Kistolmács vízi világa - gyönyörű panoráma a kilátóból

Akkor még nem lehetett tudni, de mára már világos, a szénhidrogén kutatás érdekében végrehajtott robbantás nem a leáldozóban lévő kőolajbányászat életét hosszabbította meg, hanem  a nagyvilágra nyitott ajtót Kistolmács számára.

-A robbantás a geológiai kutatás során, a szénhidrogén bányászat érdekében történ, azért, hogy elzárja a víz útját a mélyben, a falu határában volt ugyanis egy forrás. Viszont, ahelyett, hogy elapadt volna a víz, még nagyobb erővel tört, s tör azóta is a felszínre. A forrás vízhozama eléri a 260 liter/perc mennyiséget – avat be az immár több mint harminc évvel ezelőtt történtekbe Birkás  Zoltán a falu első embere, turisztikai sorozatunk következő állomásán, Kistolmácson.

A falu ezt megelőzően, egyre fogyatkozó népességgel élte a zalai kistelepülések álmos, az akkori hivatalos minősítés szerint, szerepkör nélküli mindennapjait. Nem volt még meg a falun átvezető, Bázakerettye Kistolmács közötti műút sem. A további kutatás helyett, a forrás vízhozamában fantáziát látott a terület gazdája a Zalaerdő, a letenyei nagyközségi és a helyi tanács, s megépülhetett az a 11 hektáros jóléti víztározó, melyet 1989 májusában adtak át Kistolmácsnak üzemeltetésre. A párját ritkító természeti környezetben lévő tó hamarosan olyan turisztikai fejlődést eredményezett, ami egy csapásra megváltoztatta a kis falu életét. Gondoljuk csak el, előfordult, hogy az alig több mint százhetven lakosú falut estenként mintegy kétezer fürdőző szállta meg.

- Volt olyan hétvége, hogy tele voltak a parkolók autókkal, az útszélén több kilométer hosszan is autók parkoltak, s a vízparton, a tóban nyüzsögtek a strandolók. Akkor még nem volt meg a strand Lovásziban és Bázakerettyén sem, a környék összes falujából ide jöttek az emberek a  forró napokon. Most azonban már nem csak a strand van, szép lassan hagyományossá válnak rendezvényeink, s nagyot léptünk előbbre a turizmust is jobbító szolgáltatásainkkal – újságolja Zoltán.

Szinte hihetetlen, de Kistolmácson működik az ország, négy e-Magyarország minta pontjaink egyike.  A kistolmácsi e-Magyarország pont egyben a Zala megyei területi központ is. Elsőszámú feladatuk csökkenteni a falvakban a digitális írástudatlanságot. A kistolmácsi e-ponton nemcsak a helyieknek, hanem a településre látogató turistáknak is lehetőséget biztosítanak internetezésre, fénymásolásra és természetesen segítenek az elektronikus ügyintézésben is. Kistolmács község honlapján pedig összegyűjtötték a település vendéglátó- és szálláshelyeinek elérhetőségét, az igénybe vehető szolgáltatásokat, amelyeket egyaránt ajánlanak a helyieknek, valamint a településükre látogatóknak.

- A honlap nagyban segíti a turisztikai szervezést. Az éjjel Békés megyei vendégeim voltak – mondja Zoltán, aki szállásadással és vendéglátással is foglalkozik – Kondorosról jöttek bakancsos turisták hozzánk. A programot az interneten szervezték le. Elhozta őket egy kisbusz Rádiházára, onnét a tíz túrázó a kéktúra útvonalon gyalog jött el Kistolmácsra, itt aludtak és reggel tovább gyalogoltak Homokkomáromba. A bakancsos turizmusnak és a kéktúra útvonalnak reneszánsza van. A faluban hét szállásadó hely található, közülük három étkeztet is. Ide számolom a kempinget, és az önkormányzati szálláslehetőséget is. Az idegenforgalmi adóbevétel alapján, a gyerekeket és a hetven év felettieket nem számítva, legalább ezerötszázan aludtak a faluban  az elmúlt évben – állítja a polgármester.

