Védik a tepertős pogácsát

Kultúra a Balaton környékén – e címet viselte a Berzsenyi-emlékévben, több szervezet együttműködésével megszervezett konferencia, melyet a Pannon Egyetem Georgikon Karon rendeztek meg tegnap. Az eseménnyel a költő születésének 240., halálának 180. évfordulójára emlékeztek.

– A Berzsenyi leszármazottak közül is nagyon sokan dolgoztak a Georgikonban, a majorban, őket is bemutattuk a konferencián. A legnagyobb magyar ódaköltő nem csak költő, hanem gazdálkodó is volt, ez már összefonódás a témák között – összegezte a szervezők nevében Oppel Lea Marianna, a Egyházasberzsenyi Berzsenyi Családi Egyesület elnöke.

A szerdai programon a házigazda intézmény oktatói szerteágazó témákban tartottak előadásokat, dr. Lukács Gábor például a magyar védjegyekről.

Több témát is felölelt a konferencia: Oppel Lea Marianna és dr. Lukács Gábor a rendezvényen
Fotó: Keszey Ágnes

– A védjegy a többi terméktől megkülönböztető jelzés: lehet egy szlogen, logó, évszám. Ez a kérdéskör nagyon részletesen szabályozott. Az, hogy valaki kitalál egy védjegyet, az egy dolog. Ennek a bevezetése és a szakmai tartalommal való megtöltése a meghatározó – emelte ki az egyetemi docens, aki e témákkal kapcsolatos kurzust is tart az egyetemen .

Előadásában szólt a hungarikum-rendszerről is. A magyar kincsek az ágazati, helyi, megyei, tájegységi, majd a felsőbb szinten lévő magyar értéktárakból kerülhetnek be a hungarikumok gyűjteményébe, melyben megyénkből a Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat szerepel.

A konferencia résztvevői hallhatták azt is, hogy a szabályozás szerint létezik a magyar termék (melynek minden összetevője magyar földön termett, készült), valamint a hazai termék és a hazai feldolgozású termék fogalma. Az uniós szabályozásban is fontos szerepet játszik a származási hely, erről is szó esett a rendezvényen.

– Az eredetvédelem meghatározó: fontos, hogy egy minőségi terméket a származási hellyel tudjunk jelölni és bizonyítható, tanúsítható legyen, hogy egy adott termék honnan származik. Említhetnénk a keszthelyi burgonyát, a hévízi gyógyiszapot, a tokaji vagy egri bort, a Cserszegi fűszerest. Én mezőgazdasági termékekről beszéltem, de például az iparjogvédelem – a svéd acél vagy a svájci óra – is lényeges – fejtette ki dr. Lukács Gábor.

Az egyetemi docens a szerdai konferencián elmondta azt is, hogy az európai uniós közlönyben megjelent a tepertős pogácsa receptje, mégpedig azért, mert e magyar hagyományok szerint előállított tészta kiérdemelte a hagyományos különleges termék minősítést, mely az uniós elismerési rendszer egyik védjegye az eredetvédelmi és földrajzi jelzés mellett.