A kanizsai vezetés elkötelezett az aktív turizmust szolgáló fejlesztések iránt

Valódi szabadidőközpont

Az eseményen elhangzott: a tó és környéke az elmúlt időszakban valódi szabadidőközponttá alakult. Többek közt megújult a kilátó, a tó környékét kitűnő minőségű kerékpárút köti össze a várossal, de készült kerékpárosközpont, sőt egy felnőtteknek szóló kültéri fitneszpark és nívós játszótér is. A fejlesztések mind lehetőséget nyitnak Murafölde és Muraköz kerékpáros turisztikai vonzerejének és forgalmának növeléséhez, ezzel támogatva a Mura Régió mint határon átívelő horvát–magyar turisztikai térség előmenetelét.

További városlakókat vonz

A megnyitón Dénes Sándor polgármester elmondta: a Csónakázó-tó évek óta népszerű a pihenni, sportolni vágyók körében, de az újonnan elkészült beruházások további városlakókat vonzanak, köztük a gyerekeket.

– A tó környéke kikapcsolódásra csábít – folytatta. – Szerencsére egyre többen egészségtudatosak, és sokat mozognak. Aki kerékpározni és kocogni is szeret, az valósággal otthonra lel ebben a környezetben, a friss levegőn.

Majd Cseresnyés Péter államtitkár lépett a mikrofonhoz. Kiemelte: a tíz évvel eze­lőtt elkezdett folyamat újabb állomásához érkezett, mely a közösség fontos ünnepe.

– Komoly tervező- és előkészítő munka eredményeképpen eljutottunk oda, hogy különféle támogatások segítségével a Csónakázó-tó minden korosztály igényét kielégíti – fogalmazott az államtitkár. – Óriási a fejlődés, ha csak a kajakházra tekintünk, de az amatőrök is csónakázhatnak a tavon, sőt néhány éve egy nívós terepkerékpár-pálya készült el az erdőben. Az a hosszú távú tervünk, hogy Murafölde az aktív turizmus célpontja legyen. Egyeztettünk arról, hogy milyen további lépéseket lehet tenni Nagykanizsa turisztikai fejlesztésének ügyében.

A magyar turizmus aranykorát éli

Dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója szerint a magyar turizmus aranykorát éli, soha ennyi turista, soha ennyi fejlesztés nem volt még az országban. A turizmus ­stratégiai ágazat, a magyar gazdaság egyik motorja. A hazai turisztika növekedése az elmúlt 3-4 évben az uniós és világátlagot is meghaladta.

– Nagykanizsán az elmúlt öt évben jelentősen bővült a turisták száma, egyre nagyobb kihasználtsággal működnek különféle turisztikai attrak­ciók – folytatta dr. Guller Zoltán. – Utóbbi időszak alatt az ide látogató vendégforgalom másfélszeresére emelkedett, több mint 12 ezer fővel többen keresik fel Kanizsát. A város turizmusának növekedése a magyar átlagot is meghaladja, hiszen 63 százalékkal több külföldit látunk vendégül a szálláshelyeken, mint öt évvel ezelőtt. Kétszer annyi osztrák, másfélszer annyi német, olasz, szlovák és román vendéget regisztráltak, és a magyarok körében is népszerű a dél-zalai város.

A szakember hozzátette: a Muravidéken megvalósuló aktív turisztikai fejlesztések szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy elérjük a célunkat, miszerint Magyarország 2030-ra Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon. Az itt élők szívügyüknek tekintik a kerékpáros közlekedést, ezért nagy reményekkel várják a következő évi Giro d’Italia olasz kerékpáros körverseny magyarországi befutóját.

Az ünnepségre ellátogatott dr. Lubics Szilvia ultrafutó is, aki korábban gyakran választotta edzése helyszínéül a Csónakázó-tó környékét. Szerinte a sétány elkészülte olyan lehetőség, ami a kanizsaiakat még inkább mozgásra bírja.

– Gyönyörű és fantasztikus, hogy meg lehet kerülni a tavat – tette hozzá. – Mostanában főleg az emelkedőkkel tarkított terepet részesítem előnyben, de havonta egyszer biztosan ellátogatok ide. Sőt gyakran jövünk a családdal, a kutyákkal, kitűnő hely és minden évszakban csodálatos.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a triatlonista Korcsmárosné Vig Rozália. A 60–64 éves korosztályban a közelmúltban országos bajnoki címet szerzett kiskanizsai hölgy évek óta rendszeres vendég a Csónakázó-tónál. Kerékpárral érkezik, és gyakran körbefutotta már a tavat, de azzal, hogy akadálymentessé tették a vonalvezetést, még több embert a sportolásra csábítanak.