A Csácsi-hegy turisztikai fejlesztéséről, az utak állapotáról Herkliné Ebedli Gyöngyivel

A Csácsi-hegyen több horhos is volt, illetve van ma is. A kápolnához most felvivő úgynevezett gerincútvonal is egy mély horhos volt, a lebontott egerszegi cserépkályhagyár törmelékének nagy részével töltötték fel ezt a nyolcvanas években – mondja Ebedli Gyöngyi a csácsbozsoki városrész önkormányzati képviselője, akivel bejárjuk a Csácsi- hegy új, Horhosok útjának zöld színnel jelölt turistaútvonalát. A kirándulás célja az eddigi tapasztalatok összegzése, a lehetséges fejlesztésekről való gondolkodás, nem utolsó sorban pedig az utak állapotának megszemlélése, tekintettel az elmúlt hetek, hónapok nagy esőire, amelyek jelentős károkat okoztak az úthálózatban.

-A szüleimnek is volt kertje a Csácsi- hegyen, így módom volt már gyermekként megszeretni ezt a gyönyörű hegyet. Amikor pedagógusként ide kerültem, a gyermekekkel sokat kirándultunk a hegyen, majd felnőtt túracsapatot is sikerült létrehoznunk, s ide mentettük át a Mikulás túrát, amit minden évben megrendezünk.

Önkormányzati képviselőként feladatot kaptam a város turisztikai munkabizottságában , ahol sokakkal együtt azon dolgoztunk, hogy a családok, a bakancsos turisták, a futók, a kerékpárosok, s a teljesítménytúrázók is megtalálják maguknak a kikapcsolódáshoz, a túrázáshoz a megfelelő útvonalakat. A Csácsi- hegyen már évekkel ezelőtt elkezdtük a táji, s az épített környezet megismertetését, helyreállítását. Ilyen volt a kő- és fakeresztek megújítása, a Vari-kút rendbetétele – mondja Gyöngyi, miközben a túraútvonalak kiindulópontjától, a csácsi Izsák Imre Általános Iskola elől elindulunk a zöld útvonalon.

A Horhosok útja ugyanis három, különböző hosszúságú túraútból áll. A legrövidebb a zöld út, nyolc kilométer hosszú, ez érinti a hegy legismertebb nevezetességeit, úgy mint a Csácsi-hegyi kápolnát, de eljuthatunk rajta a Henye-hegyi kápolnáig, a Vari-kútig, s az Állatsimogatóig is. A kék útszakasz ennél jóval bővebb, 13,9 kilométer hosszú, s négy óra alatt járható meg, míg a leghosszabb a piros szakasz, 23,1 kilométer. Ez utóbbi érinti Pethőhenyét, illetve, a hegy alatti rét mentén a Csurgó kutat, s a Mária-forrást, aminek környéke tavasszal, a medvehagyma kikeltével már régóta kedvelt kirándulóhelynek számít.

-A túraútvonalakat a Zalai Tekergők Egyesület és a Zöld Irány Egyesület tagjaival határoztuk meg, majd Szabó Balázzsal, a tekergők vezetőjével jelöltük ki őket Tolvaj Márta alpolgármester koordinálásában – eleveníti fel a képviselő, akivel a Dombalja úton elérünk ahhoz a gyalogos horhoshoz, amin feljutunk a Peteli-hegyi útra. Ez az a hosszú út, ami a Balatoni úti körforgalom mellől indul el a 76-os főút mentén, s felér egészen a Csácsi- hegyi kápolna kertjéig. A hegy Balatoni útra néző ormán található az úgynevezett Kovács órás pincéje, ami a kilencszázas évek elejétől hosszú ideig, a körülötte lévő szőlőkkel egyedül uralta a tájat. Egerszeg hajdani úri népe közül sokan gyakran kocsiztak fel a pincéhez a vasárnapi délutánokon. A jókora építmény jelenleg az örökösök tulajdonában van, pedig jó lenne a turizmus „szolgálatába” állítani.

-Én jártam a pincében, s a házban is. Hatalmas létesítmény, fel kellene újítani – mondja az egyik szomszéd, Jakab János. – No meg, mellette az utat lekövezni a horhosban, ami innét az aszfaltos út végétől, mindössze kétszáz méternyit hibádzik csak, hogy lejjebb elérje az addig már meglévő utat.

Ha a horhost kitakarítanák, s szilárd burkolattal látnák el az utat, egy újabb, jól járható útszakasz segíthetné a hegy megnövekedett járműforgalmát. Egyre többen költöznek fel állandó lakóként a hegyre, nő az autóval közlekedők száma, s egyre nehezebben viselhetők azok a szűk keresztmetszetek, amelyek a gondozatlanság miatt is forgalom akadályozó tényezők. A kápolna alatt, a pár éve megújított, s védőkorláttal ellátott töltés szakaszon például, annak szűk volta miatt nem lehet kerülni, ráadásul a hatalmas gaztól az útszakasz beláthatatlan. Pár napja emiatt frontális autó ütközés is történt itt, a rendőrségi helyszínelés rajzai most is láthatók még az aszfalton.

