A gazdasági vesztes magyarázatot keres – dr. Paksy Zoltán könyve az antiszemitizmusról

Kötet a magyar antiszemita mozgalomról

Aki ismeri a zalai történész, dr. Paksy Zoltán munkásságát, tudja, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa hosszú évek óta kutatja a szélsőjobboldali politikai eszmerendszer hazai jelenségeit, kialakulását, mozgatórugóit. Öt éve jelent meg A konzervativizmus társadalomtörténete című tanulmánya, de számos más publikációja is foglalkozik a két világháború közti hazai eszmetörténettel, a pártpolitikával, a nemzetiszocialista pártok és a magyar nyilas párt ideológiájával. Az egymásra épülő kutatási folyamat során jutott el a XIX. századi antiszemita mozgalom egyik meghatározó pontjához, az antiszemita párt működéséhez. A kötet a L’Harmattan Kiadónál jelent meg Istóczy Győző és a magyar antiszemita mozgalom – 1875-1892 címmel, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Öt évig kutatott a kézirat előtt

Ötéves kutatómunka után készült a kézirat, amelyet a hazai piacon jelenleg magas szakmai minőséget képviselő kiadó azonnal elfogadott, tudtuk meg a zalai szerzőtől.

– Látható, e témakörben egyre mélyebbre és messzebbre ás az időben...

– A sokéves munka során megmutatkozott, hogy az ideológiai gyökerek nélkül nem lehet megérteni a XX. századi pártpolitikai fejleményeket, sem a második világháború előtt és alatt történteket. Ezért vizsgáltam a XIX. századi korábbi mozgalmak ideológiáját – mondta Paksy Zoltán. – Mivel az 1920-as évek fajvédő mozgalmainak is van előzménye, méghozzá a dualizmus kori antiszemita mozgalom, ezek között pedig a legerősebb az Istóczy-féle.

(Istóczy Győző vasi földbirtokos, jogvégzett országgyűlési képviselő volt 1875–1892 között. Ha a zsidóellenesség személyes motivációit keressük, bonyodalmas perfolyamot találunk. Egy bérbaltavári birtokértékesítés során szolgabíróként mulasztott. Nem készítette el aznap az árverési jegyzőkönyvet, a zalaegerszegi Martonfalvy nevű zsidó nyertes vevő közben elállt a szándékától, ebből kártérítési ügy keletkezett, amiből végül ugyan jól jött ki, de meg volt győződve, hogy a zsidók csalták lépre.)

Nem elszigetelt a jelenség, ugyanebben az időben indult erőteljes antiszemita mozgolódás Nyugat-Európában is.

– Nem hálátlan kutatási témakör a szélsőjobb eszmerendszer?

– Meglehetősen feltáratlan területről van szó, amelyet többféle félremagyarázás is körülvesz. A szocialista korszak például összemosva fasisztának nevezett mindenféle jobboldali identitású politikai mozgalmat, a kutatások meg is rekedtek, csak a kilencvenes években nyílt meg újra a lehetőség. Utoljára 1976-ban jelent meg, természetesen a kor frazeológiájának megfelelő kötet erről a témáról.

– Kutathatók a források?

– Szerencsére ma már igen, de valóban sokáig nagy Z betűvel ellátott, azaz zárolt anyagként voltak kénytelenek őrizni a levéltárak az ide vonatkozó iratokat. Ma már az internet segítségével is hozzá lehet jutni a dokumentumokhoz. Például a korabeli sajtót is tanulmányozhattam e módon, de falragaszként működő, megbélyegző, 10x7 cm-es röplapokat is százával találtam, a kötetben használtam is illusztrációként.

Paksy Zoltán könyvének összefoglaló következtetései rámutatnak, hogy a XIX. század végi antiszemita mozgalom nem más, mint az akkori változó, modernizálódó gazdaságból kiszorulók válasza a megváltozott körülményekre.

– A modernizációba, a kapitalizmus működésébe a társadalmi rétegek egy része nem tudott bekapcsolódni, ezért inkább küzdött ellene, zsidó találmánynak, a magyar társadalomhoz nem illő összeesküvésnek tartva a haladást – vázolta a hatásmechanizmust a történész. – A földjeit elvesztő dzsentri tipikus példa erre. Szerintem ez az időszak a választóvonal. A korábbi zsidóellenes intézkedések még alapvetően vallási tartalmúak voltak, mint például az, hogy nem keresztény nem kaphat földet. Az 1880- as években már politikai természetű antiszemitizmussal állunk szemben. Istóczy maga hangsúlyozza, hogy nem vallási, hanem nemzeti, sőt, faji ellentétekről van szó. Sőt, genetikai szempontok emlegetéséig is eljut.

Mondhatjuk, hogy a későbbi ideológiai tételrendszer majdnem teljes fegyverzete készen állt. A magyar antiszemita párt a nagyiparral is szemben állt, helyette a kisipart támogatta volna, mondván, előbbi kizsákmányolja a dolgozót, a kicsi ellenben a saját maga ura és a társadalom oszlopa. A paraszti gazdaságok szerintük a zsidóktól felvett hitel uzsorakamata miatt mennek tönkre. Nem arra intenek, hogy ne vegyenek fel hitelt, ha nem biztosított a visszafizetés, inkább a zsidó hitelezőt hibáztatják: miért ad, miért számol kamatot. Így a föld a nemesektől a zsidókhoz kerül adósság fejében. („A zsidó a vérével örökli az üzéri szellemet”, írja Istóczy.)

– Mindezt Istóczyék szerint irányítottan, világuralomra törve valósítják meg. Ennek tényalapja mindössze egy, Párizsban éppen akkor alakult, zsidókat támogató civil világszervezet léte volt.

– A pártnévnek nem volt akkor kirekesztő jelentéstartalma?

– De igen, el is szigetelődött. Bár 14 képviselővel bekerült a parlamentbe, de szövetséget nem tudott kötni