2018.06.24. 20:55
A Rákosi-korszak kitelepítéseire emlékeztek Szentgyörgyvölgyön
A második világháború befejezését követően, azaz 1945-től a szovjet befolyási övezetben hadüzenet nélküli háború folyt a lakosság ellen.
A megemlékezés végén a résztvevők koszorút helyeztek el a kitelepítettek emlékművénél. Balról dr. Márkus Mihály, jobb oldalon Bene Csaba alelnök, Varga Zsuzsanna polgármester és Vigh László parlamenti képviselő Fotó: Gyuricza Ferenc /ZH
Többek között ezt mondta az 1950 és 1953 közötti kitelepítésekről lapunknak egy szombati megemlékezés kapcsán dr. Saád József nyugalmazott egyetemi docens, a korszak egyik kutatója. Szentgyörgyvölgyön arra emlékeztek, hogy 1950. június 23-án a hajnali órákban jelentős számú lakost deportáltak hortobágyi munkatáborokba. A megemlékezés keretében először Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos nyitotta meg azt a Péntek volt és 23 – Kitelepítések 1950–1953 között Zala megyéből című plakátkiállítást, amelyet a Polgári Kanizsáért Alapítvány megbízásából a Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány munkatársai állítottak össze.
Ezen nemcsak a tárgyalt korszak történéseit mutatták be, de a Zala megyére vonatkozó részletes adatokat is ismertetik. Eszerint az 1950 és 1953 között végrehajtott négy nagyobb és több kisebb akció során – a jelenlegi ismereteink szerint –
Zalából összesen 1353 főt, mintegy 370 családot és néhány egyedülálló személyt deportáltak hat különböző hortobágyi táborba.
dr. Márkus Mihály, jobb oldalon Bene Csaba alelnök, Varga Zsuzsanna polgármester és Vigh László
parlamenti képviselő Fotó: Gyuricza Ferenc /ZH
A tárlat megnyitóját követően pódiumbeszélgetést hallgathattak meg az érdeklődők, melynek résztvevői dr. Saád József és Vigh László mellett Bene Csaba, a Zala megyei közgyűlés alelnöke, illetve dr. Márkus Mihály nyugalmazott református püspök volt, aki a hatvanas években teljesített lelkészi szolgálatot a községben. A beszélgetés során elsősorban a saját emlékeiket idézték fel a résztvevők, dr. Márkus Mihály többek között arról szólt, hogy milyen nehéz volt a korszak vallásellenes hangulata miatt a gyülekezetet egyben tartani, pontosabban újra felépíteni azt. Végül a résztvevők megkoszorúzták a kitelepítettek emlékművét.
– A kitelepítések különböző módon sújtottak településeket – mondta dr. Saád József. – Szentgyörgyvölgy az egyik leginkább érintett település volt, ezt a községet szinte lefejezték. Mi úgy tudjuk, 41 főt deportáltak, a püspök úr visszaemlékezései szerint 41 családot. A különbség abból adódik, hogy a kutatók csak azokat a személyeket tartják nyilván, akiknek megtaláltuk az iratait. Ez 41 fő, de az érintettek száma akár a duplája is lehetett.
