusok 1934-ben felépítették a templomukat, a katolikusok 1936-ban elkészítették az iskolájukat, s elkezdődött a harc a gyermekért. Ez ügyben még Pem József (Mindszenti József) is írt levelet a novai plébánosnak: „a Krisztina majori gyerekek jöjjenek azonnal Barlahidára. Lássák azonnal az evangélikus, fél evangélikus atyafiak, hogy van elég gyermek!”

- Ma olyannyira békében élnek egymással a felekezetek, hogy a barlahidai evangélikus templomban tartják rendszeresen az ökomenikus imaheteket, amelyeken minden felekezet papjai, hívei jelen vannak a környékről – mondja Mária.

Az önkormányzat megújított, mutatós székháza a templom körül kialakított tágas füves parkban található, a volt evangélikus iskola, ami ma művelődési ház, az evangélikus parókia, ami meglehetősen viharvert állapotban leledzik, szomszédságában. A volt katolikus iskola lejjebb, egy partoldalban áll, ma katolikus imaház, s felújításra szorulna.

- Ezek a létesítmények egyházi tulajdonban vannak, sajnos kihasználatlanok. Pedig az evangélikus parókiából például egy hittantábor központja is lehetne, a templom körüli tágas tér az árnyas fáival ideális lenne ehhez. Viszont, most kaptuk a jó hírt, az evangélikus egyház tulajdonában lévő volt iskola felújítására beadott pályázat nyert, így a ma, s továbbra is művelődési házként funkcionáló épületet felújíthatjuk, sőt, a benne tartandó rendezvényekre is nyertünk 7 millió forintot. Másik tervünk, hogy az emlékművek mentén alakítunk ki egy új faluközösségi teret. Azért vettük meg az emlékművek melletti védett házat, hogy tájházzá alakítsuk, ami mindig látogatható lesz. A mögöttük lévő domboldal a tündérkertünk, amelynek a szélén lévő épület is az önkormányzaté, ebben turistaszállást kívánunk létrehozni, miután tudunk rá pályázni. A volt bolt épület felújítására megnyertünk egy pályázatot, itt közösségi és kiállító teret hozunk létre – mondja Hári Barnabás polgármester, akivel elindulunk a falu új látnivalójához, a tavakhoz.

Barlahida a Zalaegerszeg-Lenti közötti út mentén fekvő zsákfalu. Ám, már a bekötő út torkolata is kötődik a turizmushoz, az erdő szélén ugyanis egy mutatós vadászház áll, a völgyben folyó Cserta patak mentén gulya legel, a másik oldalon pedig egy kis tó húzódik a rétben. Ez a Cserta vendégház tulajdona, az épület a falu központjában található, s úgynevezett prémium vendégek szállásadója. Télen disznóöléseket rendeznek benne baráti társaságoknak, nyáron tehetősebb, a tájjal ismerkedő, illetve visszatérő vendégek látogatják. A falu tavaihoz át kell menni a községen, s a szemközti erdős dombok alatt, a Salomfai-patak felduzzasztásával alakítottak ki két gyönyörű tározót. Az erdőkön túl, a Salomfai hegy magasodik, ami már Nova külterülete, de számos balrahidainak is itt van kertje, ezért ide is ellátogatunk. Sajnos, a szőlők többsége már a múlté, a pincéket a szedernye szövi be, mégis van valami méltósága ennek az elmúlásnak. A környék a változatos növénytakarójával, s a tavaival igazi turista csalogató.

-A tavakat – egy 0,6 hektáros és egy 1,7 hektáros vízfelületről beszélünk – a barlahidai horgászegyesület kezeli, csak a sporthorgászat engedélyezett, napi jegyet bárki vásárolhat – mondja Barnabás, aki arról is beszél, hogy jól tudják, a turizmusból itt még nem lehet megélni, de az új lakók életébe beépülhet az erre való fogékonyság...

- Tíz éve nagyon szomorúnak láttam a falu jövőjét, de mostanra ide települt legalább tíz olyan fiatal család, akiknek Barlahida lett az otthona. A népesedés alapvetően szükséges ahhoz, hogy a település életképes maradjon. Nagy rendezvényünk a Barlahidai Göcseji Géptalálkozó, ami a betakarulást követően ezer-ezerötszáz embert vonz, s a mezőgazdaságban vállalkozók számos attrakcióval mutatják be gépeiket. Most, július 14-én, Göcseji Dombérozó rendezvény lesz Barlahidán, amelyen szeretnénk megmutatni a falu értékeit, s számos vendég mellett, meghívtuk a faluból elszármazottakat is. Az ő jelenlétük nagyon fontos, hiszen reményeink szerint kötődnek a falunkhoz, s ki tudja, mit hoz a sors, Barlahida mindenkit visszavár és szeretettel megvendégel – köszön el Hári Barnabás.