Történetének kétség kívül a kedvező szakaszát éli a falu, amit 1235-ben említettek először. Kistolmácsról azonban nem sok tényadat található a feljegyzésekben.  Az tudjuk, hogy1664-ben Tolmács magyar falu lett. 1703-ban mindössze kettő család élt itt, viszont  1778-ban már 286 család lakta a települést. Hivatalosan 1908-tól hívják Kistolmácsnak,

1912-ben épült a Római Katolikus Elemi Népiskola, 1938-ban pedig a Kisboldogasszony kápolna,  az 1949-es népszámláláskor pedig 497-en lakták a falut.

A faluban két, több évszázados szobor is található. A kápolna mellett áll egy szent család szobor, aminek az évszáma, Dieit Bris felirattal 1734, a felsőhegyen pedig egy Szent Donát szobor áll 1784-es dátummal. Sajnos ezekről, például, hogy miként és miért kerültek ide, illetve a hegyre a Szent Donát szobor, nem tudunk meg semmit, pedig ezekhez érdemes kirándulást szervezni. A hegyre azért is, mert az alsóhegy ormán áll az a kilátó, amit a „Vizek hátán, dombok ölén, bunkerek mélyén” címet viselő turisztikai program keretében, pályázati segítséggel építettek meg.  A 12 méter magas, 4 szintes toronyból pazar panoráma nyílik a falut bujtató völgyre, s ellátni egészen a Dinári hegyekig is.

Birkás Zoltánnal végigjárjuk  az egykor jobb sorsot élt hegyet. Szinte lépten-nyomon tapasztalhatjuk, milyen ellentmondásokat fakaszt a sors! Amíg a falu a tónak köszönhetően a jobb világát éli, addig a hegy szőlő kultúrája és főleg a régi pincék rohamosan pusztulnak. A hegyre vezető út egyik oldalát benőtte az erdő, az áthatolhatatlan sűrűségű aljnövényzet. Zoltán azt mondja, valamikor erre is szőlők voltak. A hegyen egymást érik a megrokkant, vagy már térdre is esett pincék. A sártapasztásukat  levedlő, borona falu hajlékok még csak-csak dacolnak az idővel, de a rossz tetejű tömés pincék az utolsó óráikat élik. Elmúlásukban is fenségesek, hajdani sikeres gazdálkodás nyomait őrzik, arról tanúskodnak, hogy a közelmúltban itt, a murai borvidék szélén gazdag élet volt. Újépítésű hajlékot csupán egyet-kettőt látni a fenséges tájon, amin ilyen állapotban is érdemes barangolni. És látunk még egy, a sorsával dacoló, küzdő idős embert is a toronyból, aki kis széken ülve fattyazza a szőlőjét. Zoli azt mondja bámulatos amit csinál, fájnak a lábai, állni nem bír,  de nem adja fel, a kis székét odébb-odébb rakva, műveli a tőkéket. Sajnos, senki sem választja már őt példaképnek

Visszatérünk a faluba. Kontrasztként megnézzük az üdülők utcáját, ahol 14 ház már felépült, 12 telek pedig beépítésre vár. Még svájci is van az itt otthont verők között. Amúgy tíz lakóház került külföldiek tulajdonába Kistolmácson, közülük négyen laknak a faluban, többeket évek óta még csak nem is láttak.

Szót váltunk a jövőről is Zoltánnal, aki elmondja, a helyi rendezvényeken kívül az idén sárkányhajó versenyt szándékoznak rendezni a falunapon, ami július 23-án lesz. Máris nagy az érdeklődés iránta. Remélhetőleg jól sikerül majd a falunapi motoros találkozó is, amit a Kistolmácshoz vonzódó motoros baráti körrel indítottak néhány éve, ugyanis Magyarországon, itt készült el az első, az elhunyt motorosok emlékére épített emlékmű, amelynek paravánján sajnos több tábla is jelzi, kik nem értek haza az  útjukról.

- Bekapcsolódtunk a kerékpáros turizmusba és ezzel is hosszabb távú fejlesztési tervünk van. Szeretnénk továbbá, ha a kisvasút bejönne a faluba, s úgy változna meg a menetrendje, hogy egy nap kétszer is, délelőtt és estefelé is megfordulna Kistolmácson.  Turisztikai igény van rá, főleg, ha Lentiben a szálloda is elkészül. Igen jó program volna – köszön el Birkás Zoltán.