Nagykanizsa

2015.10.15. 15:19

Múltidéző: Volt egyszer egy Kanizsai Sörgyár - Több mint száz évig üzemelt az 1892-ben alapított dél-zalai társaság

Nagykanizsa – Folytatva múltba néző sorozatunkat a zalaegerszegi ruhagyár és a Zalahús rövid története után, most a Kanizsai Sörgyár történetét elevenítjük fel.

Munkatársunktól

A nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbank elnöke, Gelsei Guttmann Vilmos indítványára a nagykanizsai üzletemberek és vállalkozók 1892-ben elhatározták, hogy a városban egy malátagyárral együtt üzemeltetett sörgyárat alapítanak. A vállalkozás neve Kanizsa Serfőzde Részvénytársaság lett. Megkezdődött a gyári komplexum az akkori kornak megfelelő legszebb, legkorszerűbb megvalósítása, felépítése.

A malátagyár 1894-ben már 133,5 tonna malátát készített. A terméket Balatoni maláta néven hozták forgalomba, és nagy mennyiségben szállították Görögországba, Belgiumba, Svájcba és Olaszországba.

A sörfőzde 1895. február 5-én kezdte meg működését s ugyanebben az évben, május 2-án már mérték az első sört.

A főbb magyarországi értékesítési helyek elsősorban a Balaton és vidéke, aztán Budapest, Székesfehérvár, Sopron, Barcs, Kapuvár, Zalaegerszeg, Csáktornya, Csurgó és Szentgotthárd volt. Néhány éven belül a vállalatnak Fiuméban 40 kocsmája működött, de nagykanizsai sört csapoltak Triesztben, Splitben és Polában is, valamint az egész adriai tengerpart hosszában.

A sörgyár 1911-ben nevét Király Sörfőzde Részvénytársaságra változtatta, amit 1928 júniusában megvásárolt a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. kőbányai cége, és a gazdasági világválság utolsó évében, 1933-ban leállította a sör- és malátagyártást Nagykanizsán.

1941 januárjában ismét felújították és üzembe helyezték a Király Sörfőzde Részvénytársaság üzemeit 120 munkással, és az első évi termelési terve 50.000 hektoliter sör volt. Az éves sörtermelés 1942-ben már elérte a 70.000 hektolitert.

Az államosítás után a magyar söripar termelésének szervezését és irányítását 1948-tól az illetékes minisztérium keretén belül működő Sör,- Maláta- és Édesipari, a későbbiekben pedig a Söripari Igazgatóság végezte. 1949 májusában újabb változás történt: feloszlatták a részvénytársaságokat. Három önálló sörgyár alakult az országban. A Kőbányai Sörgyárak Nemzeti Vállalat keretébe sorolták be a nagykanizsai volt Király Serfőzde Részvénytársaságot is. Ez év végéig még folytatódtak a próbálkozások a sörgyártás felújításával Nagykanizsán, de a felettes szervek akkor végleg elhatározták a sörgyár teljes leszerelését.

Öt év telt el, mikor a magyar Minisztertanács 1954. október 13-án határozatot hozott a sörgyár és a malátagyár újjáépítésére. Még ebben az évben megkezdődtek az építkezést előkészítő munkálatok, a leendő munkás és alkalmazotti létszám toborzására. A cég neve Nagykanizsai Sörgyár lett.

1956 májusában megkezdődött a próbafőzés. Az első kész sört 1956. június 16-án fejtették le, és már június 26-án megindult az értékesítés. Ebben az évben, alig több, mint féléves üzemeltetéssel, összesen 85.450 hektoliter készsört termelt és értékesített a gyár, melynek túlnyomó többsége hordós sör volt: Balatoni Világos, Kinizsi és Barnasör választék szerinti összetételben.

Az évek haladtával mind nagyobb kapacitású palackozógépeket állítottak be a termelő gépsorba. Megfigyelhető a minőségi váltás 1963-ról 1964-re, a több mint kétszeresére emelkedett a palackozott sör értékesítése.

Állnak az új tornyok, 1990. október

Az 1970-es évek közepétől megindult az úgynevezett „Gyöngy" üdítőitalok gyártása, valamint 1975-ben átvették a fonyódi ásványvíz töltőtelepének üzemeltetését. A Fonyódi Ásványvíz többszörösen nyerte el a Kiváló Áruk Fóruma emblémájának viselési jogát.

Az 1976-os és 1979-es évek között került sor a Nagykanizsai Sörgyárban az évi legalább 200 ezer hektoliter sör többlettermelésével járó, 326 millió forint költséggel megvalósított műszaki rekonstrukcióra, technológiai fejlesztésre.

Az 1981-es esztendő nagy eseménye volt, hogy október 20-án ünnepélyes külsőségek között felavatták a Nagykanizsai Sörgyár Siófokon létesült Pepsi-Cola töltőüzemét.

És rendkívüli horderejű változást hozott a Nagykanizsai Sörgyár életében az a fejlemény, hogy néhány éves előzetes tájékozódás, tapasztalatcserék után sikerült a Holsten-Brauerei AG hamburgi sörgyárral 1984. március 16-ával licencszerződést kötni Holsten típusú sörök főzésére Nagykanizsán.

