Arany pillanatok a zöld gyepen – Különleges kiállítás a Hevesiben

A 65 évvel ezelőtti, megsárgult újság is látható az Aranycsapatról szóló kiállításon, ami nemrégiben nyílt meg ­Zalaegerszegen, a Hevesi Sándor Színházban. A Puskás Intézet által útjára indított vándorkiállításon relikviák és fotók révén elevenedik meg a legendás Aranycsapat diadal­útja, s több játékos, élükön Puskás Ferenc pályafutása.

Az 1954-es svájci világbajnokság berni döntőjéről összeállított vitrinben látható Puskás vb-ezüstérme is, ami anno hatalmas sebet ütött a honi szurkolók lelkén. Hiszen a közel öt éve veretlen Aranycsapat attól az NSZK-tól kapott ki 3:2-re, amelynek csapatát két héttel korábban 8:3-ra legyőzte. Ráadásul egy meg nem ítélt, ám szabályos Puskás-gólon úszott el a diadal.

A vérbeli focirajongók mindezt álmukból felriasztva is fújják, de talán akad még gyarló lélek rajtam kívül is, akinek nem árt némi ismétlés. A „lecke” az 1952-es helsinki olimpiát is felöleli, aminek megnyerése az Aranycsapat első igazán fényes sikere volt. Az akkori gárda gólerejéről sokat elárulnak az eredmények, az olaszokat 3:0-ra, a törököket 7:1-re, a svédeket 6:0-ra verték meg. Az olimpiai aranyérmet a jugoszláv csapat felett aratott 2:0-s győzelem hozta el. A tárlóban az arany­érem és egyéb olimpiai relikviák mellett Puskás Ferenc barna futballcipője is látható.

Természetesen az évszázad mérkőzésének, a londoni 6:3-as győzelemnek is kijár egy vitrin. Az angol válogatott, amely addigi 90 éve alatt egyszer sem talált otthonában legyőzőre, a Wembley Stadionban, százezres közönség előtt szenvedte el történelmi vereségét 1953. november 25-én. A világszenzációt jelentő magyar győzelmet felidéző ereklyék mellett egy másik vitrin is tartogat idevágó különlegességet. A Gellér Sándorra emlékező dokumentumok közt láthatunk egy fotót, amely a focisták feleségeit örökíti meg, amint rádión hallgatják a londoni mérkőzés közvetítését. Vélhetőleg épp az egyik gól esett meg a 6-ból, hiszen igen nagy az öröm. Gellér Sándor mellett Buzánszky Jenő és Lantos Mihály is saját vitrinnel szerepel, Puskás Ferenc esetében pedig külön tárló szól a Honvédban, valamint a Real Madridban eltöltött időszakról. Puskás „Öcsiről” számos fotó is látható, az első paraván edzői munkálkodását villantja fel, a második futballkarrierjét idézi, a harmadikon pedig családi képeket látunk. Már egyéves kisfiúként labdával a kezében fotózták…

A június 12-ig látogatható kiállítást a Puskás Intézetnek köszönhetjük, amely épp avval a céllal alakult, hogy összegyűjtse az Aranycsapat egykori kiválóságainak, illetve a későbbi korok jeles futballistáinak ereklyéit. Első nagy tételként Puskás Ferenc hagyatéka került hozzájuk, egy kamionnyi anyag érkezett haza Spanyolországból. Ezt követte Grosics Gyula, majd Buzánszky Jenő hagyatéka, s azóta is folyamatosan bővül a gyűjtemény.

– Számos forrás nyílik meg a mai napig, az utóbbi három évben szinte megdupláztuk a relikviák számát – fűzi a látottakhoz Balogh Balázs, a Puskás Intézet igazgatója. – Kölcsönbe is kapunk ereklyéket, ilyen Lantos Mihály és Gellér Sándor itt látható anyaga.

Az Arany pillanatok című tárlat járt már Manchesterben, Madridban, Skóciában, Görögországban, több erdélyi és honi településen. Vajon minek köszönhető, hogy épp most érkezett Zalaegerszegre?

– Ennek több oka is van – feleli Balogh Balázs. – A svájci vb-ezüst július 4-én esedékes 65 éves jubileuma mindenképpen indokolta, hogy országjáró körútra vigyük a tárlatot. Zalaegerszeg pedig úgy került képbe, hogy a sporteseményekre figyelve láttuk, hogy itt futball-láz várható, ha a ZTE feljut az első osztályba. Jól kalkuláltunk, sikerrel vették az akadályt.

Tudakoljuk, mit emelne ki a gyűjteményből mint kurrens darabot?

– Nehéz kérdés, mert olyan futball-legendákról van szó, akiknek minden emléke becses. Sokat érnek például Puskás Ferenc spanyol gólkirályi és bajnoki címért kapott kupái, de van, akinek „Öcsi” cigarettatárcája a legérdekesebb. A teljes gyűjteményünk amúgy több tízezer darabra rúg, hiszen nem csak az Aranycsapat emlékeit gyűjtjük. Az utánuk jövőket s elődeiket sem feledjük. Épp a napokban került hozzánk egy Fradi-játékos aranyérme az 1910-es évekből, s néhány gót betűkkel írt szerződés, amit még a csepeli Weiss Manfréd Művek adott ki. A háború előtti évek futballtörténetére kevesebb figyelem esik, ezen próbálunk változtatni. Az 1938-as ­franciaországi világbajnokságon szintén ezüstérmet szerzett a magyar válogatott (a címvédő olaszok mögött), de ez kevésbé égett be a köztudatba. Sikerült megszereznünk a vb műsorfüzetét, amit nagy becs­ben tartunk, hiszen a háború miatt ebből az időből jóval szegényesebb az emlékanyag. A jelen is fontos számunkra, igyekszünk kapcsolatot tartani az egyesületekkel, közös kiállítást tervezünk például a 120 éves fennállását ünneplő Fradival, s az MTK-val ugyancsak.