- Úgy látom, hogy alaposan át kell gondolni a hegy közlekedését. Mivel az út sok helyen nem szélesíthető, el kell gondolkozni akár az egyirányúsításon is. Persze, az utak környékének gondozása, az élő sövények nyírása mindenkinek feladata, sajnos az önkormányzat részéről is elmaradtak kaszálások, s mielőbb rendbe kell tennünk a vízmosások miatt balesetveszélyessé vált útpadkákat – vélekedik Ebedli Gyöngyi.

A kápolnánál megállunk a kerítésre kifüggesztett közösségi ház terveinél.

- Minden akadály elhárult az építkezés megkezdése elől – újságolja a képviselő. – Szeretnék, ha őszre elkészülne ez a létesítmény, ami a hegyi gazdák közösségi rendezvényeinek ad majd helyet, illetve megpihenhetnek itt a hegyben járó turisták is.

A hegyről egy széles, jól járható föld horhoson érünk le Cserlapra, aminek az autós bejárója az arborétumot elhagyva csatlakozik közvetlenül a 76-os főútra. Mutatós új házak épültek ide, s itt található a László-pince, Varga István borászatának központja. Különös látványosság az általa tenyésztett dámszarvasok, amelyek békésen legelésznek a hatalmas, bekerített erdőszélen.

- Sok turista jön erre nap mint nap – újságolja egy nyugdíjas hölgy, aki reggel az unokájával érkezett a megörökölt szülői házba. Itt gyermekeskedett, Csácsba járt iskolába, s a szíve most is ide húzza. – A turisták rendben vannak, csak az a sok motoros, meg quados ne jönne erre – teszi hozzá, s kér, hogy neve, fotója ne szerepeljen az újságban, erre jó oka van.

A Cserlapról felmegyünk a henyei kápolnához, ami a környék legmagasabb pontja a maga 288 méterével. A kápolna nincs benne a zöld útvonalban, de a kitérőt ide mindenképpen érdemes megtenni, mert jó időben leírhatatlanul gyönyörű az elénk táruló panoráma.

Utunk árnyas erdőben a Vari-kúthoz vezet. A Csácsi- hegy alatti erdőben rejtőző, már-már elfeledett forrást Szent István király korában is említik. 1935-ben pedig Öreg-Henye és Csács községek egy beton kútházat építettek a forrás fölé. Mellé ciszternát létesítettek, hogy az elfolyó vízből minél többet fel tudjanak fogni. 2015-ben egy esőbeállót is építettek ide. Sajnos, a kúthoz vezető falépcső kőzúzalékos feltöltését mára elmosta az esővíz. A kút ciszternája meg eleresztette a vizet.

- Nem tudjuk mi az oka, de bizonyos időszakokban eltűnik belőle a víz. A kút környékének helyreállítása szintén feladatunk, s a közeli állatsimogatónál jelezni fogjuk az oda látogatóknak, hogy érdemes a forrást is felkeresni, ahova kikerült a Kisfaludi-vár legendájának táblája. A Kisfalud- hegy, amelynek tetején égetett agyagoszlopos bronzkori erődítmény volt, az Állatsimogatótól csupán néhány száz méterre található, de ez már Zalaszentiván területe. Az állatsimogatóhoz érkező vendégeknek érdemes volna felhívni a figyelmét erre is, sőt a helyszínen emléktáblával jelölni lehetne, hogy a Zalaszentiván- Kisfaludi-hegy régóta ismert régészeti lelőhely – itt egy őskori magaslati település volt. Azért is, mert Kovács Zoltán Állatsimogatója egyre kedveltebb a kirándulók körében. Ott jártunkkor is többen sétáltak a ligetes, árnyas parkban. A simogató fő attrakciója Kaya az oroszlán egyre méretesebb alakot ölt, s kéjesen megmutatja magát Berki Orsolya gondozó kérésére.

-A túrázás lehetőségeinek további bővítése is szerepel a terveink között. A szomszédos Bozsoki hegy tetején egy kilátó létesítésén gondolkozunk, ami szintén sokakat vonzana. Onnét tovább lehetne folytatni a túrázását a botfai és a csatári szőlősdombokon, szintén páratlan környezetben. Az a célunk, hogy ezeknek a szőlősdomboknak a táji szépségére, s a meglévő építészeti emlékekre minél több egerszeginek felhívjuk a figyelmét. A Horhosok útja jó példa arra, hogy ez érdekli az embereket. Olyannyira, hogy egyre többen új házakat is építenek ebben a szép természeti környezetben. A Dombalja út mentén, a Cserlapon, a Kisfalud- hegyre, illetve az Állatsimogatóhoz vezető út mentén is több gyönyörű hajlék épült fel, ami az azonnali intézkedéseken túl, sürgeti a hegy infrastruktúrájának alapos áttekintését – összegzi Herkilné Ebedli Gyöngyi.