Víz világnapja Zalában: kísérleteztek, a vízműnél jártak és elindult a hévízi tóvédelmi program

Hévíz

A háromszáz csemete elültetésével jelképesen kezdetét vette a véderdő rekonstrukciójának következő szakasza. A Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház által szervezett programra az Illyés Gyula Általános Iskola diákjai is meghívást kaptak.

– A 30 hektáros véderdő fái jellemzően egykorúak, ami a tó védelme szempontjából nem szerencsés – magyarázta az 5-6. osztályos diákoknak Vissi Géza erdőmérnök, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház erdőgondoka. – A tó fölötti páraréteg ugyanis óvja a vizet a kihűléstől, fák híján azonban ezt a paplant elfújná a szél. Mivel a véderdő megvédi azt, télen is lehet fürödni a gyógytóban anélkül, hogy az extrém tevékenységnek minősülne – mondta mosolyogva.

Bár a fák élete véges, az erdő örök – amennyiben különböző korú fák alkotják. A cél tehát, hogy vegyes korú legyen az erdő, tette hozzá a szakember, megjegyezve: a most kiültetett csemetékkel egy kétéves nemzedék indul el a területen.

A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának keretében összesen bruttó 1326 (nettó 742) köbméter fát termeltek ki a véderdőben az elmúlt hónapokban, nagyrészt zöldjuhart, ami ezen a területen rendkívül intenzíven szaporodik, tudtuk meg Vissi Gézától, aki szólt arról is: a kialakított 72 lékben 4400 égercsemetét ültetnek, 3600 kőrist, 3000 kocsánytalan tölgyet, s kisebb mennyiségben vadkörtét és mezei szilt. Elvetnek továbbá 450 kilogramm makkot. Az erdősítési feladatokkal május végére készülnek el.

Tegnap az Illyés-iskola diákjai közreműködésével 300 kőriscsemete lelt új otthonra a véderődben. Vissi Géza kiemelte: a magyar kőris a ligeterdők fontos fája, őshonos fafaj, akár 30 méter magasra is megnőhet, várható legmagasabb biológiai kora 150-200 év.

Amint arról korábban beszámoltunk: a Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programja 661,9 millió forintból valósul meg. A projekt a Hévíz-Keszthelyi láp gyepterületeinek, a tó vízszint-szabályozási rendszerének rekonstrukcióját tűzte ki célul, valamint a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton közötti zöldfolyosót bemutató infrastruktúra fejlesztését, és a Hévízi-tó Természetvédelmi Terület élőhelyeinek rehabilitációját, ezen belül az idegenhonos vízi növény- és állatfajok, valamint az ugyancsak idegenhonos fás- és lágyszárú növényfajok gyérítését. A 2020-ban záruló program részeként tanösvényt és lombkorona-megfigyelő állomást is kialakítanak.

Nagykanizsa

Nagykanizsán harmadik alkalommal várták a fiatalokat a Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központba a víz világnapja alkalmából. Több mint kétszáz diák és óvodás látogatott el az intézménybe a kétnapos rendezvény során.

Dr. Berta Renáta tudományos munkatárs, kampuszigazgató-helyettes elmondta: nem csak a víz felhasználásáról, annak kezeléséről osztottak meg érdekes tényeket a gyerekekkel az előadásokon. Gyakorlati bemutatókkal is várták a fiatalokat.

– Kísérletekkel is elkápráztattuk őket, mivel számukra az élmények meghatározóak. Mindannyian nagyon örültünk annak, hogy sikerült felkelteni a figyelmüket: a látványos kísérleteket ováció követte – mondta dr. Berta Renáta.

A program azt is szorgalmazta, hogy a gyermekek kíváncsiságát felkeltsék a természettudományok iránt. Szeretnék az utánpótlás-nevelést is elkezdeni, könnyed, játékos, ugyanakkor mégis tudományos formában.

A fiatalok a kutatóközpontban vizsgálhatták a víz keménységét, megismerhették a lángfestést, a tűzijátékok alapját és különböző színű vegyületek keletkezését a kutatóközpont munkatársainak jóvoltából. Hidrogéngáz-fejlesztésében, sőt, még művér-készítésében is közreműködhettek, ám arról is meggyőződhettek, hogy az üdítőitaloknak mennyire savas a kémhatása.

Zalaegerszeg

Gyerekzsivaj töltötte be csütörtökön és pénteken a Zala­víz megyeszékhelyi, Balatoni úti telepét, a keleti víztisztítóművet, ahol 600 óvodás és iskolás ismerhette meg, hogyan kerül tiszta víz a poharakba. A gyerekek előadást hallhattak a víz útjáról, arról a körforgásól, ahogy a felhasználóhoz kerül, majd megtisztítva visszajut a folyókba, tavakba. Láthatták az ehhez szükséges berendezéseket, munkagépeket is.

A cég 17 éve ünnepli meg a víz világnapját, amit az 1992-ben a Rio de Janeiro-i nemzetközi környezet és fejlődés konferencia után az ENSZ kezdeményezésére jelöltek ki március 22-i dátummal. Idén az esemény szlogenje a Vizet mindenkinek! Ez a jelszó pontosan érzékelteti, milyen óriási kihívás a világban, hogy minden ember számára elérhető legyen a tiszta víz. A Zalavíz idén is rajzpályázatot hirdetett meg ezzel a szlogennel, amelyre 90 alkotás érkezett. Ezeket tegnap mutatták be, és Balaicz Zoltán polgármester, valamint Arnhoffer András, a cég elnök-vezérigazgatója átadta a díjazottaknak a jutalmakat. Mint megtudtuk, a Zalavíz 161 településen 160 ezer fogyasztót lát el. A minőséget jellemzi, hogy a mérések szerint a boltokban kapható 24 ásványvíz közül csak kettő tartalmaz több ásványi anyagot.