A licencszerződés alapján 1985-től jelentős és korszerű beruházások történtek annak érdekében, hogy a hamburgi Holsten sörökkel azonos minőségű sörfajták hazai előállítása biztosítva legyen. Három fajta Holsten sör került hazai forgalomba: a Holsten-Bier, a Holsten-Pilsener és a Holsten-Prémium.

Az első Holsten-söröző Nagykanizsán létesült már 1984-ben, ehhez a Holsten cég biztosította a teljes berendezést. 1988-tól a Holsten-sörözők mellett megjelentek a Kanizsa Sörgyár által patronált KANIZSA márkasörözők, és számuk még ebben az évben tizenötre emelkedett.

1992-ben a gyár centenáriumi évében a termékskála a következő volt: Balatoni Világos, Kanizsai Korona, Zalai Speciál, Platán, Sirály, Göcseji Barna, Kinizsi, Kanizsai Prémium.

(Forrás: A serfőzdétől a sörgyárig... A Kanizsa Sörgyár centenáriumi évkönyve)

1992-ben még megünnepelhette a gyár fennállásának 100. évfordulóját, sőt 1993-ban még sor került egy újabb licencszerződés megkötésére a szintén német Staatliches Hofbräuhaus in München sörgyárral, ám a Hofbräu München (HB) sörök forgalmazása ezúttal nem eredményezhetett hosszútávú kapcsolatot. 1994-ben a South African Brewery (SAB) holland leányvállalata (Fienierr B.V.) megvásárolta, majd 1997-ben beolvasztatta a másik magyarországi sörgyárába, a Dreher Rt.-be, majd 1999-ben végleg leállították a termelést a nagykanizsai gyárban.

2003-ban a francia Malterie Soufflet Magyarország Kft. malátagyártó cég vette meg a 13 milliárd forint jegyzett tőkéjű Dreher Sörgyárak Rt. nagykanizsai üzemét. A kb. 30 főt foglalkoztató malátagyártás még 2011. decemberéig működhetett, 2008-ban még felvetődött az esetleges újraindítás lehetősége is, ám a fokozódó válság miatt a tárgyalások sajnos megszakadtak. 2012. január elején bejelentették a malátagyár bezárását is, amely nagy valószínűséggel véglegesen megpecsételte a legendás gyár sorsát...

(Forrás: Zala Megyei Levéltár)

Az utolsó sörfejtés

1999. december 14-én elérkezett az utolsó sörfejtés ideje a 107 éves gyárban, erről tudósított a Zalai Hírlap.

„Fénykorában több mint 1300 embernek adott munkát a Kanizsai Sörgyár. Aztán jött a privatizáció. Ma már nem érdemes keseregni azon, hol és kik rontották el a dolgot. A tények makacs dolgok: a gyár dolgozóinak száma a termeléssel együtt folyamatosan csökkent. Nem hivatalos forrásokból évek óta arról lehetett hallani, hogy csak idő kérdése és megszűnik az ország egyik legrégebbi sörgyára. A vezetők minden fórumon cáfolták ezt, s tízmilliós nagyságrendű beruházásokat emlegettek fel, mondván: a tulajdonosnak nem ment el az esze, hogy abba fektessen be pénzt, amit meg akar szüntetni. Ám októberben megszületett a döntés: január 1-jétől becsukja kapuit a gyár. Ezzel Kanizsán egy újabb céggel lett kevesebb és bizonyára 118 munkanélkülivel több.

A dolgozók mára már beletörődtek a megváltoztathatatlanba. Teszik a dolgukat, szótlanul mennek el a termelésből kivont gépsorok mellett, s nem titkolják, éjszakánként arról álmodnak, hogy teljes kapacitással dolgozik a gyár.

– Délután egyre befejezzük a fejtést – mondta a gépsor mellett dolgozó nő. – Talán ezek a masinák is érzik, hogy itt a vég, mert máskor úgy működtek, mint a patent, most meg akadozik minden. Az ember szíve fáj, hogy ez itt megtörtént.

A Dreher Sörgyárak Rt. kanizsai gyárában december 23-án lesz az utolsó munkanap, ekkor kapják meg a dolgozók járandóságukat, de a cég méltányosságból azt is megteszi, hogy lehetőséget biztosít az összeg január elsejei felvételére, valamint 50 ezer forint értékhatárig vállalja annak az átképzésnek a finanszírozását, amelyet a munkavállaló a saját jövője szempontjából szükségesnek ítél. December 20-án a gyárban állásbörzét is szerveznek a munkaügyi központ bevonásával.

A palackozóban a műszakbeosztást és a termelést felügyelő táblán alig olvasható már a hektoliterek száma, ami mellé valaki odaírta: búcsúzni csak szépen szabad. S ehhez valaki csak annyit tett hozzá: többet sört nem iszom...”

(Zalai Hírlap, 1999. december 15.)


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!